7p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Soha nem szivárgott még vezetékből el ennyi gáz, de a globális klímára így is alig mérhető hatása lesz az Északi Áramlatok ellen elkövetett szabotázsakciónak. De miért merült fel egyáltalán, hogy meg kéne gyújtani az elszökő gázt?

Az Északi Áramlat gázvezetékek ellen elkövetett szabotázsakció újabb kérdéseket vetett fel Európa rövid és hosszabb távú energiabiztonsága kapcsán, illetve tovább növelte a feszültsége az uniós tagállamok és Oroszország között. (Egyesek számára pedig arra adott alkalmat, hogy az Egyesült Államokat vádolják meg az akció elkövetésével, és ezt elég indoknak lássák arra, hogy az Unió „hadba lépjen” Amerikával szemben.) Arról, hogy mit tudunk a gázvezetékek elleni támadásról, laptársunk, a Privátbankár oldalán olvashat alapos összefoglalót, de most nézzük meg azt, mennyire tekinthetők katasztrofálisnak a történtek környezetvédelmi szempontból. Nyolc kérdés és nyolc válasz következik.

A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán. Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség
A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán. Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

1. Mennyi metán volt a megsérült vezetékekben?

Mint tudjuk, a földgáz túlnyomó része, nagyjából 95 százaléka metán, így tulajdonképpen egy jelentős metánszivárgással kell számolnunk. A gáz a tengerfenéken futó vezetékeken keletkezett lyukakon át előbb a tenger feszínére száll fel, majd onnan a légkörbe kerül. A metán nagyon erőteljesen üvegházhatású gáz, egyes becslések szerint a szén-dioxidhoz képest akár 80-szor nagyobb üvegházhatást képes kifejteni.

Azt pontosan, uniós oldalról legalábbis, senki nem tudja megmondani, hogy mennyi gáz volt a vezetékekben. Az Északi Áramlat 1 két csővezetéke használatban volt, ám a Gazprom nagyjából egy hónapja leállította a gázszállítást ezeken. Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy üresek lettek volna, de a pontos mennyiségre csak becslések vannak.

„Feltételezhetjük, hogy jelentős mennyiségről van szó”

– mondta el a német klímaügyi és gazdasági minisztérium egyik munkatársa.

Jelen tudásunk szerint az Északi Áramlat 2 két csővezetékből csak az egyik kapott léket. Ez ugyan nem üzemelt, de tavaly fel lett töltve 177 millió köbméter gázzal. A nagyon szóró becslések szerint összesen a megsérült vezetékekben 150 és 500 millió köbméter közötti gáz volt a szabotázs előtt.

2. Mennyi szökik el ebből?

Mivel a sérült vezetékekből nem lehet kiszivattyúzni a bennük maradt gázt, valamint szakaszosan lezárni sem lehet őket, a javítás pedig túlságosan veszélyes lenne, így az összes gáz ki fog belőlük szökni.

Azonban nem az összes metán fog eljutni a légkörig: a gáz minimálisan vízben is oldódik, valamint vízben élő baktériumok is táplálkoznak vele. Mindenesetre Kristoffer Böttzauw a Dán Energiaügynökség igazgatója úgy becsüli, hogy 14 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő metán juthat a légkörbe, ez Dánia éves kibocsátásának 32 százaléka.

A német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint 7,5 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű gáz jut a légkörbe, ez Németország éves kibocsátásának 1 százaléka.

3. Hogy viszonyul ez a szivárgás a korábbiakhoz?

Bár abban nem lehetünk biztosak, hogy minden ilyen gázszivárgást jelentettek és pontosan dokumentáltak, a feljegyzettek közül eddig a 2015-ös, az Egyesült Államokbeli Aliso Canyonnál történt eset volt, amikor több hónap leforgása alatt nagyjából 90 ezer tonna metán került a légkörbe. A mostani szivárgás a becslések szerint ennek kétszeresére is rúghat, így joggal nevezhető „korábban példátlan” eseménynek.

4. Lehet ez észrevehető hatással a globális átlaghőmérsékletekre?

A világ éves karbonemissziója nagyjából 32 milliárd tonna, így az elszabaduló mennyiség ennek csak egy aprócska töredéke, de még a mezőgazdasági és ipari tevékenységek nyomán felszabaduló metán mennyiségéhez képest is eltörpül.

„A csővezetékekből eltűnő gáz mennyisége nyilvánvalóan hatalmas, de a klíma szempontjából nem akkora katasztrófa, mint gondolnánk”

állítja Jeffre Kargel, az arizonai Bolygótudományi Kutatóintézet munkatársa.

Hasonló véleményen Dave Reay, az Edinburgh-i Klímaváltozási Intézet vezetője is, aki szerint ez csupán „aprócska csepp a tengerben” a repesztéses gázkitermelés, a szénbányászat vagy az olajkitermelés során felszabaduló metánmennyiségekhez képest. Egy másik tudós pedig úgy becsülte, hogy az orosz olaj- és gázipar nagyjából ugyanennyi metánt juttatt a levegőbe „minden egyes munkahéten”.

5. Veszélyes a szivárgás a helyi környezetre?

Amíg a gáz szivárog, a vezetékek sérülésének közvetlen környezete nagyon veszélyes hely. A több mint 5 százalék metánt tartalmazó levegő gyúlékony, ezért egy robbanás lehetőségét nem lehet kizárni. A metán nem mérgező gáz, de nagy koncentrációban csökkenti a belélegezhető oxigén mennyiségét.

A szivárgások öt tengeri mérföldes környezetét lezárták a hajózás elől, a robbanásveszély mellett azért is, mert a metán megváltoztatja a víz felhajtóerejét, ezáltal károsíthatja a hajótesteket is. A szivárgásokhoz nagyon közel kerülő állatok elpusztulhatnak, ez különösen az önálló helyváltoztatásra csak korlátozottan képes állatokra, mint mondjuk a medúzákra jelenthet nagy veszélyt. Hosszú távon azonban nem kell súlyos következményekre számítani, legalábbis a kutatók eddigi tudások alapján ezt valószínűsítik, bár ekkora szivárgásra ilyen környezetben még nem volt korábban példa.

6. Mit lehet tenni?

Mint már említettük, a vezetéket nem lehet szakaszosan lezárni, sem a gázt kiszivattyúzni belőle. Ahogy a gáz kiszökik belőle, megtelik vízzel. A keletkezett réseket sem lehet lezárni.

„Jelen helyzetben senki sem merülhet le a vezetékekhez, a szivárgó metán miatt ez túl veszélyes lenne”

– szögezte le a német klímaügyi minisztérium szóvivője. A javítás egyébként a vezetékeket üzemeltető konzorcium, a Nord Stream AG felelőssége lenne, de természetesen elképzelhető, hogy ehhez segítséget kap az érintett államoktól.

7. Fel kellene gyújtani?

Ha a felszínre szivárgó gázt begyújtanák, az biztosan igen látványos lenne, ráadásul nagyban csökkentené a gázszivárgás környezeti hatását, mivel a metán égése során a jóval kevésbé hatékony üvegházhatású szén-dioxid, valamint víz képződik. Nem véletlen, hogy a felesleges gáz kontrollált égetése, az „elfáklyázás” bevett eljárás, az oroszok jelenleg is óriási mennyiségben teszik ezt a kitermelt, de nem leszállított, a tárolókba már nem férő gázzal.

Hiába lenne azonban klímaszempontból ez egy jó megoldás, biztonsági szempontok is felmerülnek. Az állandó lakosokkal is rendelkező, turisztikai célpontként is népszerű, a szivárgások helyéhez közel található Bornholm-szigetet ráadásul az égés során keletkező légszennyezés is elérhetné, így a szakértők szerint nem szabad megkockáztatni a szivárgó gáz begyújtását. Egyik érintett kormány sem tett olyan nyilatkozatot, hogy fontolóra vennék ezt a lehetőséget.

8. Meddig tarthat és mi lesz utána?

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy nincs mit tenni, mint megvárni, amíg az összes gáz távozik a sérült csövekből. Böttzauw elmondása szerint dán oldalról is ezután terveznek továbblépni.

„Arra számítunk, hogy a hét végéig elfogy a szivárgó gáz. Ezután dán részről mindenekelőtt kísérletet fogunk tenni arra, hogy odamenjünk, megközelítsük a vezetékeket, és rendesen megvizsgáljuk, mi lehetett az oka a történteknek. Ezt akkor tudjuk megtenni, ha a szivárgás már megszűnt.”

(Politico)


 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!