3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A szabályozási környezet változása, az időnként nehezen értelmezhető vagy többféle értelmezés alapján is alkalmazható előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaidő szervezéshez kapcsolódó kérdések folyamatos kihívást jelentenek a foglalkoztatók részére.

A munkaidő nyilvántartások – és úgy általában az üzleti ügyvitel kapcsán - egyértelműen megfogható egy olyan tendencia, hogy évről évre egyre több cég választ a papír alapú munkaidő nyilvántartás helyett valamilyen elektronikus megoldást. Az elektronikus munkaidő nyilvántartások mindenképpen könnyítenek a munkáltatók adminisztrációs terhein, ugyanakkor fontos, hogy körültekintően járjon el a foglalkoztató egy ilyen rendszer kiválasztása során, hiszen ha az elektronikus munkaidő nyilvántartás nem megfelelő – a cég méretétől és az érintettek számától függően – munkaügyi bírságot is kaphat, áll a BDO közleményében.

Az elektronikus munkaidő nyilvántartásoknak is meg kell felelniük a naprakészség, a hitelesség és az ellenőrizhetőség követelményének. Utóbbi pedig nem csak azt jelenti, hogy az ellenőrző hatóság részére a munkavégzés helyszínén be kell tudni mutatni a munkaidő nyilvántartást, hanem azt is, hogy a munkavállalók részére is biztosítani kell az ellenőrizhetőség és betekintés lehetőségét.

A szabadságolási szabályok betartásának külön aktualitást adnak az idei ősszel – tehát jelenleg is zajló - országos munkaügyi célvizsgálatok. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az alap és pótszabadságok megállapításával, az időközben ki és belépők szabadságának arányosításával, a töredéknapok kerekítési szabályainak alkalmazásával, az esedékesség évéről történő szabadság áthozatok okának jogszerűségével, illetve az egybefüggő 14 nap szabadság kiadásával lehet a gyakorlatban leginkább probléma.

"Noha a hazai vállalatok jelentős része alkalmaz egyenlőtlen munkaidő-beosztást (A BDO korábbi TOP 500-as felmérésében 80 százalék körüli arányt mért), a munkáltatók túlnyomó többsége továbbra is a munkaidőkeretet preferálja az elszámolási időszakkal szemben – magyarázza Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója. – Ugyanakkor az is jól látható, hogy bár sokan alkalmazzák a munkaidőkeretet, mégis a mai napig nagyon sok fejtörést okoz a foglalkoztatóknak egy egy ilyen, egyenlőtlen munkaidő beosztás gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó kérdés megoldása. Az se felejtsük el, hogy a munka törvénykönyvében szereplő szabályok közül a munkaidő, pihenőidő fejezetben szereplők tekintetében teljes a munkaügyi felügyelők ellenőrzési hatásköre, vagyis onnantól kezdve, hogy a munkaidő része-e az előkészítő és befejező tevékenység, egészen odáig, hogy kiadásra kerültek-e a szabadságok, mindent jogosultak ellenőrizni”

Számos munkáltató értesült az Európai Unió bíróságának szeptemberi ítéletéről, amely szerint munkaidőnek minősül az az idő, amit a munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatók által kijelölt első és utolsó ügyfél között mindennapos utazással töltenek.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!