A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hónapról hónapra szép számokat közöl a hazai turizmus dinamikus és kiemelkedő teljesítményéről, de a teljesebb kép érdekében mindig érdemes egy pillantást vetni a Szállodaszövetség havonta megjelenő jelentésére is.
A KSH szerint 2026 februárjában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken közel 1,1 millió vendég 2,4 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 4,6, a vendégéjszakáké 5,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek száma 4,9, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 6,6 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos havinál. A külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma egyaránt 4,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Ez így nagyon szépen hangzik, a Szállodaszövetség februári jelentéséből azonban érdekes adatokat lehet kihámozni. Például azt, hogy februárban országos szinten a szállodák szobafoglaltsága 51,2 százalék volt. Tehát nagyjából minden második szoba üresen állt.
Az országos átlagot Budapest húzza fel, hiszen februárban a budapesti szállodák szobafoglaltsága 60,5 százalékot ért el, míg a Balaton idegenforgalmi régióban ez a mutató 42,7 százalékos volt februárban. Tehát arról egyáltalán nincs szó, hogy országszerte tömve lettek volna a szállodák.
Tovább árnyalja a képet, hogy a Szállodaszövetség rálát a régiós konkurenciára.
2026. februárban a közép-kelet-európai régió öt vizsgált fővárosa közül a budapesti szállodák szobafoglaltsága 60,7 százalékos volt, ami a 3. helyre volt elegendő
- olvasható a jelentésben. Ez azt jelenti, hogy Bécsben és Prágában magasabb, Pozsonyban és Varsóban pedig alacsonyabb volt a kihasználtság. Ez az évek óta megszokott sorrend. Ezt a kihasználtságot is csak úgy sikerül elérni, hogy nemzetközi viszonyításban Magyarország és azon belül Budapest olcsónak számít.
Erősödött a forint
A KSH februári adatai szerint februárban a turisztikai szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 61,8 milliárd forint volt, folyó áron 3,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A Szállodaszövetség friss jelentéséből pedig az derül ki, hogy a szállodák bruttó átlag szobaára 30 959 forint, bruttó REVPAR mutatójuk (egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel) 15 856 forint volt. Az átlag szobaár 11 százalékkal, a REVPAR pedig 7 százalékkal csökkent. Tavaly februárban még 34 817 forintra jött ki a bruttó átlag szobaár.
Budapesten a bruttó átlag szobaár 31 945 forint volt idén februárban, míg tavaly ilyenkor 36 616 forint. A Balatonnál szintén 10,5 százalékkal olcsóbban lehetett átagosan egy szobát kivenni.
A februári átlagárcsökkenés kizárólag árfolyamhatás. Budapesti szállodáink – a piaci szereplők többségéhez hasonlóan – euróban határozzák meg áraikat, és ebben a devizában vizsgálva az adatokat valójában növekedést értünk el az előző év azonos időszakához képest. A forintban kimutatott, mintegy 4,5 százalékos csökkenést az magyarázza, hogy a forint több mint 6 százalékkal erősödött tavaly februárhoz képest. A forintban kimutatott átlagár-csökkenésünk tehát kevésbé a piaci folyamatokat, mint inkább az árfolyamhatást tükrözi
- mondta lapunknak Bogár Zoltán, a Danubius Hotels központi üzletfejlesztési igazgatója.
A régiós kitekintésből az derül ki, hogy Budapest olcsó.
Az átlag nettó szobaár 93,3 euróval a 3. helyen, míg a nettó 56,6 eurós REVPAR értékkel a 4. helyen állt Budapest
- olvasható a szakmai dokumentumban.
Tehát szobaárban Bécs és Prága drágább, mégis nagyobb foglaltságot érnek el Budapestnél, míg a legfontosabb mutatóban, az egy kiadható szobára jutó árbevételben csak Pozsonyt sikerül megelőzni. Ebből az is következik, hogy a magyar fővárosban telített a piac, sőt, már túl sok lehet a szálloda.
Tágabb kitekintésben: a riportban szereplő 35 európai desztináció, főváros között Budapest szállodái szobafoglaltságban a 21., nettó átlag szobaárban 93,3 euróval a 29., nettó REVPAR-ban 56,6 euróval a 28. helyet szerezte meg.
A Szállodaszövetség megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a februári adatokban tapasztalt, országosan mintegy 11, Budapesten közel 13 százalékos átlagárcsökkenés mögött több, egymással összefüggő tényező áll.
Egyrészt szerintük a kínálat bővülése és a kereslet szerkezetének változása egyaránt szerepet játszott: az előző év azonos időszakához képest a szobakapacitás országosan 3 százalékkal nőtt, miközben a vendégéjszakák száma ugyan emelkedett, de ez részben alacsonyabb fizetőképességű szegmensek felől érkezett.
Másrészt február hagyományosan alacsonyabb keresletű időszak, amikor a szállodák a foglaltság fenntartása érdekében gyakrabban alkalmaznak promóciós árazást.
A fővárosi nagyobb szállodák visszajelzése alapján ugyanakkor számottevő átlagárcsökkenés nem tapasztalható, míg a kisebb szállodák körében előfordulhat árcsökkenés, amely összességében megjelenik az adatokban
- olvasható a szövetség válaszában.
