<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">

Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

11p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Egyelőre nem jellemző Magyarországon, hogy a cégtulajdonosok tömegesen adnák el a vállalkozásaikat, a nyár közepére azonban változhat a kép, ha nem sikerül stabilizálni a bedőlés szélére került vállalkozások helyzetét. Vevői oldalon a kormány kedvencein kívül képbe kerülhetnek nyugati és ázsiai befektetők is.

Az egyéni vállalkozók többsége – hacsak nem valamelyik sikerágazatban működnek – nagyon megérezte, megérzi a járványt, és a kisebb társas vállalkozások közül is sok került a vesztes oldalra. Elég végigjárni a nagyvárosok főútvonalait, sétálóutcáit, vagy megnézni a cégek megszűnéséről szóló statisztikákat. Ez előrevetíti, hogy vérszemet kaphatnak a cégfelvásárlók.

Az egyik leginkább sújtott ágazat a vendéglátás. Tavaly januárban közel 20 ezer hazai cég működött a szektorban, és bár még nincsenek adatok az idei első negyedévről, de az biztos, hogy több ezerrel lett kisebb ez a szám. Eközben szaporodtak a kényszertörlések, a csúcs áprilisban és májusban volt, s ugyan az év második felében valamelyest kevesebb törlésről árulkodnak az adatok, a szám így is jelentős maradt. „Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert a kormány 2020 májusában a folyamatban lévő kényszertörléseket felfüggesztette, illetve jelentősen szűkítette ezek lehetőségeit” – hívja fel a figyelmet az Opten.

Hónapok múlva derül ki, hogy mennyi vendéglátós maradt talpon (fotó: MTI)Hónapok múlva derül ki, hogy mennyi vendéglátós maradt talpon (fotó: MTI)

A fizetési fegyelem és hajlandóság nagyot zuhant, de ez nem meglepő. Tavaly összesen 3067 vendéglátóipari cég ellen kezdeményeztek végrehajtást, ami azt jelenti, hogy a működő vállalkozások több mint 15 százalékának keletkeztek fizetési nehézségei. Még látványosabb bizonyíték is van arra, hogy padlót fogott az ágazat: tavaly január óta több mint 12 ezer fővel kevesebb dolgozót jelentettek le az ilyen profilú társas vállalkozások. A lezárások okozta bevételkiesést elsősorban elbocsátásokkal és a számlák kifizetésének késleltetésével próbálják meg kivédeni azóta is. A kisebb alkalmazotti létszámról bárki meggyőződhet: gyakran a kiszállításokra átállt vállalkozók kénytelenek maguk házhoz vinni a rendelést.

Természetesen nem mindenki húzta le a rolót. A főleg a magyar vendégekre berendezkedett cégeknek volt esélyük a túlélésre, ha sikeresen átálltak a házhoz szállításra. A külföldi turistákra alapozók viszont rosszabb helyzetből várják a járvány elmúlását. Az is megfigyelhető, hogy a társaságok zöme csak a legvégső esetben szünteti meg magát a céget, sőt sokan látnak fantáziát a járvány ellenére ilyen profilú vállalkozás alapításában.

Új tulaj a láthatáron?

A meggyengült vendéglátóipari cégek akár a cégfelvásárlók célpontjává is válhatnak, akárcsak a hotelüzemeltetők. Takács Péter, az idegenforgalmi szektorba történő befektetésekre is rálátó VLK Cresa tanácsadó vállalat befektetési igazgatója beszámolt catering céget érintő átvételi tranzakcióról, és a potenciálisan felpörgő beutaztatási piacon is formálódik egy-két üzlet. Ha továbbnövekszik a bizonytalanság a tényleges és széles körű nyitással kapcsolatban, akkor valószínűleg újabb dealek is lesznek.

De nem csupán a tönk szélére kerültek lehetnek vonzó célpontok. Az innovatív, kisebb cégek kelendők lettek a hozzájuk képest teljesen más ágazatban működő vállalatok szemében. Az online üzletek optimalizációjára szakosodott magyar Webshippy nevű társaságot például egy szállítmányozási cég vásárolta meg.

Takács a hotelek és azok üzemeltetői kapcsán úgy látja, kóstolgatják a piacot a magyar nagyvállalkozók (korábban például így szerzett erős pozíciókat az Indotek Csoport) és a külföldiek is. Utóbbiak azonban hozamfelárat kérnek, mert szerintük a hasonló hozamszintet kínáló spanyol, német vagy holland szállodapiacon jobban megéri felvásárolni cégeket vagy ingatlanokat, mivel ott jelentősebb állami segítséget kapott az ágazat, mint nálunk. Ezekben az országokban egyben tartották a szektort, és az üzemeltetők képesek lehetnek talpra állni.

Szűkmarkú állami segítség

Méretüknél fogva nem felvásárlási célpontok a ruházati és cipőkereskedő cégek, ám ezek is az egyik leginkább megroggyant vállalkozói csoporthoz tartoznak. Akár tapsolhatnának is örömükben, hiszen az állam a bérek felét megtéríti a mindenkori minimálbér másfélszereséig, plusz a járulékokat is elengedi. Újraindítási kölcsönt is felvehetnek, de bevételek híján nem tudják, miből fizetnék ezt vissza.

A főleg bevásárlóközpontokban üzemelő hazai tulajdonú ruházati és cipőkereskedelmi láncok zöme kénytelen volt saját zsebből fizetni a megmaradt alkalmazottak bérét, járulékait, a készletezési és raktározási költségeket. A kormánytól a bérleti díjak befagyasztását, forintosítását, az áfa 15 százalékkal való csökkentését és az átlagot meghaladó bértámogatást kértek, de csak a bérben volt némi segítség, a többi kérést nem teljesítette a kabinet. A plázák üzemeltetőitől fizetési halasztást vártak, amit néhány esetben sikerült is elérni. Nagyon kérdéses, hogy képesek lesznek-e kinyitni, amikor újra visszaállnak a járvány előtti kereskedési feltételek.

A divatiparban – a kereskedőket is ide sorolták – összesen 15 milliárd forintot oszt szét a kormány. Azok részesülhetnek e kegyből, akiknek van két teljes lezárt üzleti évük, kkv-nak minősülnek és a saját tőkéjük nem negatív. Természetesen sem felszámolási, sem NAV-végrehajtási, sem végelszámolási eljárás alatt nem állhatnak. Az Opten szerint a pályázók néhány prémiummárkát leszámítva alacsony hozzáadott értékkel dolgoznak, jellemzően alacsonyan kvalifikált munkaerővel és alacsony bérszínvonallal. De szintén indulhattak a pályázaton például az internetes szolgáltatást nyújtó cégek, amelyek egészen más gazdasági környezetben működnek, általában magasan képzett és magasan fizetett alkalmazotti körrel.

Állami segítség a járvány által leginkább sújtott vállalkozásoknak

  • hitelmoratórium (2021. június 30-ig)
  • újraindítási gyorskölcsön (csak idén tavasztól kérhető)
  • bértámogatás (szelektív, legalább 70-80 százalékra lenne szükség, mint külföldön)
  • helyi iparűzési adó felezése (bevétel híján ez csak porhintés)
  • a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban elengedik a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást
  • a veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet főtevékenységként végző kivások kiva-alapjának nem része a személyi jellegű kifizetések összege 2021. márciusban
  • a mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozásoknak 2021 márciusára nem kell megfizetniük a fő- és mellékállás utáni katát

A taxisoknak sem kell pénzéhes befektetőktől tartani, de a ruházati és cipős vállalkozásokhoz hasonlóan szintén megrázta őket a válság. Részben azért is, mert az egyéni vállalkozók jellemezte csoport üzletmenetének nagyobb része a bajba jutott turizmus-vendéglátásra épül. A szektorban jelenleg 730 társas vállalkozásról tudni közel 1400 bejelentett alkalmazottal, mellettük 7000 taxis egyéni vállalkozó tevékenykedik. Mintegy 22 ezer egyéni vállalkozó működik összesen a szállítás, raktározás iparágban, és vélhetően a taxis vállalkozók közül is többen kényszerültek más szállítói területekre. A kormányzat igyekezett segíteni a szektoron az adókedvezményekkel vagy éppen az ételszállítási feltételek rendezésével, feléledésük azonban nagyban függ a turizmus visszaépülésének sebességétől.

Eddig 117 ezer munkavállaló megtartásához kértek segítséget, a vállalkozások 44 százaléka kis-, 31 százaléka mikro-, 19 százaléka közép- és 6 százaléka nagyvállalkozás. A támogatottak közel 60 százaléka a vendéglátásban, több mint 14 százaléka a szálláshely-szolgáltatásban dolgozik.

Felpörgeti a válság a felvásárlásokat

A mostanihoz hasonló súlyos gazdasági válságokban általában erőre kap a globális céges felvásárlási és egyesülési piac. Magyarországon azonban tavaly tavasszal leblokkolt, majd ősszel kezdett felpörögni: a korábban elhalasztott tranzakcióknál a felek több esetben ismét tárgyalóasztalhoz ültek. A turizmus-vendéglátáson kívül több ilyenről is tudni az élelmiszer- és italgyártás, az élettudományi ipar, a kiskereskedelem és a szabadidőipar területén. Igen kapósak lettek a diagnosztikai cégek és más egészségügyi szolgáltatók. A végfelhasználóknak (vásárlóknak) kiírt különféle állami támogatások megszaporodása miatt az energetikai szektoron belül a befektetők szeme elé kerültek a naperőművek üzemeltetői, a napenergiai eszközök kereskedői és az ezzel összefüggő szolgáltatók is. Konkrét felvásárlásról azonban még nem tudni.

A NER közeli vállalkozói kör folyamatosan keresi az újabb és újabb célpontokat, és magyar kapcsolatokkal bíró nyugati vagy amerikai érdeklődők is szép számmal vannak. Ezenkívül tágult az Európai Unión kívüliek csoportja: jobbára kínai, japán, koreai és orosz befektetőkről vagy cégekről van szó, akik és amelyek felvásárlás útján akarják megvetni lábukat az EU-ban.

A nagy vízválasztó 2021 júliusa lesz, amikor lejár a hiteltörlesztési moratórium, és kiderül, hogy mekkora az úgynevezett nem teljesítő hitelállomány a bankoknál. Nagyon valószínű, hogy a kormány meghosszabbítja ezt a moratóriumot. Ugyancsak júliusban lép életbe egy 2019-es uniós szabályozás, amely új lehetőséget fog kínálni a nehéz helyzetben lévő, de életképes vállalatok számára, és ez várhatóan a felvásárlási lehetőségekre is hatással lesz. A szabályozás célja, hogy a fizetésképtelenség szélére sodródott adós a hitelezőivel olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége.

Földvári Roland, a PwC szakértője a kifejezett nyertesekről is szólt. Példaként említette a rohamléptekkel fejlődő hazai techcégeket. Az egyik ilyen, a bankoknak, távközlési és energetikai vállalatoknak netes applikációkat kifejlesztő, tíz éve indult Supercharge digitális ügynökség. A cég a további nemzetközi terjeszkedését egy finn stratégiai befektető bevonásával kívánja megvalósítani. Itt tehát a potenciált látta meg a befektető. A bajba jutott cégek előtt egyébként két út lehet: megpróbálnak befektetőt keresni, amelyik átvállalja a hiteleket, vagy kényszerből eladják a társaságot – fűzte hozzá.

Tud olyan esetről is, amikor egy hazai élelmiszeripari vállalat üzembővítési beruházásba fogott még a járvány előtt, de a járvány miatt végül nem tudták kiaknázni a megnövekedett termelési kapacitást. Vagyis ígéretes maga a szektor, de a cégen kívül álló okok miatt fizetési nehézségek adódtak, amit vélhetően csak külső partner bevonásával tudnak áthidalni.

Változó és bizonytalan cégérték

A nemzetközi gyakorlatban a felvásárlást megelőző átvilágítás során azt nézik, mekkora a működési eredmény (EBITDA), aminek a többszöröse lehet a vételár. A szorzószám ágazattól, a piac méretétől és földrajzi elhelyezkedésétől, valamint a cégmérettől is függ, a végösszegből kiszűrik az egyszeri tételeket. Vizsgálják még, hogy mekkora és mennyire stabil az adott cég ügyfélköre, mekkora a növekedési potenciálja, milyen a költségszerkezete, és milyen külső forrásokat tud bevonni, például kaphat-e vissza nem térítendő támogatásokat, kedvezményes hiteleket. A járvány miatt nagyon bizonytalanok ezek az értékek, nehezen kalkulálható a jövő, és ez a konzervatív befektetőket taszítja. Az úgynevezett opportunisták, a bevállalósak viszont igen aktívak. Ők úgy gondolkodnak, hogy most még van pár hónapjuk arra, hogy átvegyenek cégeket, amelyekből a gazdaság visszaépülése után jókora haszonnal kiszállhatnak.

A kisebb is felfalhatja a nagyobbat. Erre lehetett volna példa az, hogy a Matolcsy Ádám (az MNB-elnök fia – a szerk.) által birtokolt Balaton Bútor Zrt. (BB) szerette volna megszerezni az egyik hazai irodabútor-gyártó vállalatot, amelyik kétszer akkora forgalmat ért el, ám végül nem jött össze a tranzakció. A BB egyébként többéves állami megrendelést zsebelt be a közelmúltban, terjeszkedését tehát jól megalapozta ezzel is. Nem zárható ki, hogy ismét próbálkozik más cégeknél.

Sikerágazatok

A felvásárlásokat több esetben a kiszemelt cég ingatlanvagyona motiválja. Intézményi és magánbefektetők is köröznek az ilyen vállalkozások felett. Nem ritka, hogy lerobbant vagy felépítmény nélküli ingatlanokról van szó, de ezek annyira jó helyen vannak, hogy sokat megérnek a befektetőnek, amely nem kizárt, hogy ingatlanfejlesztő. A már említett Indotek Csoport pont ilyen tranzakciók révén került be a top ligába az elmúlt másfél évtizedben, és nyilván most is várja a megfelelő pillanatot.

Természetesen nem csak az említett tech szektorban lehet beszállni jól menő vállalkozásokba. A BÉT-en jegyzett magyar AKKO Invest Nyrt. tavaly szeptemberben, a járvány második hullámának elején ütötte nyélbe az ingatlanüzemeltetési piac élmezőnyéhez tartozó NEO Property Services Zrt. megvásárlását. A szerzemény 2019-ben 23,3 milliárd forintos árbevételt és 1,5 milliárd forintos EBITDA-t ért el. Árbevételét az elmúlt öt évben megduplázta, és a jövőben az organikus növekedés mellett akvizíciókat tervez. 2025-re 29 milliárd forintos árbevételt és 2,1 milliárd forintos EBITDA-t szeretne elérni. Ehhez méretes az ügyfélköre, egyebek között az ELMŰ-ÉMÁSZ, a Magyar Telekom, a MÁV, a STRABAG és a WING is közéjük tartozik. Úgy néz ki, tükörsima az AKKO útja, akár az évtized sztorija is kialakulhat belőle.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.