Nemzetközi fuvarok lebonyolítására is alkalmasak, így egyedülállóak az országban. Az egyik a Kessel-híd (Kesselbrücke), amelynek két hosszanti, hidraulikusan állítható gerendája oldalirányban széthúzható, így például a nagy átmérőjű tartályok a két gerenda közé süllyeszthetők. Ekkor a rakomány mindössze 100-150 milliméterrel az út felett utazik. A megfelelő megtámasztásról a szállított tárgy alakjához igazodó ágyazások gondoskodnak., a másik a Bager-híd, amely onnan kapta a nevét, hogy elsősorban munkagépek, dömperek fuvarozására alkalmazzák. Lényege, hogy a hossztengelyében húzódó egyetlen gerendára támaszkodik fel a szállítandó tárgy, például a munkagép alváza, így annak legalacsonyabb pontja (munkagép esetén a kerekek) szintén az út felett 200 milliméterrel helyezkedik el.
A különleges rakományok mérete, tömege, illetve alakja miatt a rögzítéshez használt felszerelések is eltérnek a megszokottaktól. A standard eszközök általában feszítő hevederek, illetve láncok, amely állapotát és használatát a közúti ellenőrzések során is szigorúan megvizsgálják. Az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó 30 oldalas szabályzattal egyébként a HST mindegyik sofőrjét ellátta. Szükség szerint egyedi eszközöket, rakszereket is alkalmaznak, amelyeket a rakomány műszaki adottságai vagy a rakomány és a szállítójármű összeillesztése követel meg. Ide sorolhatók például a különböző keretek, kalodák, amelyeket általában a megrendelő biztosít.
A szállítóeszközök műszaki képességei egyébként nem jelentenek korlátozó tényezőt, legalábbis a HST gyakorlatában eddig még nem fordult elő ilyen eset. Jóformán tetszőleges hosszúságú és akár 300 tonnás tárgy szállítása is megoldható, a cég történelmében a leghosszabb szerelvény hossza elérte a 62 métert.
A műtárgyak, például hidak, felüljárók, alagutak, illetve az utak felett húzódó távközlési vezetékek már jóval komolyabb problémát jelentenek egy-egy fuvarfeladat kivitelezésekor. Általában a rakomány 6-8 méteres szélessége még nem akadály, ennél méretesebb tárgy szállítását azonban már az út menti fák, illetve oszlopok igencsak megnehezíthetik. A magasság tekintetében az úttól mért 4,5 méter a kritikus érték, ugyanis számos felüljáró, illetve alagút nyílása ennyit engedélyez. Több esetben is előfordult már, hogy az út felett húzódó légvezetékeket az illetékes közművel szétkapcsoltatták a szerelvény áthaladásáig, ez azonban költséges és időigényes művelet. Erős korlátozást képvisel továbbá az összgördölő tömeg, ugyanis az utak túlterhelésének védelme érdekében bizonyos értékek felett a hatóságok nem engedélyezik az úthasználatot. Magyarországon ez általában 80 tonna, egyes nyugat-európai országokban 150 tonna. Sok esetben az engedély beszerzése is igen költséges emiatt.
A különleges fuvarozásról szóló cikksorozat következő részében többek között az útvonaltervezéssel, az engedélyekkel, a kísérő járművekkel és a sofőrökkel kapcsolatos sajátosságokat mutatjuk be.
A nagy kihívás
Köztudottan nem könnyű ágazat a fuvarozás, hiszen számos buktató, magas kockázati tényezők, kiélezett piaci versenyhelyzet és folyamatosan szigorodó jogszabályok nehezítik a fuvarosok munkáját. Szakmai szempontból a legnagyobb kihívást azonban kétségkívül a túlméretes, illetve túlsúlyos szállítmányok célba juttatása jelenti. Cikksorozat első részében elsősorban ennek műszaki követelményeit és korlátait mutatjuk be néhány látványos és érdekes fuvarfeladat beszámolójának kíséretében.
