<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Allianz kutatása szerint.

Az Allianz Hungária Zrt. különböző generációk jövőtudatosságát és öngondoskodási szokásait vizsgáló februári, nem reprezentatív kutatása szerint hazánkban többen fektetnek nyugdíjalapokba, mint bankbetétbe, és a magyarok több, mint fele optimista azzal kapcsolatban, hogy a nyugdíjkorhatárt elérve örökre befejezze a munkát.

Az egyes generációk több lábon állnak a pénzügyi előtakarékosság terén, a jövőben viszont legszívesebben ingatlanokba fektetve vagy a matrac alatt tartanák a pénzünket. A biztosító szakértője is a befektetések sokszínűbbé tételére buzdít, csak kicsit másabb eszközökkel.

Sokan kötnének biztosítást vagy lépnének be nyugdíjpénztárba. Fotó: depositphotos.comSokan kötnének biztosítást vagy lépnének be nyugdíjpénztárba. Fotó: depositphotos.com

Az online felmérés rávilágított, hogy a megkérdezettek 51 százalékának generációtól függetlenül a járványhelyzetet megelőzően is prioritás volt és maradt is az önmagukról és a szeretteikről való gondoskodás. Sőt, a válaszadók mindegyikében felvetődött már a kérdés, hogy mi történne, ha a szerettei anyagi támogatásra szorulnának, de ők nem tudnának segíteni.

A legjobban a baby boomerekre volt hatással a COVID és az azt kísérő gazdasági visszaesés, 50 százalékuk emiatt szánta el magát gyakorlati lépésekre az ön- és családgondoskodás terén amellett, hogy korábban is tudatosan kezelték a pénzügyeiket. Ezzel szemben a 26-41 évesekből álló Y generáció körében a legnagyobb azok aránya (14 százalék), akik addig szeretnék használni a pénzüket, amíg élni is tudnak vele, ezért a korábbi életvitelükhöz hasonlóan inkább a minél tartalmasabb életre koncentrálnak.

A legtöbben szerencsésen átvészelték a pandémiát anyagi szempontól: a kutatásban résztvevők 87 százalékának ebben a kihívásokkal teli időszakban sem kellett hozzányúlnia a lekötött befektetéseihez, pénzügyi alapjaihoz vagy biztosításaihoz. Kivételt képeztek ez alól viszont a fiatalabb generációk tagjai: az Y-osok 19 százaléka és a Z-sek 29 százaléka. Az ő esetükben a befektetések felhasználásával kapcsolatos kép vegyes: az Y korosztály 13 százaléka hatalmas segítségként élte meg ezeket a tartalékokat és amint lehet, újra szerződik, a pénzügyi befektetéseiket felszámoló Z-sek állításuk szerint viszont kivétel nélkül rosszul jártak.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók közel fele elsősorban saját magát szeretné pénzügyi biztonságban tudni hosszú távon, de a gyerekek sorsa is hasonlóan fontos (37 százalék). Az 58-76 évesek csak magukat tartják szem előtt, az Y generáció számára viszont a hozzátartozóik anyagi jövője is fontos. Általánosan elmondható azonban, hogy ahogy öregszünk, egyre inkább önmagunk felé tolódik a pénzügyi fókusz. Ezzel párhuzamosan jelentkezik az a trend, hogy a baby boomerek és az X generáció tagjainak többsége szülőként önmagáról szeretne gondoskodni időskorában, a gyermekeik - az Y és Z korosztály képviselői - pedig úgy gondolják, az ő feladatuk gondjukat viselni az idős szülőknek akár anyagilag is. Az idősek tehát ezzel a hozzáállással több forrásra is támaszkodhatnak: önmagukra és a gyermekeikre is.

A nyugdíjba vonulás idejét illetően optimisták a magyarok: az összes megkérdezett 54 százaléka bízik abban, hogy a mindenkori nyugdíjkorhatár betöltésével teljesen abbahagyhatja majd a munkát, 24 százalék pedig azt is reálisnak tartja, hogy már a korhatár előtt pár évvel visszavonuljon a megtakarításainak köszönhetően. A várható aktív évek számát tekintve az összes korosztály közül a baby boomerek a legoptimistábbak, a Z generáció pedig a legpesszimistább.

Az Allianz vizsgálata szerint a válaszadók mindegyike rendelkezik valamilyen megtakarítással, és a legtöbb korosztály több lábon áll a pénzügyi előtakarékosság terén. Az egyes generációk jellemzően kétféle öngondoskodási konstrukcióval rendelkeznek, de vannak, akiknek négy (X-sek 6 százaléka), öt (Z-sek 14 százaléka), vagy akár hatféle (Y-osok 3 százaléka) befektetésük is van. Ezek mellett pedig sokan további megtakarítási eszközökkel is terveznek a jövőben - a résztvevők 64 százaléka legalább eggyel, 20 százalékuk pedig kettővel.

A jelenlegi trendeket nézve a kérdőív kitöltői a banki lekötött betétekkel szemben előnyben részesítik az önálló nyugdíj-megtakarítási formákat - például a nyugdíjbiztosítást, az önkéntes nyugdíjpénztárt vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlát -, amelyek átlagosan nagyobb hozammal járnak. Habár a februári kutatás alapján ezek a legnépszerűbb előtakarékossági típusok, az összes megkérdezettnek mégis csak kevesebb, mint a 20 százaléka rendelkezik ezekkel, ám előremutató, hogy ugyanekkora arányban terveznek ilyen típusú megtakarítást kötni a későbbiekben.

Hasonló a helyzet az előtakarékosság időben való megkezdése szempontjából leginkább érintett Y generáció esetében. A 26-41 éves korosztály képviselőinek csupán az ötöde rendelkezik valamilyen önálló nyugdíj-megtakarítással annak ellenére, hogy az Allianz egy korábbi kutatásából kiderült: a válaszadók átlagosan 35 évesen kezdik el a nyugdíjcélú öngondoskodást, de 27 éves korban még ideálisabbnak tartanák ezt. Pozitív képet mutat azonban, hogy ennél jóval nagyobb arányban (31 százalék) kötnének szívesen ilyen típusú konstrukciókat a jövőben.

A jövőbeni öngondoskodási szándékok kapcsán az ingatlanbefektetések szerepelnek az elsőszámú helyen a megkérdezettek körében (23 százalék), ezeket követik a nyugdíjfókuszú eszközök (18 százalék). Az összes korosztály közül a Z generáció emelkedik ki e tekintetben, 71 százalékuk tervezi, hogy ingatlanba fekteti a pénzét a későbbiekben. Ugyanakkor meglepő módon 43 százalékuk otthon tartaná a megtakarításait, pedig számtalan kedvezőbb forma közül választhatnak.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.