Járt már a Mura magyar szakaszánál? A Rábamente és az Őrség mesés, nyugodt tájain? Minden van itt, ami a sikeres turizmushoz szükséges: elbájoló természeti környezet, finom ételek, termelői élelmiszerek, skanzen, múzeumok. Ha mindez Ausztriában lenne, már rég világszenzációként tálalnák – hallottam valakitől.
Lehet, de ez a táj soha nem lesz alkalmas tömegturizmusra, ami nem baj. Ebben – is - egyetértenek a magyar és a szlovén határ mentén élők. Itt minden két nyelven van kiírva, ami természetes. A komótos turizmus a cél – érdekes a jelző, illik ehhez a mesebeli falvakkal teletűzdelt tájhoz – remélem, elterjed a slow turizmus eme ötletes magyarra fordítása.
Határon átnyúló közös fejlesztések
Az elmúlt időszakban komoly turisztikai fejlesztések történtek ezen a vidéken, a 2014-2020 közötti Interreg SI-HU Együttműködési Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával. Az összesen 12 szlovén-magyar projekt összköltségvetése a 2014-2020. közti 7 éves ciklusban, 12 millió 415 ezer euro volt. Emellett számos más, határon átnyúló fejlesztés történt a magyar-osztrák és magyar-szlovák határvidéken is, de a fenti költségvetés csak a szlovén-magyar határvidék közvetlenül a turizmust érintő fejlesztéseire vonatkozik.
Jelenleg is zajlik a következő 7 éves projektciklusra vonatkozó tervezési fázis. A partnerek most kezdik el összeírni azokat az ötleteket, terveket, amelyek megvalósításához uniós forrásra van szükségük.
A Vas Megyei Önkormányzat, mint koordináló szervezet, ezt követően összegyűjti mindazokat a terveket, amelyekre pályázni lehet, és a lehetséges partnerekkel közösen nyújtja be a pályázatokat. Ami a konkrét pályázati célokat illeti, annyi máris kiderült - amint az utazás során hallottunk - hogy egy gyermekfejlesztő központ kialakítást szeretnék megvalósítani.
Pár lépés a határ
A régió központja Szentgotthárd, amely egyben a Rába-vidéki szlovén közösség „fővárosa”. A város legnagyobb szállodája, a Hotel Lipa épületében több környékbeli szlovén szervezet központja található. A portán szlovén újság várja a látogatót, a mosdóban még a pelenkázó helyiség neve is le van fordítva – ez itt természetes.
Szinte mindenkinek élnek, ha nem is gyökerei, rokonai a szomszéd országban, de barátai, kollégái feltétlenül. Csak pár lépés a határ, amely ma már szinte észrevehetetlen. Bezzeg volt, amikor, ha valaki átlépte, az életével fizetett érte. Erről is láthatunk gazdag tárgyi együttest a helyi gyűjteményekben, és hallhatunk autentikus visszaemlékezést.
A Vasfüggöny évtizedekre szétszakította egymástól a korábban egységes földrajzi, néprajzi tájegységet jelentő szlovén-magyar határvidéket. A határrégió ma, amikor ez a korszak már történelem, adottságainak köszönhetően kiváló lehetőséget kínál a kerékpáros turizmus számára, amelynek fejlesztése itt komoly kitörési pont.
A Zala Megyei Önkormányzat vezetésével négy magyar és három szlovén partner összefogásával valósult meg az IronCurtainCycling (ICC) projekt, magyarul egy, a kerékpárosoknak kedvező beruházás-csokor Lenti, Letenye, Őriszentpéter, Szentgotthárd, Muraszombat, Ptuj, Ormož, Ljutomer, Lendava térségében. Ennek eredményeként a határtérséget integrálták az Euro Velo nemzetközi rendszerébe. Mindez nagyban hozzájárul e térség turisztikai kínálatának változatosságához,
Amit minden diáknak érdemes megnézni
A Határkőparkot minden magyar diáknak meg kellene nézni – már csak azért is, mert a mai történelemkönyvek még nemigen tárgyalják ezt a korszakot. A szabadtéri kiállítóhely a szalafői határsávban, az A180-as határkőnél található. Az ide látogatók az információs táblákon kérdezz-felelek kvízjáték formájában ismerkedhetnek meg a nem is olyan régen történt sors- és rendszerfordító eseményekkel, megtekinthetik a Vasfüggöny egy meghagyott darabját, valamint a határköveket is.
Lugosi Arnold, Szalafő polgármestere magyarázta el az újságíróknak, mit jelentett egykor a nyomsáv, és hogyan történt a határ őrzése a rendszerváltás előtt. A mára piknikező hellyé szelídült park ma a kerékpáros turisták pihenőhelye, ahol padok, tűzrakóhely, esőbeálló várja a szlovén-magyar zöldhatár bármely oldaláról érkezőket.
A Vasfüggöny szlovén, magyar és osztrák településeket vágott olykor ketté, megesett, hogy egy-egy családi birtok is kettészakadt, és ahhoz, hogy valaki megművelhesse a földjét, engedélyt kellett kérnie, hogy átlépje a határt.
Állati lábnyomokat utánozva vágtak neki
A történelmi lecke a Mura Raba Tour részét képező egykori čepinci/kerkafői felújított őrállomáson folytatódik. Az egykori határőrlaktanyát szlovén oldalon Čepinci-ben találjuk. A magyar oldalon, Apátisvánfalván Merkli László, aki egykor maga is itt szolgált, mutatta be nekünk a határőrök mindennapjait.
A kiállított fegyverek, használt edények, retro műanyag kancsók, egyenruhák, székek, asztalok demonstrálják, mennyire puritánul éltek, akiknek a határ védelme volt a feladata. Nemcsak az áttörni vágyók kockáztatták az életüket, hanem azok is, akik megakadályozták őket ebben. Különösen érdekes, hogy milyen – állati – lábnyomokat hagyva próbálták félrevezetni a határt őrzőket, de nem sikerült sajnos nekik. Robbanásokban, balesetekben elhunyt fiatal férfiak emléktáblái teszik távolivá és mégis közelivé a hajdani őrállomást.
A közelmúlt emlékeit őrző táj sok évszázada lakott - az őrségi skanzenről már szinte mindenki hallott. A hét, jellegzetes helyi településből, azaz szerből álló Szalafő különlegessége más skanzenekhez képest abban rejlik, hogy a Pityerszeren az épületek mind a mai napig az eredeti helyükön láthatók. Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületei az 1700-as évekbeli állapotot őrzik eredeti környezetükben, korhű berendezéssel.
Az infrastruktúrafejlesztés, a megközelítési lehetőségek javítása mindig kulcskérdése a turizmusnak. Az autók köulekedésére is alkalmas, széles Orfalu-Bűdfalva közti kerékpárút e vidék egyik legújabb, egy kilométeres útszakasza, amely összeköti a két országot.
Panzió és fine dining étterem
A történelmi és néprajzi sétákon túl a study tour résztvevői Hanzsek Viktória, a Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője vezetésével járhatták be a Felsőszölnöki Mintagazdaságot, amely gyönyörű természeti környezetben várja a látogatókat a hármashatár ölelésében. Itt is alhatnak a turisták: két négyfős apartman, valamint egy kétágyas szoba és egy új szauna is helyet kapott az épületben, no meg egy 45 fős étterem. A két nép barátsága a fehér asztal mellett és az asztalon magán is megmutatkozik: egy menüsorban kap helyet a pikáns hajdinakása leves, a dödölle, valamint a túrós-mákos-almás gibanica.
Ha már gasztronómia: találni a környéken fine dining szintű éttermet is: az apátistvánfalvi Apát étteremben feltálalt előétel, a helyre jellemző, tökmagolajos homoktövisvelő krémes falatkákkal és házikenyérrel, valamint az órákig szuvidolt, vajpuha hús jelzi, hogy a trendeket illetően tartják a lépést a helyi séfek.
Ha még nem hallott volna Felsőszölnökről, akkor ideje megtudnia, hogy ez Magyarország legnyugatibb települése, amely a hármashatár tövében, festői környezetben található. Az oklevelek először 1378-ban említik a falut, amely ma a legnagyobb szlovén népességű település Magyarországon. A környék kiválóan alkalmas pihenésre, erdei sétákra, az állat- és madárvilág megfigyelésére, gombászásra.
A jelzett túraútvonalakon bebarangolhatjuk a Jánoshegyet és a Kakasdombot, és eljuthatunk egészen a Hármashatárkőig (384 m), amely mára az összetartozás jelképe lett, és mint ilyen, több nemzetközi rendezvény helyszínéül is szolgál.
A határ mindkét oldalán több zöld rekreációs- és játszóparkot alakítottak ki, - összesen kilencet - amelyek közül az utazás során a Pityerszeren, a Szlovén Mintagazdaságban és a Gradi várnál található játszóparkokat is érintettük. A Goricko Nemzeti Park központjánál lévő parkot, valamint a Gradi várat Stanka Desnik igazgatónő vezetésével járjuk be. A vár hatalmas épület, 365 szobával, már rendbe hoztak néhányat belőle, és gyakran rendeznek itt kézműves vásárokat is. Valójában azonban Csipkerózsika álmát alussza, milliárdok kellenének a teljes felújításához. Valamikor talán erre is sor kerül, akár uniós alapból.
Aki ide utazik akár Budapestről, akár az ország más részéről, nem árt, ha több órát vagy napot szán a környék felfedezésére. Erre kiváló helyszín Kétvölgy, a Rábavidék egyik szórványtelepülése. A falu legmagasabb pontján, a Katalin-dombon álló kilátóról körbe nézve, kézitávcsővel, akár a riegersburgi és a güssingi várig is ellátunk.
Pillantsunk be a méhek titkos életébe
Az Őrség mesés kis szeglete az a 3,5 hektáros terület, ahol a vendéglátó tulajdonosok, Gyenes Csilla és Galambos Gyula fogadják a turistákat. A Vadvirág Méhes és Gyógyítókertbe ellátogatók bele kukucskálhatnak a méhek titkos életébe, és részt vehetnek gyógynövénytúrán. Megtudhatják, mi is az a japán eredetű erdőfürdő, főzőtanfolyamon vehetnek részt, vagy csak úgy elmeditálhatnak a gyümölcsfák tövében. Sétálgatnak az oltalom alatt álló kaszáló-gyümölcsösben, majd megkóstolják a mézet, a lekvárokat, szörpöket.
Akkora az érdeklődés e méh- és mézbirodalom iránt, hogy ma már apartmant is kialakítottak a házigazdák, mert a turisták a világ minden tájáról érkeznek, a cím, név szájról szájra terjed. Olyan birtok ez, amely iránt lelkesednének a túlnyüzsgésben elfáradt nagyvárosi menedzserek is, érkezzenek bár Magyarországról vagy Amerikából.
