Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) előzetes adatai szerint március 14-én 23 569,3 milliárd forint volt a központi kormányzat bruttó adóssága, ami a GDP-re vetítve 80,1 százalékos adósságrátát jelent. Ebből az adatból kiindulva megbecsülhető az is, hogy a keddi 3 milliárd dolláros kötvénykibocsátásunk mekkora adósságnövekedést eredményez a teljes államháztartásra vetítve.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái alapján tavaly év végén 23 067,8 milliárd forint volt az államháztartás bruttó konszolidált adóssága, ami a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, vártnál alacsonyabb nominális GDP-re vetítve 79,23 százalékos rátát jelenthet számításaink szerint (eredetileg a tavalyi éves GDP-adat "érkezése előtt" 78,96 százalékot közöltek). Mivel az első negyedéves adósságszámokra még várni kell, így a központi kormányzat adatából kiindulva kell megbecsülnünk tegnapi dollárkötvény-kibocsátás hatását.
Tavaly év végén a rendelkezésre álló adatok alapján a központi kormányzat adósságán felül volt még 1069,2 milliárdos egyéb adósság, amely a teljes államháztartást terhelte. Ebből viszont még le kell vonni előbb a februárban átvállalt 457 milliárdos önkormányzati adósságot, mivel az már a kormányzati állomány része lett. Az állam az átvállalással gyakorlatilag csak egyik zsebéből a másikba tette át ezt a tartozást, a teljes államadósságot nem befolyásolja ez a tranzakció. Ezek után marad 612,2 milliárdos adósság, vagyis ennyivel tartozik még az államháztartás a kormányzati adósságon felül.
A hóközi 23 569,3 milliárd forintot tehát ezzel a 612 milliárddal, valamint a kedden kibocsátott dollárkötvény 3 milliárd dollárjával (átszámítva közel 660 milliárd forinttal) kell korrigálni. Így számításaink szerint 24 841,5 milliárd forintos államháztartási adósság lehet az eredmény, amit ha az ÁKK által március 14-re kalkulált 29 424 milliárdos idei GDP-re vetítünk, 84,4 százalékos adósságrátát kapunk.
Ennél magasabb negyedéves rátára legutóbb 2010 második negyedévében volt példa, akkor a GDP 85,3 százalékán állt az adósságunk.
Dollárkötvény nélkül is 5 éve nem látott mértékben nőtt idén az adósság
Néhány mondat erejéig ugyanakkor mindenképpen érdemes visszatérni az ÁKK által közölt március 14-i előzetes kormányzati adóssághoz, mely a legutóbbi adat tükrében már 1570,7 milliárd forinttal növekedett az idei évben. Ez 7,1 százalékos többlet, aminél rosszabb évkezdést 2009 óta nem láthattunk (lásd a lenti grafikon).
Az adósság idei növekedésében alapvetően 3 tényező játszik meghatározó szerepet (és most tekintsünk el a dollárkötvény kibocsátásától): egyrészt az önkormányzatoktól idén február 28-i határidővel 457 milliárdnyi adósságot vett át az állam. Ezzel kapcsolatban - ahogy fentebb is jeleztük - fontos megjegyezni, hogy ez a teljes államadósságot nem növeli, mivel ezzel a lépéssel lényegében csak az egyik zsebből a másikba került a tartozásállomány. Másrészt a forint tavaly év végéhez képest 5,6 százalékkal értékelődött le, mely megközelítőleg 500 milliárddal növelte az adósságot. Harmadrészt az adósságkezelő nettó kibocsátása is az "adóssághalmozást" támogatja, hiszen ahogy arról már több alkalommal is írtunk: az év végi adósságharc keretében leépült kormányzati likvid tartalékokat év elején visszaépítette az ÁKK. Így a heti három alkalommal megrendezésre kerülő aukciókon rendre terv felett értékesít a magyar állampapírokból.
Székely Sarolta
mfor.hu
