Ez a cikk eredetileg a Piac & Profit magazin legfrissebb számában jelent meg.
A magyar építőipari szakszövetségek folyamatosan arra panaszkodnak, hogy kevés az önkormányzati megrendelés és a piacon túlsúlyban van az állam, mint megrendelő, s ez elvonja az egyébként is szűkös szakipari erőforrásokat. Annyiban nem teljesen indokolt ez a felháborodás, hogy a kormány által kivéreztetett önkormányzatok zöme a túlélés miatt mondta le vagy halasztotta el beruházásait. Az építőipart a magánszektornak kellene ha nem is megmentenie, de legalább felkarolnia, ám ez csak részben teljesül a különféle kormányzati ösztönzők hatására.
Az ágazat sokkal inkább szenved amiatt, hogy a nagy állami beruházások folyamatosan nagy kapacitásokat kötnek le és ez még egy-két évig biztosan így lesz. Egy időben még alapanyaghiány is volt bizonyos anyagokból, az acél és a vasanyagok terén biztos, ezt másfél-két éve néhány nagyobb, nem NER-közeli ingatlanfejlesztő is megszenvedte. Például azzal, hogy ha mégis tudott szerezni ezekből, azt csillagászati áron kapta.
A legnagyobb szakszövetség, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) idén tavasszal már a vészharangot is megkongatta és sürgős kormányzati segítséget kért az alapanyag ellátásban, konkrétan azt, hogy a kabinet kössön kormányközi megállapodást ázsiai, főleg távol-keleti gyártók bevonásáról. Egyelőre nem születettek ilyen szerződések, de a kormány kevéssé aggódik, a „saját” portáján minden rendben van.
Megnéztük, hol tartanak ezen a portán a legnagyobb építőipari munkák, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket is. Egyik másikról közvetlen, helyszíni információt is szerezhettünk és azt láttuk, hogy ezek az állami látványberuházások nem nagyon késnek. A mostani állás szerint majdnem mind a tervezett időben elkészülhet.
Nevesített milliárdok
A 2022-es költségvetés tervezetében nem minden esetben nevesítették a vonatkozó tételeket. A legnagyobb summát viszont tudjuk, Paksra egy 270 milliárdos forintos tőkeemelés jutott. A népligeti multifunkciós csarnokra és a dél-pesti atlétikai központra jövőre szánt pénz vélhetően benne van abban a 143 milliárd forintban, amit „egyedi magasépítési beruházások” néven említenek. Ezen kívül a budai várbéli (Szentháromság téri) építkezésre egyelőre csak 389,5 millió forintot terveztek, a Liget Budapest projektre 31 milliárd forintot és az Operaház felújítására 1,6 milliárd forintot.
A nagy állami beruházások a budai várra is kiterjednek, többnyire azért, mert a kormány folytatja több kormányzati egység (döntően minisztériumok) odaköltöztetését. A NER-barát cégek darui és állványai már évek óta láthatók ezen a környéken, zászlóik most is lengedeznek az erődítmény körül. A régebbi épületek visszaépítésén serénykedő cégek közül a West Hungária Bau (WHB) folytatja a leglátványosabb beruházást, a volt Pénzügyminisztérium tömbjének a felújítását és visszaépítését. A Garage Kft.-vel közösen az első ütemben 7,2, míg a másodikban 54,4 milliárd forint ütheti a markukat. Ez a páros korábban sikeresen futott neki a Millenáris második szakaszának, a tavaly átadott létesítménynél 18,6 milliárd forintot gyűjthettek be.
Szeptember elején teszik le a Nemzeti Oltóanyaggyár alapkövét. Elvileg egy másik ilyen gyárat is építenek, az a korábbi közlés szerint csak a koronavírus elleni oltóanyag előállítását végezné. E kettőre összesen 20,4 milliárd forintot tett félre a kormány a 2022-es költségvetésben. Az átadást jövő év végére tervezik. Valójában két nagyobb csarnokról van szó, olyasfélékről, mint a logisztikai központok, ahol az átlagnál nagyobb a belmagasság a nagyobb belső gépmozgások és a speciális tárolás miatt. Ipari ingatlanok tervezőitől tudjuk, hogy egy átlagos 15-20 ezer négyzetméteres csarnok kivitelezési ideje 8-10 hónap, vagyis az elvárt átadásig elegendő ideje lesz a kivitelező cégnek, ám annak neve lapunk megjelenéséig még nem volt ismert.
Népligeti multifunkciós csarnok, 100 milliárd forint
A járvány lassú lecsengése kezére játszik a fővállalkozó Market Zrt.-nek és alvállalkozóinak a Népligetnél. Gőzerővel dolgozhatnak: hétköznap 800-1000 ember, a hétvégeken 2-300 fő végzi a különféle munkálatokat. Már kész a teljes tartószerkezet, jelenleg a közmű- és útépítési munkák vannak folyamatban, illetve az épületen belül a szakipari munkák zajlanak. Ezen kívül tart a homlokzatépítés, a tetőlemezelés és a szigetelés is. Néhány hete elkészült egy új bekötőút is: a Fék utca folytatódik egészen az Üllői útig.
Nagy rugalmasságot igényel az, hogy megfelelőn hatékony legyen az együttműködés a tervezés és a kivitelezés között, azaz jól muzsikáljon az úgynevezett Design & Build, amit gördülő konstrukciónak is neveznek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a két terület folyamatosan összedolgozik, figyelembe veszi egymás véleményét, tapasztalatait – mondta Báthory Balázs, a Market stratégiai és innovációs vezérigazgató-helyettese.
Kihívás továbbá a projekt méreteihez képest rendkívül rövid határidő, ugyanis a komplexumnak 2021 végéig kell elkészülnie, hogy az Európai Kézilabda Szövetség még a 2022. januári Európa-bajnokság előtt próbamérkőzések során tesztelhesse. A nézőtérre pontosan 20.022-en férnek be, a küzdőtéren további 4.000 embernek van elegendő hely. Utóbbi nyilván a nem sportrendezvényeke vonatkozik, hiszen hivatalosan nem kézilabda, hanem multifunkciós csarnok épül.
Az épület nettó szintterülete hozzávetőlegesen 50.000 négyzetméter. A homlokzat legmagasabb pontja 35,25 méter, a gerincé 40,5 méter. A komplexumba 14 liftet és 8 mozgólépcsőt szerelnek, összesen 110 ezer tonna monolit betont és ugyanennyi előregyártott vasbetont, valamint 4,4 ezer tonna acélt építenek be. A csarnok tetőfelülete mintegy 2 hektár, az udvartér burkolt felületei 3,4 hektáron terülnek el. E két felületen rendkívüli mennyiségű csapadék halad át, a közműcsatornába csak késleltetve lehet átengedni, ezt különleges műszaki megoldással érik el.
A létesítmény a Ferencváros tulajdonába kerül, de már készül a megállapodás, amiben kiköti az állam, hogy megtarthat ott egy bizonyos számú eseményt a saját ütemezése szerint, továbbá a válogatottak rendezvényeinek helyet kell biztosítani. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően lesznek céges VIP páholyok is. Nem nehéz kitalálni, kiknek lesz ott biztosan hely.
Nemzeti Atlétikai Stadion, 150-190 milliárd forint
A Rákóczi híd pesti lábától pár száz méterre délre kialakulóban lévő beruházás területén több tucatnyi munkás jelenleg a szerkezetépítésen dolgozik. Kiderült, hogy három cég embereiről van szó: az Épszerk-Pannónia Invest Építőipari Kft., a Bayer Construct Zrt. és a Gedi Építő Kft. végezheti ezt a munkát. Június végéig nyolc dilatáció monolit szerkezet építése valósul meg. A generálkivitelező a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. alkotta konzorcium. Egyik cég sem ismeretlen a piacon, különféle stadionépítéseknél és infrastrukturális beruházásoknál hozták ki őket „nyertesként” a közbeszerzéseken.
A röviden csak Beruházási Ügynökségként emlegetett BMSK Zrt. azt tervezi, hogy a próba időszakot is figyelembe véve a műszaki átadást legkésőbb 2023 tavaszán meg kell ejteni, hogy a nyári atlétikai világbajnokságot biztonsággal megrendezhessék. 14 ezer férőhelyes lelátót alakítanak ki, amit további 22 ezer ülőhelyes mobil lelátó egészít ki, ezt később elbontják.
Eddig a Mészáros Lőrinchez tartozó cégek 85 ezer köbméter földet szállítottak el az építkezés munkaterületéről, lerobbantották a VITUKI toronyépületét, 750 cölöpöt fúrtak le. Megkezdődött a komplexumhoz vezető gyalogos híd építése, ezen az összekötőn haladhatnak majd át a versenyzők a szomszédos bemelegítő pályáról a stadionba. A hidat a Hídépítő alakítja ki. Egyetlen érdekesség arról, hogy milyen odafigyelést igényel a további építkezés: az acéloszlopokat tartó több száz kilogrammos acélszerelvényeket kell 5 milliméteres pontossággal beilleszteni és elhelyezni.
Nyíregyházi stadion, 19 milliárd forint
A stadionok szinte sohasem tudnak annyiba kerülni, mint amennyit előzetesen, a megbízás elnyerésekor megállapítottak. A nyíregyházi tipikus példa erre: ott először, még 2019-ben 10,3 milliárd forintot jelöltek meg, tavaly már 13 milliárdot, végül a 2021 májusában hozott kormányrendelet 19,1 milliárd forintot nevesített, ennyit költhet a Beruházási Ügynökség. Az alapanyagok természetesen másfél év alatt is drágultak, de nem duplájára és tudtunkkal a műszaki tartalom sem változott annyira, hogy kettővel kelljen megszorozni a végösszeget.
Egyébként a Puskás Aréna egyik fő kivitelezője, az Épkar Zrt. jutott ehhez a falathoz, közreműködő még egyebek mellett a Nyír-Wetland Generál Zrt. Előbbi most nagy erőkkel dolgozik a diósgyőri vár rekonstrukcióján is, illetve a NER másik nagy ágyújával, a Mészáros Lőrinc gyermekeinek ernyője alá tartozó Fejér B.Á.L. Zrt.-vel a tatabányai multifunkciós csarnokon. Ott kettejük konzorciuma viszi a 18,5 milliárd forintos bekerüléssel készülő építkezést, a készültség már 75 százalékos, október végén lesz az átadás.
Paks II. 12,5 milliárd euró
Pakson több éves csúszásban van az új reaktor kivitelezése, főleg azért, mert ez EU-ban elhúzódott az engedélyeztetés – legalábbis erre hivatkozik a beruházó orosz fél. Már biztos, hogy 2029 előtt nem lesz szalagátvágás, a 2030 tűnik most reálisnak. Gulyás Gergely egy június elejei kormányinfón azt közölte, hogy már több mint 500 engedély van meg, és az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH) várt legfontosabb engedély idén ősszel születhet meg.
A magyar kormánynak elvileg nem nagy a játéktere, az orosz beruházó maga választja ki az alvállalkozókat. Egyelőre inkább az amerikai, a francia és német cégek vannak túlsúlyban, de a kormány úgymond „ajánlhat” magyarokat is, hogy elérje az általa megálmodott 40 százalékos beszállítói arányt. Az elmúlt hónapokban azonban többször is úgy nyilatkoztak az illetékes kormányzati képviselők, hogy meglehetősen nehéz olyan magyar cégeket találni, amelyek képesek a speciális feladatok elvégzésére.
A kormány számára megfelelő vállalkozások (vagyis gyakorlatilag főleg a NER-hez köthető cégek) feltérképezése Süli János tárca nélküli miniszter feladata. Legutóbb 2021. április végén hallottunk az egyik portyázásáról, akkor az állami nagyberuházásoknál többször szerephez jutó Bayer Construct Zrt. cégcsoportjához tartozó Viastein Kft. biharkeresztesi térkőgyártó üzemébe látogatott és ígérete szerint beajánlják majd a céget az oroszoknak.
Természetesen vannak olyan cégek, amelyek már nem csupán reménykednek, hanem dolgoznak is, illetve már dolgoztak Pakson. Közéjük tartozik a Mészáros és Mészáros Kft. A kormány egyik kedvence eddig három külön projektet nyert el összesen mintegy 22 milliárd forintért. Először nettó 3,19 milliárd forintért víziközmű-bontási és -építési munkákat végzett az erőműben. A közelmúltban 2,5 milliárd forintért hozzáláthatott az erőműhöz vezető északi bekötőút és a K5 jelű út négysávosra bővítéséhez. Összesen 542 parkolóhelyet és kerékpárutat is építenek. Nagy erőkkel dolgozik a kft. a kiégett fűtőelemek kazettáinak átmeneti tárolását szolgáló hatalmas betoncsarnokon is, ezért a munkáért 15,7 milliárd forintot számlázhat.
Fizetési és felügyeleti ütemváltás Pakson
A kormány kezdeményezésére nem kevés módosítást hajtottak végre idén áprilisban a 2014-ben kötött paksi hitelszerződésen: 2026 helyett 2031-ben kell megkezdeni a 10 milliárd eurós, a piaci átlagnál jóval drágább kölcsön törlesztését, a futamidő viszont ugyanennyivel, tehát 5 évvel rövidül, így csak 16 év marad rá.
Az eredeti kontraktus szerint az első reaktorblokk termelésének megkezdésekor kellett volna megkezdeni a törlesztést (ezt akkor az Orbán-kormány 2025-re tette), de legkésőbb 2026 márciusában. A kamatok változatlanok (évi 3,95-4,95 százalék). Az euróhitelt tovább drágítja, hogy 2014 óta több mint 15 százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest, vagyis ennyit drágult a beruházás, mielőtt egyáltalán elkezdődött volna. A kormány az uniós vizsgálatok elhúzódásával indokolta az átütemezést.
A kormány időközben úgy döntött, hogy 2022-től önálló szabályozó szervként működik tovább az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), amelynek elnökét a mindenkori miniszterelnök választja ki, de utána nem lehet leváltani. Az OAH az egész bővítés legfőbb felügyelője, így egy esetleges kormányváltás után sem lehetne beavatkozni a munkájába.
A Fejér B-Á.L. Zrt közvetve ugyancsak méretes megbízást könyvelhetett el Pakson: a hozzájuk tartozó Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. két másik, szintén ismert céggel együtt négy évre szóló tervezési munkához jutott a Paksi Ipari Park Kft. pályázatán, nettó 6,7 milliárd forintért. Ennél jóval nagyobbat szakít a Duna Aszfalt, a cég 91,9 milliárd forintért építi meg a Paks alatti új, 950 méter hosszú Duna hidat és a kapcsolódó útszakaszokat, az egyik épp az erőműhöz vezet majd.
A munkaterületet idén februárban vették át, több szakaszban tart majd az építkezés, 2023-2024 során lehetnek átadások. Az úgynevezett Erőmű-beruházási Központot az állami nagy projektekben sorra nyertes West Hungária Bau Kft. (WHB) építheti nettó 2,6 milliárd forintért.
Az Európai Bizottság döntése alapján a létesítésiengedély-kérelem benyújtását követően három hónappal lehet kérelmezni a földmunkák elkezdését. A földmunkák egy tavaly nyári állami beszámoló szerint 2021 elején kezdődhettek volna. A főépület építéséhez a társaság az engedélyt várhatóan 2021 őszén kapja meg, az erőmű létesítési munkái ezt követően indulhatnak.
Sínen, vízen, közúton
Idén június elején indulhatott újra a vasútforgalom a Balaton északi partján, de egyelőre csak dízeles vontatással. A villamosítást ugyanakkor már befejezték, Polgárdiban, Balatonkenesén, Balatonfűzfőn és Alsóörsön az állomásokat is átépítették. Alsóörsön új felsővezetéki járműtároló és szerelő-karbantartó épületet húztak fel. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) megindította a fejlesztés második ütemének (Balatonfüred-Tapolca-Keszthely és Tapolca-Ukk) előkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. A 23 milliárd forintra bejelentkezett a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó R-Kord Kft. is – és nyert, igaz, osztoznia kell a budapesti Vasútvill céggel.
Az év végéig befejezik a debreceni Észak-nyugati Gazdasági Övezet infrastrukturális fejlesztéseit. Lesz egy nagy vasúti összeköttetés, egy rakodó pályaudvar és több kiszolgáló létesítmény. A cívisváros nyugati oldalán létrejött – kiterjedését tekintve összesen több mint 1000 hektárnyi – ipari park hálózat logisztikai kiszolgálása akár autópályán, akár vasúton teljes körűen biztosított. A kivitelezést a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt. végzi, a teljes projekt nettó kivitelezési költsége több mint 54 milliárd forint és első sorban a leendő BMW-gyár miatt kell megvalósítani.
Nem mondott le a kormány a dél-pesti Galvani hídról, de az előkészítés erősen lefékeződött. Már tervezteti az új, kétvágányú, négy kilométeres villamospályát, ami a budai Fehérvári úttól az új Duna-hídon és Észak-Csepelen át, továbbá a ráckevei-Duna-ági új hídon keresztül a pesti Gubacsi útig tart majd. Öt, akadálymentes megálló lesz rajta. A 2020. szeptemberben kiírt közbeszerzés nyertese a Közlekedés Kft. – TEN-T Zrt. – Arcus Mérnöki Iroda Kft. alkotta konzorcium, idén júliusra kell elkészülniük a bírálati engedélyezési tervet, szeptemberre a végleges engedélyezési tervet, majd november végére meg kell szereznie az összes szükséges jogerős engedélyt, hozzájárulást és jóváhagyást.
A 2019-es önkormányzati választások után a híd pozíciójáról és más budapesti hidak szükségességéről heves szakmai és politikai vita alakult ki. Végül 2020 februárjában a kormány a Galvani híd mellett döntött, így az fog először megépülni, noha például a fővárosi önkormányzat a délebbre megálmodott albertfalvai átkelőt látta volna szívesen először, hogy valóban jóval délebbre tolhassák a kereszt irányú forgalmat Pest és Buda között.
Nincs ilyen ellenvéleménynek helye az országszerte zajló közútépítéseknél. Pápát 2023 végén fogja összekötni Győrrel az új gyorsforgalmi út, szintén két év múlva lehet kész a Szombathely-Kőszeg és a Kőszeg-országhatár szakasz. A Csorna-Sopron kapcsolatot adó M85-ös kivitelezői között a Strabag, a Belfry PE Kft., az EuroAszfalt Kft., a Swietelsky Magyarország Kft. és Betonútépítő Zrt. is ott szorong, de szerephez jutott a Dömper Kft. és a Subterra Raab Kft. által alkotott DS Konzorcium is. A munkákért nettó 153,2 milliárd forint a közpénzből jövő ellenmérték, átadás 2024 végén várható.
A Szijj László milliárdos nevével fémjelzett Duna Aszfalt (DA) is nagy munkában van, egyebek mellett ez a cég irányítja az M4-es autópálya tiszaugi szakaszán készülő Tisza-híd és a kapcsolódó hálózat kivitelezését. A NIF 2021 őszén szeretné átvágni a szalagot a hídon, amiért a DA 51 milliárd forintot kaphat. Ugyanez, a kormánynak ritkán ellentmondó vállalat építheti az M6-os Bóly és országhatár közötti szakaszát, ott idén februárban láttak munkához, még a régészeké a terep, elvileg 2024 elejére lesznek kész az útépítők. Ott a DA a Strabaggal párban dolgozik, a konzorcium nettó 89 milliárd forintért vállalta a munkát. Az osztrák nagyvállalat magyar egysége viszont egyedül is megbirkózik a nagyon fontos veszprémi déli elkerülő úttal, ott korábban, már 2023 végén lehet majd közlekedni, a fővállalkozó nettó 23,5 milliárd forintot számlázhat.
