Cikkünk eredetileg a Piac&Profit magazin februári számában jelent meg.
Bár nem hozta a hozamelvárásokat, a PortfoLionnál egyértelműen sikeresnek tartják a Jeremie kockázatitőke-programot a hosszú távú hatásait tekintve. Érvelésük szerint ekkor alakult ki az alapkezelő mai működése. Eredményeként mára a régió meghatározó szereplőivé váltak, ráadásul a korai fázisú startupok finanszírozásától a nagyobb nemzetközi tőkebevonásokig minden életciklust lefednek. A Jeremie I-et ilyen értelemben nemcsak befektetési lehetőségként, hanem a startup-kultúra teremtő erejeként is lehet értelmezni, ami az egész régióban katalizálta az ökoszisztémát.
A tanulópénz
Az Etalon-Euroventuresnél is nagyon sikeresnek értékelték a programot.
– Úgy gondolom, a kihelyezések, a társbefektetők bevonása – közel harminc különböző magánbefektetőt vontunk be a befektetéseinkbe – és az exitek területén is sikerült megvalósítani a vállalt célkitűzéseket – hangsúlyozta Tánczos Péter.
Zsembery Levente szerint nagyon Janus-arcú volt a program, de az X-Alpha vezére is összességében sikeresnek értékeli a programot. Más kérdés, hogy a befektetők hozamát nézve a Jeremie I. inkább bukás volt. A realizált hozamok a várakozásoktól, de legtöbbször még az állampapírhozamtól is elmaradtak. A legtöbb alapnál Zsembery ismeretei szerint a realizált hozam negatív vagy pozitív nulla volt.
– De nevezzük ezt tanulópénznek, meg kellett értenünk, hogyan lehet ezt az ipart a hazai viszonyok között művelni. Sok dolog akkor vált egyértelművé, amikor benne voltunk – jegyezte meg.
Szintén sikerként könyvelhetjük el, hogy rendkívül sok innovatív vállalkozásnak ez tette lehetővé az indulást. Olyan új vállalkozási struktúra honosodhatott meg az országban (vidéken is!), ami korábban ismeretlen volt. Létrejöhettek az első egyetemi spin-offok, egy új életforma, mentalitás, attitűd jelent meg a piacon. Sokan kipróbálhatták magukat a vállalkozói szerepkörben, ami még akkor is értéket teremtett, ha a projekt maga elbukott. Kiépülhetett a hazai infrastruktúra, amit legtöbbször ökoszisztémának hívunk. Ezek a Jeremie I. nélkül nem, vagy csak sokkal lassabban és korlátozottabb körben jöttek volna létre.
– A programnak összességében pozitív hozadéka volt: sokan, akik az első körben részt vettek ebben a programban, akár vállalkozóként, akár befektetőként, akár tanácsadóként, itt maradtak a piacon, ma is aktívak. Létrejött belőlük egy befektetői kör, akik, ha nem is intézményi formában, de angyalként vagy magánbefektetőként jelen vannak a piacon – hangsúlyozta Zsembery.
Összességében inkább sikeres
A Finext társalapítója és vezetője is alapvetően sikeresnek értékeli a programot.
– Számos korai fázisú céget finanszírozott, amelyek később jelentős üzleti sikerre tettek szert, és a program nélkül vélhetően erre nem lett volna esélyük. A Finext portfóliója több mint 700 közvetlen – jellemzően magasan képzett munkaerőt igénylő – munkahelyet teremtett. Emellett a program fontos mérföldkő volt a korai fázisú vállalkozások finanszírozását megteremtő ökoszisztéma elindításában – közölte Halász Iván.
Varga Zoltán, a Central Fund alapítója és vezérigazgatója (akit a közvélemény az egyebek mellett a 24.hu internetes és a Nők Lapja nyomtatott újságot megjelentető Central Média tulajdonosaként ismer) azt emelte ki, „fontos volt, hogy elindult a program, dinamizálta a kockázatitőke-piacot, de nagyon kezdetleges volt a kidolgozottsága, valamint a kiválasztási kritériumok, ami feltételezhetően meglátszik majd az eredményeken is. Kevés lesz a jól és tisztességesen teljesítő alap” – mondta a szakember.
Oszkó Péter az Mfor.hu és a Privátbankár.hu számára 2019 májusában adott interjújában a Jeremie-program kritikájaként fogalmazta meg: „Annak oldalvizén idehaza nem tudott kialakulni a független, piaci alapkezelői szakma. Továbbra is olyan alapkezelők vannak jelentős többségben, amelyek alkalmazottak egy tulajdonosi körben, amely lényegében a saját pénze mellé kap uniós forrást, amit a saját vagy a sajátjának tekintett cégekbe fektet. A klasszikus értelemben vett kockázatitőke-alapkezelés csak nagyon szűk körben valósult meg. Ez a Jeremie-programok legnagyobb hiányossága. Márpedig amíg ez a befektetői szemlélet nem alakul ki, addig folyamatosan kevés valódi, üzleti alapon befektethető tőke lesz a hazai piacon, mert nem lesz olyan kitanult alapkezelői szakma, ami képes nagyobb volumenű pénzügyi forrásokat elérni és az azok felett rendelkező intézményi befektetői kört megszólítani.”
Bár a volt pénzügyminiszter szavai már csaknem két éve hangzottak el, azok ma is érvényesnek tekinthetők, hiába hasznosultak az első program negatív tapasztalatai az utána indult további három kialakításában. A Jeremie II–IV.-programokba az elsőben nyertes nyolc alapkezelő közül háromnak sikerült bekerülnie: a Biggeorge’s-NV csoportnak, a DBH-nak és a Primus Capitalnek. Utóbbi kettő tulajdonosi körében jelentős változások következtek be: a DBH Investment Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. csaknem teljes egészében a Takarékbankhoz került (mindössze két törzsrészvény maradt az alapító, hollandiai bejegyzésű DBH Group B.V.-nél), míg a Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-t az MKB Bank vásárolta fel és nevezte át Solus Capitalre.
