Külföldi vendégünk felvetette azt a kérdést, hogy – bár a minőség iránti érdeklődés a 80-as évek óta egyre nő –, valóban sikertényező-e az üzletmenet fejlesztésében. Válasza nem feltétel nélküli igenlő, hanem összecseng Fodor Istvánnak az Ericson akkori vezérigazgatójának a múlt évi konferenciánkon elhangzott kijelentésével, hogy a felső-vezetés számára csak akkor érdekes a minőség, ha gazdasági eredményt hoz. Előadónk szerint a minőség szót cseréljük fel az „üzletmenettel” (business management). Azt javasolta, hogy a jövőben minőségfejlesztés helyett működés fejlesztést mondjunk; a minőségirányítás rendszere pedig épüljön be a vezetési rendszerbe.
Ez a vélemény egyezik a minőség egy másik szakértőjének Juhani Antillának megállapításaival, (Minőség és Megbízhatóság 2002/2 p. 79.)
„A minőség integrálása azt jelenti, hogy a minőséggel kapcsolatos minden tevékenységet be kell ágyazni a szokásos vállalati irányítási tevékenységek közé. Ezért a minőség folyamatszemléletű eljárását a gyakorlatban vállalati folyamatokon keresztül valósítják meg. Ez azt jelenti, hogy többé nem szükséges a minőségirányítási rendszert a többi rendszertől megkülönböztetni, sőt ez már nem is indokolt, és valójában káros is lehet. A minőség integrálása eredményes és hatékony mód az ISO 9000:2000-es szabványok céljainak és célkitűzésének alkalmazására. A vevő bizalmának elnyerését szolgáló minőségbiztosítás kézenfekvő megvalósítási módja szintén a vállalati folyamatok jó működésén alapul.”
„A folyamat dokumentálása lényeges része az egész vállalati irányítás dokumentálásának. A folyamatirányítás dokumentumai kiterjednek a folyamatirányítás általános alapelveire, irányelveire, a folyamattervekre, az eljárások és módszerek dokumentumaira, a műveleti feljegyzésekre és a képzési dokumentumokra. Ezek a dokumentumok teljesítik a minőségirányítás és minőségbiztosítás követelményeit is, és ezért nem különböztetünk meg külön minőséggel kapcsolatos dokumentumokat, például minőségirányítási kézikönyveket – erre nincs többé szükség.” (u.o. 78. old.)
Végső soron tehát mindaz, ami a minőség fejlesztése terén az utóbbi években létrejött, integrálódik a vezetési rendszerbe, ezáltal elősegíti annak eredményességét.
A jövő sikerének kritériumát legtömörebben az FGP Opel-Hungary vezérigazgatója fejezte ki a nagyvállalat jelmondatával: „People make the difference”, vagyis szabad magyar fordításban: Minden az emberen múlik. A minőség és az üzleti siker kulcsa egyaránt a vezetés és a dolgozók elkötelezettsége, magatartása és felkészültsége. A tudásalapú társadalomban a gazdasági szervezetek életbenmaradásának feltétele a szellemi tőke gyarapítása, ennek hordozói pedig a vezetők és a beosztottak. A siker feltétele tehát az elkötelezettség mellett a felkészültség folyamatos növelése, vagyis az élethosszig tartó tanulás.
A minőség szerepe a tudásalapú társadalomban - 2. rész
Az immár tizenegyedik alkalommal rendezett magyar Minőség Hét célja - mint minden eddigi őszi nagy rendezvényünké ,hogy a résztvevők minél teljesebb képet kapjanak a minőség legfontosabb aktuális kérdéséről a világban, Európában és természetesen a hazai gazdaságban, beleértve a kormányzat minőségfejlesztési elgondolásait.
