A leszázalékolások számának csökkenését várja a kormány attól az új koncepciótól, amely szerint az orvosok jövőben a betegeknek nem az elveszett, hanem a megmaradt képességeit vizsgálná - írta a Népszabadság.
Ha a kormány is rábólint a szakmai koncepcióra, az orvos szakértők a jövőben a "mennyire beteg" helyett, a "még mire alkalmas" elv szerint vizsgálhatják a rokkantnyugdíjazásukat kérő betegeket. Végleges ellátást, azaz rokkantnyugdíjat csak a súlyosan, visszafordíthatatlanul károsodottak kaphatnának.
Ha kiderül, hogy egy-egy hosszan tartó súlyos kór után maradt még fejleszthető képessége a betegnek, orvosi és foglalkoztatási rehabilitáció segítené munkába állását. A lábadozás idején a jelenlegi rokkantsági ellátások helyett úgynevezett rehabilitációs járadékot folyósítanának. Ez az ellátás általában rövid ideig, egy-két évig járna. Persze, ha az kellőképpen indokolható, a tartósabb rehabilitációs járadékot akár 2-5 évig is igénybe veheti a rászoruló.
A kormány a rokkantosítási rendszer átalakításával az indokolatlan leszázalékolásoknak szeretne gátat szabni. Az intézkedéstől a szakértők egy év alatt 600 millió forint megtakarítást remélnek. Szakértők szerint ugyanis a leszázalékolások harmada indokolatlan. A rendszerváltás óta sokan rákényszerültek arra, hogy aki csak tehette, a fenyegető munkanélküliség elől hosszabb táppénzre, vagy rokkantnyugdíjba menekült.
600 milliós megtakarítást várnak a szigorított a leszázalékolástól
A leszázalékolások számának csökkenését várja a kormány attól az új koncepciótól, amely szerint az orvosok jövőben a betegeknek nem az elveszett, hanem a megmaradt képességeit vizsgálná.