Az éttermek nagyon nehezen birkóznak meg az áremelkedéssel, főleg, hogy az árak naponta változnak, mondta lapunknak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. „A vendéglátó vállalkozások 90 százaléka kkv, a kkv-k pedig nincsenek arra felkészülve, hogy ezt az árváltozást folyamatosan kövessék: erre egyszerűen nincs adminisztrációs háttér”, magyarázza.
„Egyelőre jönnek a számlák – áram, hús, zöldség -, kifizetik, csakhogy nem tudják rögtön az összes árban érvényesíteni, főleg, hogy mindenki fél az emeléstől”, mondja az ipartestület elnöke.
Hozzáteszi, hogy bizonyos élelmiszerek már a duplájába kerülni a tavalyi év végéhez képest, ilyen az olaj és a csirkemell, amit a vendéglátók nem hatósági áron vesznek, és ha ezeket követni szeretnék, indokolt volna egy akár 50 százalékos áremelés is, csakhogy tudják: ez a vendégek tűréshatárát túllépné.
Mindenki óvatos
Kovács László elmondása szerint mindenki óvatos, mert attól tart, hogy elveszíti a vendégeit, bár a csökkenés így is meg fog történni, hiszen az emberek már most féket húztak költéseikben az infláció és a bizonytalan jövő miatt, és elsőként általában a luxuskiadásokban csökkentenek. Az ipartestület elnöke kiemeli, hogy már most érezhető a kereslet csökkenése az átlagos tavaszi kereslethez képest, igaz, csak hétköznapokon, a hétvégék jól szoktak menni, „a háborús hisztéria viszont nagyon rosszat tett az áraknak és a fogyasztásnak is”, emeli ki Kovács László.
Ehhez járul, hogy számos vendéglőben rendszeresen kérnek fizetésemelést az alkalmazottak úgy, hogy a pandémia időszaka egyébként is hatalmas teherként nehezedett a tulajdonosokra, főként, azokra, akik megtartották a személyzetet a karantén alatt is.
„Sokan azt is nagy eredménynek tartanák, ha év végén nem menne tönkre a vállalkozások 20-30 százaléka, és a legtöbben kijönnének legalább nullára, és később működhetnének tovább. Jelentős tartalékokat felhalmozni most nem lehet”, mondja az elnök, és hozzáteszi:
„Jelen pillanatban arra kérném a közvéleményt, ne higgyék, hogy az áremelések komoly extra haszon reményében történnek; ezek csakis az életben maradás reményét adják meg a vendéglátósoknak. A vállalkozások a tényleges eredménnyel majd év végén fognak szembesülni, és szerintem vannak, akik még nem tudják, hogy akkor be kell majd zárniuk.”
Kovács László elmondja, hogy azok a vendéglátósok indulnak jó eséllyel, akik pénzeket tudtak átcsoportosítani a vállalkozásukba az utóbbi években, és most is sokan a magánvagyonukból pótolják ki a hiányokat.
A cukrászdák jobban bírják
Mivel a sütit és a fagyit eleve másképp fogyasztjuk, úgy tűnik, a cukrászdák jobban átvészelték eddig a nehézségeket, számuk a pandémia alatt még emelkedett is, és jelenleg is jól állnak, mondja az ipartestület elnöke. Hasonlóképpen jó eséllyel indulnak azok a vendéglők, amelyek magyar vendégekre építenek. „A törzsvendég a jó vendég”, ez bebizonyosodott az utóbbi években is, a turistákra specializálódott helyek, főleg Budapesten, nehezebb időszakon mennek keresztül. Jól teljesítenek még azok a középkategóriás helyek, amelyek családiasak, de nagyobb mennyiségben is ki tudnak szolgálni akár 80-100 vendéget is.
A fiatalok a jó fogyasztók, de melyik régiókban?
Kovács László kitér arra, hogy a fiatalok a legjobb fogyasztók, mert ők gyakran kapják a pénzt otthonról, sokan mellette keresnek is, és nem korlátozzák magukat a fogyasztásban: rájuk tehát mindig lehet építeni a vendéglátásban is.
A nehézségek szempontjából régiós különbségek természetesen vannak: munkaerő tekintetében erősen kritikus a nyugati országrész, ahol a szomszédos országba való munkaerő-elvándorlás miatt magas béreket kell biztosítani, bár a helyek ezt nem mindig engedhetik meg maguknak, ekkor viszont esélyesen nem találnak munkaerőt.
Sokan kerülnek „csiki-csuki helyzetbe” a vendéglátók közül: megfizetik a drága munkaerőt annak ellenére, hogy nem tudják előre, sikeres lesz-e a vállalkozás, ám ha mégsem jönnek a vendégek, azonnal be kell zárniuk.
A Balaton és a vízpartok egyértelműen csúcsszezonra számíthatnak, de nem valószínű, hogy elérik majd a tavalyi vagy tavalyelőtti forgalmat, hiszen a magyarok jó része idén már külföldre szeretne menni, a tavalyi és tavalyelőtti rekord éppen abból származott, hogy ez nem volt lehetséges.
Kovács László úgy látja, hogy a vendégek zsebében egyelőre még van pénz, ami azzal magyarázható, hogy a pandémia alatt nem tudtak annyit költeni, így ezen a nyáron szeretnének szórakozni egy kicsit.
