A panaszok esetében a fogyasztóvédők először is azt vizsgálják, hogy a szolgáltatási szerződést a közszolgáltató magánszeméllyel, vagy vállalkozással, vállalkozóval kötötte, hiszen ez határozza meg, hogy költségátalány fizetésére kötelezhető-e.
Az NFH közleményében emlékeztet a behajtási költségátalányról a 2016. március 24-én hatályba lépett szabályozás rendelkezik, az a vállalkozások közötti szerződés esetén alkalmazható, amennyiben a kötelezett fizetési kötelezettségének teljesítése késik. Ez negyven eurónak - mintegy 12 500 forintnak - megfelelő összeg, amelynek megfizetése nem kötelező, ha a késedelmét az adós kimentette - hangsúlyozza az NFH.
A behajtási költségátalány érvényesítése az egyes közszolgáltatási szektorokban is jellemző, így például a villamosenergia-, és földgázszolgáltatás, valamint a víziközmű-szolgáltatások esetén.
Ha a közszolgáltató lakossági felhasználóval szemben kíván behajtási költségátalányt érvényesíteni, akkor a fogyasztónak meg kell kísérelnie az ügyet az adott vállalkozásnál rendezni, ennek eredménytelensége esetén lehet panaszt benyújtani az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi szervezeti egységéhez - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.
A fogyasztóvédelmi hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a vállalkozások behajtási költségátalányt érintő panaszai esetében, kizárólag a lakossági fogyasztók esetében tud vizsgálatokat folytatni - írja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.
MTI