<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ha ellátogat egy turista egy faluba – akkor az biztos, hogy falusi turizmus, a szó klasszikus, szakmai értelmében? Nos, nem mindig: a közigazgatásilag községnek minősített települések karaktere, kínálata is teljesen eltérő lehet.

Reneszánsz piazza, virágözönben

Van, amelyik természeti kincseivel, a többség történelmi-építészeti emlékeivel, netán egyedi gasztronómiájával tűnik ki, de olyan is akad, amelynek turisztikai vonzerejét a használtcikk kereskedések adják…

Filippo Scolari aligha sejthette volna a 15. század elején, hogy több mint 600 év múlva is emlegetjük a nevét. A lankás tolnai dombság vonulatainál található Ozora, melynek legjelentősebb középkori műemléke a várkastély. A település maga mintha egy kicsit idegen testként tekintene rá – érthetően, hiszen egyrészt nem tartozik az önkormányzat fennhatósága alá, másrészt, mert, ahogyan az szokás, a messzi földről érkezők látogatják.

Pipo vára. Fotó: Okolicsányi ZoltánPipo vára. Fotó: Okolicsányi Zoltán

Az egész úgy kezdődött, hogy Ozorai András leánya, Borbála kezét nyújtotta Filippo – vagy ha úgy tetszik, Pipo - Scolarinak, akit 1404-ben kineveztek temesi ispánnak.  Így rá hárult a leginkább veszélyeztetett déli határvonal védelme, a gyakran betörő törökkel szemben. 1416-ban engedélyt kapott, hogy a tizenkét jobbágyfalu földesúri központját jelentő Ozorán „kőből, avagy fából várat, erősséget vagy kastélyt” emeltethessen.

Ezután vette fel az Ozorai Pipó nevet, azonban gyermekei mind fiatalon meghaltak, így nem tudott dinasztiát alapítani Magyarországon.

Petőfi és Illyés Gyula, meg a Nagyvendéglő

A vár különböző állapotban, teljesen eltérő feladatoknak adott helyet az évszázadok folyamán – működött itt például egy uradalmi gabonamagtár is. A hetvenes években megkezdődtek a régészeti kutatások, 2015-ben pedig a mintegy másfélmilliárd forintos európai uniós és állami támogatásból valódi reneszánsz világ született. Kialakítottak néhány szobát a turistáknak – kár, hogy ezek léte nincs igazán benne a köztudatban - és feltárták a várárkot. A kis hidak a hajdani középkori világot idézik, akárcsak a virágözönben pompázó belső udvar. Ez utóbbi talán a legszebb az egész építményben, meg a panoráma.

 Virágözönnel fogad a belső udvar. Fotó: Okolicsányi Zoltán Virágözönnel fogad a belső udvar. Fotó: Okolicsányi Zoltán

Az alig kétezer lelket számláló falu nemcsak Piporól, illetve annak váráról nevezetes: Petőfi Sándor és Illyés Gyula életében egyaránt fontos szerepet játszott a település. Petőfi vándorszínészként érkezett ide: a Nagyvendéglő falai között lépett először a világot jelentő deszkákra 1841-ben. Illyés Gyula diákkorától kezdődően boldog napokat, hónapokat töltött Ozorán. A falut "álmai városának" nevezte, és a Nagyvendéglő alkotóéveinek jelentős színhelye volt. Itt írta például a Puszták népe és a Petőfi című műveit. Általa lett közismert az ozorai példa, mint közismert kifejezés. Ma kisebb fajta múzeum őrzi az alkotókhoz kötődő tárgyi emlékeket.

Nem minden főúri épületmaradvány van azonban ilyen jó állapotban: a Kula-major ma magánlakásoknak ad helyet, és úgy tűnik, nincs remény arra, hogy az épület valaha eredeti szépségében tündököljön, pedig a belső tere miatt igencsak megérdemelné.

A tájház olyan, mint valaha volt, nincs „kiglancolva”, de ettől eredeti. No meg a helybéliektől: a sokoldalú Oroszi testvérpár, Sándor és István, nemcsak kiválóan zenélnek és énekelnek, aláfestő hangulatot teremtve a kemencés vacsora mellé, hanem korongoznak is: azonmód meg is születik kezük alatt egy formás tálka.

Lomitúra, méhészet, levendulamező

Az itt élő emberek jelentős része roma. Számukra és főleg gyermekeik számára nagyon fontos az óvoda és az iskola megléte. Szüleik nagy része lomizásból él: a férfiak olykor egy hétre is elutaznak Németországba, a kocsiban alszanak, majd a „vadászat” után ide hozzá az ott fölössé vált holmikat és a kertjükben, házukban, a fészerben, a garázsban árusítják. Roma létük attól válik fontossá és tudatossá, hogy emlékeztetik őket történelmükre, az ősök foglalkozására. Ott jártamkor a falu főterén egyfajta zenés-táncos flashmob keretében emlékeztették erre őket az iskola tanárai, ami szinte példátlan a hazai oktatás rendszerében.

Levendula völgy. Fotó: Okolicsányi ZoltánLevendula völgy. Fotó: Okolicsányi Zoltán

Ozoráról tehát nem magyaros szuvenírrel térnek haza az emberek, hanem porszívóval és téli csizmával, tubával, porcelán tányérral vagy pufi kabáttal. Hétvégeken nincs is itt egy talpalatnyi parkolóhely se: sok-sok kilométerről érkeznek a nézelődők, hogy aztán hazafelé menet betérjenek egy kávéra vagy lángosra a büfében. Sokan érkeznek a rétesfesztiválra, lovasversenyre és persze az önkormányzati rendezvényeken is jelentős a részvétel..

A Tyukodi pincészet után a Szappanos család borászatába látogatunk, amelynek csinos fogadója, jókora étkező helyisége mindenütt megállná a helyét. Az pedig külön öröm, hogy, amint a házigazdától megtudom, helyben elfogy a bor, a könnyű olaszrizling csakúgy, mint a komolyabb vörös. Minden hétvégén sok a rendezvény, nem panaszkodnak most, a gazdasági válság idején sem.

Ugyancsak turistacsalogató lehetne Katona Józsefék Levendula Udvara, a csodás provence-i  jellegű – még szeptemberben is itt-ott virágzó - mezővel, a lilás-rózsaszínes szörpökkel, a bejáratnál roskadozó csemegeszőlő tőkékkel. Nagy Csaba József méhészetében 200 méhcsalád szolgáltat minden évben több fajta mézet, jóllehet, a gazda „mellékállásban” foglalkozik a repcét, napraforgót, akácot látogató, szorgos kis jószágokkal.

Méhkaptárok, őszi napsütésben. Fotó: Okolicsányi ZoltánMéhkaptárok, őszi napsütésben. Fotó: Okolicsányi Zoltán

A helyi Eldorádó horgászparadicsom

Szállás viszonylag kevés akad errefelé – a vár és lomitúra miatt nem érdemes itt aludni, vélik sokan. Mármint azok, akik nem jártak még az Ozorádóban, ami a helyi eldorádó. Valójában horgászparadicsom ez, gyönyörűen nyírt fűvel, tóval, medencével, napozóágyakkal, kellemes apartmanokkal.

A legújabb trendet és a magas szintű lakberendezési stílust a Kardos család ízlését dicsérő Boglya Ökoház képviseli. Ez egy kissé méltatlanul eldugott turisztikai gyöngyszem, nem véletlenül dicsérte meg őket a világ legnépszerűbb - francia - design magazinja. Szalmabálákból építkeztek a tulajdonosok, no meg persze betonból, egy hatalmas mesebeli kert közepén, a tetőn persze napelemek. A szobában a bájos, régi típusú, de persze vadonatúj fürdőkádban akár olvasni is lehet, miközben kitekintünk a hatalmas fákra. Az enteriőr, a tárgyak a nyugat-európai ízlésvilágot képviselik, a csempétől a csészéig.

Ökoház a völgyben. Fotó: Okolicsányi ZoltánÖkoház a völgyben. Fotó: Okolicsányi Zoltán

Az ötcsillagos szintű Ökoház jobb utat is megérdemelne

Viszont minden étek helybéli, az áfonyás-túrós kalács csakúgy, mint a művészien megkomponált, élő virággal díszített sajttál. A svédasztalos reggeli ötcsillagos szállodákéval vetekszik, csak éppen minden itt termett és készült, a baracklekvártól a körözöttig.

Nagy Istvánné polgármester szavaiból úgy veszem ki, igen, fontos a turizmus, de még lényegesebb, hogy az itt élő állampolgároknak biztos életet, hátteret nyújtson az önkormányzat. No meg: élénkebb turizmus marketing azért sem szükséges, mert egész egyszerűen nincsenek berendezkedve a sok vendég fogadására.

Kár pedig, hiszen minden hívogató attrakció adott volna, - kivéve talán az ide vezető hepehupás utat, aminek rendbe hozatalán érdemes volna magasabb szinten lobbizni.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.