Taroltak a jövendő pedagógusok az ELTE-n
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hivatalos közleménye szerint az előző évhez hasonlóan újfent a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény lett a 2016-os felvételi eljárás adatai alapján, ugyanis mintegy 8278 fő kezdi meg tanulmányait szeptemberben. Ez azt jelenti, hogy a több mint 111 ezer jelentkező közül 22 694, azaz minden ötödik felvételiző adta be jelentkezését az ELTE-re.
Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki biológia-fizika szakos tanárnak kíván tanulni. Emellett mintegy 12 szakon volt szükség 450-nél is több pontra a sikeres felvételihez.
Sokatmondó statisztika az is, hogy a több mint 8 ezer frissen felvettek közel negyede (2240 fő) valamilyen pedagógusképzési területen kezdi meg tanulmányait, ebből pedig 1031 fő, mint leendő tanító, általános, illetve középiskolai tanár végzettséget fog remélhetőleg sikeresen szerezni. Az osztatlan tanárszakokra felvettek száma növekedett tavalyhoz képest, idén szeptemberben 597-en kezdhetik meg tanulmányaikat.
Jelentősen növekedett a Tanító- és Óvóképző Karra felvettek száma (700-ról 828-ra), mely elsősorban a pedagógus életpályamodell kisgyermeknevelőkre való kiterjesztésével magyarázható az egyetem közleménye szerint. Alap- és osztatlan képzésben a legtöbb új hallgatót az idei számok alapján a bölcsészkar fogadja 1369 fővel. Hogy ennek milyen hatása lesz az országszerte fenyegető pedagógushiányra, az függ attól is, hogy az újonnan felvettek megkezdik-e a végzést követően az életpályamodellt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a betöltetlen álláshelyek számát tekintve az oktatási szektorban 2016 első negyedévében 3737 betöltetlen álláshely volt, így ha csak az ELTE-n végzettek itthon helyezkednének el, akkor a szektor üres álláshelyeinek száma kétharmaddal csökkenne.
szerk: az idén felvettek és a betöltetlen álláshelyek számának összevetése csupán szimbolikus, azt ugyanis nem lehet pontosan tudni, hogy mire a most felvett fiatalok végeznek, a hiányszakmák megegyeznek-e az aktuálissal. Mindenesetre az jól leszűrhető, hogy egy-egy ágazat problémája súlyosbodhat vagy javulást mutathat-e.
Nem lesz elég informatikus
Az ELTE Természettudományi kara volt a második legnépszerűbb az egyetemen, ugyanis az idei felvételi eljárás eredményeként 875 fő iratkozhat be szeptemberben. Ezen belül is a legnépesebb szaknak idén a programtervező informatikusoké bizonyult 636 jövőbeli hallgatóval.
A programtervező informatikus, illetve a mérnökinformatikus alapszakok ráadásul évek óta a legnépszerűbb szakok listáján vannak a jelentkezések alapján. Idén a topszakok közül a mérnökinformatikus szak harmadik volt 3045 elsőhelyes jelentkezővel, a programtervező informatikus szak pedig a 11. helyen szerepelt 1955 jelentkezéssel. Ez azt is jelenti, hogy az ELTE az erre a szakra jelentkezők több mint harmadát felvette.
A felsőoktatási számok növekedése ezeknél a szakoknál a munkaerőpiacon dinamikusan emelkedő keresleti tendenciákkal is összefügghet, ugyanis 2015-ben 22 ezer informatikus végzettségű dolgozót tudtak volna felvenni a különböző cégek, ha nem lenne munkaerőhiány a szakemberekből a Bell Research által készített kutatásból.
A tanulmány következtetései szerint súlyosbítja a hazai helyzetet, hogy a globális világpiaci versenyben az informatikusok iránti kereslet az egész világban átlagon felüli lesz az elkövetkező években. A 636 felvett hallgató így önmagában biztosan nem fogja megoldani a munkaerőpiaci hiányt, de valamennyire mérsékelheti azt.
Az informatikai területen végzettek ráadásul számtalan szektorban helyezkedhetnek el majd, mint például a feldolgozóiparban, ahol közel 15 ezer betöltetlen álláshely volt 2016 első negyedévében, vagy éppen az információ, kommunikáció szektorban, ahol majdnem 3 ezer üres álláshely volt.
Természetesen informatikusokat nemcsak az ELTE-n képeznek, így 3-5 év múlva ennél több informatikust fognak a felsőoktatási intézmények "kibocsátani", mivel azonban teljeskörű közleményt csak az ELTE adott ki rögtön a felvételi ponthatárok meghúzását követően, így elsőkörben ezt az adatsort tudtuk feldolgozni. Ráadásul mivel az ELTE az egyik legnagyobb egyetemünk, így az ottani folyamatok nagymértékben képezhetik le az országos tendenciákat is.
Évről évre több a mérnök
Évek óta a gépészmérnöki a legnépszerűbb mérnökszak, ahová a felvi.hu adatai szerint 5330-an adták be jelentkezésüket idén, ami az előző évhez képest is magasabb volt. A szakot első helyen megjelölők 2974-en voltak, ezzel a legnépszerűbb szakok listáján negyedik helyett sikerült megkaparintania a gépészmérnökinek a gazdálkodás és menedzsment, óvodapedagógus és mérnökinformatikus után. A villamosmérnök-jelöltek is sokan jelentkeztek idén, 1616-an első helyen jelölték meg a szakot.
A műszaki végzettség iránti piaci keresletet leginkább az olyan szakok végzettjei tudják kielégíteni, mint például a villamos- és gépészmérnökök, illetve a vegyész-és gyártástechnológiai mérnökök, akik igen kedvező lehetőségekkel találkozhatnak a versenyszférában. 2016 első negyedévében mintegy 36 ezerre becsült üres álláshely volt a versenyszférában, aminek egy jó része valószínűleg a most felvettek végzésekor is rendelkezésre tud majd állni.
Emellett elég nagy probléma a munkaerőhiány az egészségügyben és a kereskedelemben, vendéglátásban is, amire szintén sokan jelentkeztek az idei felvételi eljárásban. Turizmus- vendéglátás szakon 2639 első helyes jelentkezés volt, bár arról még nincsenek meg a legfrissebb statisztikák, hogy e szakemberhiányos ágazathoz kapcsolódó szakokra hány embert vettek fel. A KSH adatai szerint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektorban az idei év első negyedében 1675 betöltetlen álláshely volt, így a most felvételizettekre igen nagy szükség lesz majd várhatóan a jövőben is.
mfor.hu
