<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">

Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

9p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?

NHP Hajrá!, MFB Gazdaság Újjáépítési Hitel, EXIM Kárenyhítő Programok, Új Otthon Program, Kamattámogatott lakásfelújítási kölcsön és a legújabb sláger, a Kamatmentes újraindítási gyorskölcsön. Szinte se szeri, se száma az állam és a jegybank által a piacinál alacsonyabb vagy nulla százalékos kamatra a vállalatok és a lakosság számára elérhetővé tett forrásoknak. Ezek a koronavírus-járvány negatív hatásainak a kezelésére jöttek létre, ám az effajta konstrukciók korántsem csak a mostani válság gyermekei, a kormány előszeretettel vetette be a kedvezményes hiteleket a gazdasági növekedés fokozása érdekében a korábbi években is. Elég csak az NHP Hajrá! 2013 tavasza óta létező „anyaprojektjére”, a Növekedési Hitelprogramra, a 2015 júliusában megalkotott Családok Otthonteremtési Kedvezményre vagy a 2019 júliusában bevezetett babaváró hitelre utalni.

Segíti vagy gátolja a kereskedelmi bankokat az állami forrásbőség? Fotó: depositphotosSegíti vagy gátolja a kereskedelmi bankokat az állami forrásbőség? Fotó: depositphotos

Kereskedelmi bankár legyen a talpán, aki képes olyan termékeket kifejleszteni, amelyek eséllyel vehetik fel a versenyt a piacinál olcsóbb állami konstrukciókkal. Hiszen ez olyan alacsony kamatszintet jelentene, ami már azzal fenyeget, hogy a pénzintézet semmit nem keres e források kihelyezésén, sőt inkább bukik rajta. Persze az ügyfeleknek nyilvánvalóan jól jön az alacsonyabb havi törlesztőrészlet, ám az állami hiteldömping azzal is járhat, hogy a lelohadó kereskedelmi banki fejlesztési kedv miatt nem jönnek létre az ügyféligényekhez esetleg jobban passzoló innovatív termékek.

Kérdés, hogy a bankoknak mennyire megfelelő ez a helyzet, elfogadják-e, hogy azért így is bővülhet a klientúrájuk: a kedvezményes állami hiteleket mégiscsak ők közvetítik ki, így azok felvételéhez az igénylőknek náluk kell számlát nyitniuk, amely alkalmas lehet árukapcsolásra, azaz egyéb banki termékek, szolgáltatások értékesítésére, ily módon arra, hogy az ügyfeleket hosszabb távra magukhoz láncolják.

Logikus volt, hogy az olcsó állami hiteldömping piaci hatásáról megkérdezzük a leginkább érintetteket, azaz magukat a bankokat. Hogy kutakodásunkkal milyen sikamlós terepre is tévedtünk, azt az jelzi, hogy voltak bankok – mint például az OTP Bank, valamint a Takarékbank és a Budapest Bank, amelyek éppen arra készülnek, hogy az MKB Bankkal 2023 közepéig egyesülve a legnagyobb hazai hitelintézet első számú kihívói legyenek –, amelyek nem kívántak élni a válaszadási lehetőséggel. A többiek viszont készségesen válaszoltak.

A bankoknak nem fáj, sőt!

A CIB Bank szerint az állami hitel- és finanszírozási konstrukciók megjelenése alapvetően nem befolyásolta érdemben az olyan főbb lakossági hitelek árazását, mint a jelzáloghitelek, a személyi kölcsönök vagy az egyéb fogyasztási hitelek. Az olasz Intesa Sanpaolo leánybankjánál úgy vélik, a piac jellemzően termékvariánsokkal igazodott az új igényekhez, támogatásokhoz, a meglévő termékek esetén pedig legfeljebb a bírálati és kockázati feltételek szigorodása volt tetten érhető a járvány hatására.

„A koronavírus megjelenésének következtében életbe lépett állami intézkedések hatást gyakoroltak egyes termékek árazására, gondolunk itt legfőképpen a fogyasztási hiteleknél tavaly év végéig bevezetett teljeshiteldíj-mutató (thm)-plafonra, amely átmenetileg csökkentette ezen termékek árait” – hívták fel a figyelmet a CIB-nél. (A személyi kölcsönök thm-je 2020. december 31-éig nem lehetett magasabb 5,75, illetve 5,9 százaléknál, ez év elejétől azonban ismét maximum 24 százalékponttal haladhatja meg a jelenleg 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot – a szerk.). Bár a jelzáloghitelek esetében a fizetési moratóriummal támogatták a lakosságot, ez nem hatott az árakra.

„A babaváró hitel és a lakásfelújítási támogatás mellé felvehető hitel árát az állam határozza meg, az egyéb hiteleink árazására ennek nincs hatása, a babaváró hiteleket az állami garantálja. E konstrukciók azonban nem állami hitelek, hiszen ezeket a bank saját forrásból, saját kockázatára nyújtja, és az állam ad kamattámogatást az ügyfeleknek a hitel visszafizetéséhez” – hangsúlyozták a K&H-nál.

Állami dominancia a vállalati hiteleknél

Erőteljesebben érvényesült az árlenyomó hatás a vállalati hitelpiacon, derül ki az MKB válaszából. A céges hitelek kamatát gyakorlatilag a gazdaságélénkítő kríziskonstrukciók kötött árazása határozza meg. Nem csoda, hogy ezek a termékek uralják a hazai hitelpiacot: a kereskedelmi bankok az ügyféligényekre reagálva szinte csak a jellemzően kedvező, fix kamatozású konstrukciókkal szolgálják ki az ügyfeleiket. Az MKB szerint e termékek közül több a bankok számára is jövedelmező, mint például az NHP preferenciális betét. Ezen keresztül kívánja biztosítani a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az NHP fix és NHP Hajrá! konstrukciókból, valamint a Növekedési Kötvényprogramból adódó többlet-pénzmennyiség sterilizálását.

Az NHP indította be a vállalati hitelezést

Érdemes felidézni, mit válaszolt az Erste elnök-vezérigazgatója, Jelasity Radován – akkor még a Magyar Bankszövetség alelnökeként, 2020 májusában választották a testület elnökévé – pontosan egy évvel ezelőtt lapunk azon kérdésére, hogy a kedvezményes állami források mellett mennyire rúghat labdába egy bank, mivel tudja magánál tartani, még inkább magához csábítani a kkv-kat.

„Eleinte én is szkeptikus voltam az NHP-val szemben, de el kell ismerni, hogy ez indította be újra a vállalati hitelezést. Ezek a programok ma már az üzletpolitikánk részei, az NHP Fix pedig felkészít minket egy olyan időszakra, amikor esetleg máshogy teljesít a gazdaság, mint most. A kkv-szektor hitelezése az elmúlt időszakban két számjegyű növekedést ért el, a bővülés erős és egészséges, a nem teljesítő hitelek aránya rendkívül alacsony, alig egy százalék körüli. A vállalkozások adóssága Magyarországon jelenleg a GDP tizennégy százaléka, míg Lengyelországban tizenhét, Szlovákiában és Csehországban húsz, Ausztriában negyven százalék. Van még tehát bőven mozgástér, a két számjegyű növekedés a következő években is fenntartható. Ám mindemellett is jelentős a verseny a jó, finanszírozható ügyfelekért, és ma már nem elég az alacsony hitelkamat, a gyors és rugalmas ügyintézés. Az Erste Bank is mind több olyan szolgáltatást kínál mikro-, kis- és közepes vállalati ügyfelei számára, amelyek a napi működés egyéb területein jelentenek segítséget, legyen szó a számlázásról, üzletszerzésről, új piacok, ügyfelek felkutatásáról.”

Az árazás mellett viszont fontos a kockázati pozíció is. A krízishitelek jól kombinálhatók állami kezességvállalással is, amely enyhíti a bankok kockázatát, ezért vonzóvá teszi a hitelezést – emeltek be egy újabb szempontot az MKB-nál.

Az Ersténél azért tartják előnyösnek a piacot 2020 nyara óta domináló állami konstrukciókat, mert szerintük azok lehetőséget adtak arra, hogy a korábbinál kedvezőbb ügyfélkamatok mellett a bankok magasabb marzzsal és nagyobb tőkearányos megtérülés mellett tudják finanszírozni a vállalkozásokat. Várakozásaik szerint a trend 2021 végéig marad, már ami a mikro-, illetve kis- és középvállalkozásokat illeti. Figyelemre méltó, hogy az MNB adatai alapján 2020 negyedik negyedévében a kkv-szektor hitelezésének 90 százaléka NHP-forrásból valósult meg – mutattak rá a K&H Banknál.

„A nagyvállalatoknál azonban továbbra is az a jellemzőbb, hogy az ügyfeleket saját forrású hitelekkel szolgáljuk ki, itt nincs akkora átrendeződés termék- és árazásoldalon” – jelentették ki az Erste Banknál.

Vegyes kilátások

Az árazásra ható állami támogatások a bankok jelenlegi ismeretei szerint 2021 végéig érvényesek. A vállalati hitelpiacra szóló idei várakozásaikat nagyban befolyásolja, hogy újból meghosszabbítják-e a tavaly március 19-étől eredetileg 2020 végéig biztosított, ám akkor további fél évvel, 2021. június 30-áig kitolt fizetési moratóriumot, illetve hogy megemeli-e a jegybank az NHP Hajrá! hitelprogram keretösszegét. Az MKB a jelenlegi vállalati konstrukciók fenntartására és további termékek (például EXIM Fordulat) bevezetésére számít 2021-ben. A Sberbank – elsősorban a kiemelt preferenciális betéti kör és kamat csökkenéséből adódóan – az árverseny csillapodását, normalizálódását feltételezi a kkv-hiteleknél.

Lakossági fronton a CIB-nél arra számítanak, hogy az MNB által megalkotott – ily módon tehát ugyancsak állami – Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel konstrukció megjelenése jól láthatóan a kamatok csökkenését idézi elő az idén, jellemzően az alacsonyabb jövedelmű szegmensek részére. Ugyanakkor e banknál arra számítanak, hogy a világban zajló piaci folyamatok révén megemelkedett kötvény- és referenciahozamok „be fognak gyűrűzni” egyes hitelek árazásába is, akár már 2021-ben.

Az MNB legfrissebb, márciusban publikált hitelezési felmérésében részt vett pénzintézetek 17 százaléka tervezte szigorítani a hitelezési feltételeit 2021 első felében, ezzel szemben a kis- és mikrovállalkozások esetében az egytizedük enyhítést vetített előre, míg az üzleti célú ingatlanhitelezés kondícióiban nem számítottak változásra, ahogyan a lakáscélú hiteleknél sem. Ugyanakkor a fogyasztási hiteleknél a bankok csaknem fele lazítást helyezett kilátásba, amit a felárak mérséklése, továbbá a minimálisan megkövetelt hitelképességi szint enyhítése révén szándékoztak megvalósítani. Az enyhítés mögötti tényezőként elsősorban a lakáspiaci folyamatokat emelték ki, ami a jegybank szerint összefüggésben áll a 2021 februárjától igényelhető lakásfelújítási támogatással.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.