<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">

Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

2p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Miközben Magyarországon irreális és eddig nem látott módon elhúzódtak a bértárgyalások, máshol a régióban az egyeztetések tempóján nem érződött sem a koronavírus-járvány, sem annak gazdasági hatásai.

Szlovákiában már augusztus 27-én benyújtotta a kormány a 2021-es minimálbérre vonatkozó javaslatot, melyet október 20-án fogadtak el. Ennek értelmében az 580 eurós minimálbér 7,4 százalékkal, 623 euróra nőtt. Lengyelország is hasonló utat járt be, itt 7,7 százalékos emelés után 2800 zloty lett január elsejétől a kötelezően fizetendő legkisebb bér. Csehország 4,1 százalékkal 15 ezer 200 koronára növelte a minimálbért, a román kormány pedig 3,1 százalékkal 2300 lejre. A magyar négyszázalékos emelés ugyan nem lóg ki a régió gyakorlatából, de míg a magyarok hosszas vita után óvatos emelés mellett döntöttek –  hasonlóan a cseh és román kormányokhoz –, a szlovák és a lengyel vezetés határozottan elkötelezte magát a bérfelzárkóztatás mellett.

Fotó: PixabayFotó: Pixabay

Az elköteleződés nem véletlen: mindkét kormány hosszú távú célokat fogalmazott meg a minimálbért illetően. Lengyelország 2024-ig kívánja elérni a 4000 zloty legkisebb adható fizetést, ami azt jelenti, hogy a következő három évben 43 százalékos emelést kell végrehajtani. Szlovákiában pedig a legfőbb cél az, hogy a mindenkori minimálbér az országos bruttó átlagbér 60 százalékát érje el. Ettől – köszönhetően az idei emelésnek is – már nincsenek messze, ma a minimálbéresek a bruttó átlagbér 57 százalékáért végzik a munkájukat.

A szlovák célkitűzés egyáltalán nem nevezhető egyedi vagy forradalmi elképzelésnek. Az Európai Unió szeretné egységesíteni a tagállamok minimálbérét, de a tagállami különbözőségek problémát okoznak. Ebben hozhatna megoldást, ha – fejlettségi szinttől függetlenül – mindenhol az átlagbér százalékában (60 százalékban) rögzítenék az egységes uniós minimálbért.

Magyarországon – főleg a vállalkozóknak – komoly kihívást jelentene ez az elképzelés: a 2021-es minimálbér a tavalyi átlagbér megközelítőleg 42 százalékával egyenlő. A 60 százalékos kritériumnak akkor felelne meg az ország, ha a minimálbér 237 ezer forint lenne, 70 ezer forinttal több, mint a nagy nehezen elfogadott 167 ezer 400 forint.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.