A nyár végével a nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése megnöveli mind a betörések, mind a meghibásodások által okozott károk kockázatát, ezért a nyaraló-biztosításokat jóval a téliesítés előtt célszerű megkötni - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A biztosítóknak 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, szerződnek-e az adott ingatlan védelmére. A kiürülő nyaralóterületeken nem csupán a betörések esélye nő meg, hanem az olyan károké is, amelyekről a tulajdonos nem szerez időben tudomást, ez pedig jelentősen megnövelheti a károk összegét.
Beköltözik a betörő
Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja példaként említette, hogy egy csőtörés során az akár hetekig tartó eláztatás mellett az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet. A vihar által megbontott tető miatt elázó lakásban szintén további jelentős járulékos károk keletkezhetnek, de egy hosszabb időszakra beköltöző betörő is jócskán megnövelheti a helyreállítás költségeit.
A nyaralókhoz kötődő nagyobb kockázat magasabb biztosítási díjakkal jár, a nem állandóan lakott ingatlanok védelméért a biztosítók többsége 30 és 100 százalék közötti pótdíjat számít fel.
Egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlan esetében 22 ezer forinttól indul a lakásbiztosítások éves díja. Ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, hasonló biztosítást 33 ezer forinttól lehet kötni.
Lakás vagy nyaraló?
Egy ingatlan általában akkor tekinthető lakottnak a biztosítási feltételek szerint, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen ott tartózkodik valaki. Hiába jelentkezik be egy családtag állandó lakosnak, hogy így alacsonyabb díjon kössenek szerződést, ha a kárfelmérés során a biztosító bizonyítani tudja, hogy az adott lakóházat valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárösszeget visszatarthatja.
A biztosítók rendszerint részletesen meghatározzák a nyílászárók minimális védelmi szintjét. A közönséges lakatot általában nem tekintik elégnek, csak a Mabisz által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Nyaralóknál általában kizárják a kiemelt értékek (így műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.
Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, például ártéren található épületekre a biztosítók nem vállalnak fedezetet.
