Borúlátó a hazai lakosság a nyugdíjas éveivel kapcsolatban: távol esik egymástól az az összeg, amit ideálisnak tartanának havi szinten félretenni nyugdíjcélra, és az, amit ténylegesen meg tudnak takarítani – derül ki a Generali Biztosító legfrissebb reprezentatív kutatásából. A felmérés a 18-65 éves korosztály megtakarítási szokásait, a nyugdíjas évekhez kapcsolódó elvárásait, valamint az anyák személyi jövedelemadóból és családi adókedvezményből származó extra bevételének felhasználását is vizsgálta.
A lakosság több mint harmadának nincs félretehető jövedelme
A magyarok 2023-ban 30 000 forintot, idén már némileg nagyobb összeget, de átlagosan még mindig csak 42 000 forintot tudnak megtakarítani. Valamivel nőtt azok száma is, akik havi szinten 150 000 forint feletti jövedelmet tesznek félre, de ők még mindig a válaszadók csupán 8 százalékát teszik ki. Ennél is aggasztóbb, hogy a lakosság több mint harmada (35 százalék), egyáltalán nem tud félretenni, egyik hónapról a másikra él.
Akik spórolni tudnak valamennyit, azok nagy része még mindig jóval kevesebbet tud, mint ami szerintük ideális lenne a nyugdíjas éveikre. A válaszadók 2023-ban még azt gondolták, hogy 82 000 forint az ideális nyugdíjas évekre félretett pénz, idén – valószínűleg a fogyasztói árak növekedése miatt is – már úgy vélekednek, hogy havonta mintegy 96 000 forintot kellene félretenni a nyugodt időskori évekre.
Borúlátó magyarok: rosszabbul fogunk élni évtizedek múlva
A 2023-as kutatáshoz hasonlóan a megkérdezettek közel harmada (26 százalék) most is úgy gondolja, hogy néhány évtized múlva sokkal rosszabbul fognak élni az aktív keresők; harmaduk (33 százalék) szerint pedig ugyanilyen pénzügyi körülményekkel számolhatunk. Míg 2023-ban a lakosság ötöde, 2025-ben már negyedük véli úgy, hogy évtizedek múlva jobban fognak élni az aktív dolgozók.
A nyugdíjas évek tekintetében is meglehetősen pesszimista a jövőkép – derült ki a kutatásból. A válaszadók 19 százaléka szerint néhány évtized múlva valamelyest romlanak majd az idősek kilátásai, míg 32 százalékuk úgy véli, hogy sokkal rosszabb helyzetben lesznek. Még azoknak is több mint fele hiszi, hogy rosszabb lesz a nyugdíjasoknak, akik saját maguk havi szinten több mint 150 000 forintot tudnak félretenni. 2023-hoz képest ugyanakkor nőtt azok száma, akik bizakodóbbak, de még mindig csak 13 százalék gondolja azt, hogy valamelyest kedvezőbbek lesznek a körülmények.
Összeomló állami nyugdíjrendszerre számít a hazai lakosság
A lakosság mintegy fele (48 százalék) továbbra is arra számít, hogy jövedelemkiegészítés miatt a nyugdíjas éveikben is dolgozni fogn és a válaszadók több mint fele (53 százalék) gondolja azt, hogy mire nyugdíjba menne még nehezebb helyzetben lesz majd az állami nyugdíjrendszer.
Érdemes tehát tudatosan készülni a nyugdíjas évekre, az időben meghozott jó döntések ugyanis biztonságot nyújthatnak az idősebb évekre is. A megkérdezettek nagy része is egyetért ezzel, 39 százalékuk – csakúgy, mint 2023-ban – már most szeretne gondoskodni az időskori éveiről, ezért odafigyelnek arra, hogy rendszeresen félretegyenek egy bizonyos összeget.
A korábbi kutatáshoz képest nőtt azok száma (35 százalék), akik gyermekeik figyelmét is felhívják a nyugdíjcélú megtakarítás fontosságára, és a fiatalok is egyre tudatosabbak: míg 2023-ban a 18-29 évesek 30 százaléka, idén már 40 százaléka érzi úgy, hogy pályakezdőként el kellene kezdeniük félretenni a nyugdíjas éveikre. Ilyen lehet többek között a nyugdíjbiztosítás, amely segít megalapozni a gondtalan időskori éveket.
SZJA-mentesség és családi adókedvezmény a mindennapi szükségletekre
A felmérés az anyák személyi jövedelemadójából és a családi adókedvezményből adódó plusz bevételek felhasználását is vizsgálta. „A kutatás szerint a 18-65 éves lakosság 47 százaléka úgy tudja, hogy érinti őket vagy családjukat a kedvezmény. Az extra jövedelem jó lehetőség lehet akár nyugdíj célú megtakarításra vagy befektetésre is. A nyugdíjbiztosításba történő befizetés jó alkalom arra, hogy a jövőre gondolva megalapozzuk idős éveink biztonságát. Az anyák a szerződő jogokat átadhatják az apának vagy más családtagnak, így a nyugdíjbefizetések után évente még 20 százalék adójóváírás is járhat” – mondta Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosításért felelős igazgatósági tagja.
A felmérés ugyanakkor rávilágít arra, hogy az érintettek 38 százaléka jelenleg a mindennapi szükségletek fedezésére fordítaná a családi kasszában jelentkező pluszt. Emellett 30 százalékuk lakásfelújításra vagy lakásvásárlásra, illetve 27 százalékuk a gyermekeik tanulmányaira költené az extra bevételt.
A reprezentatív, 18-65 éves korosztályban készült kutatást a Generali Biztosító Zrt. megbízásából az NRC Kft. készítette 2025 augusztusában.
