A jelenlegi recessziós környezetben sok más tényező - így a vezetői kompetenciák, a megfelelő termékek és szolgáltatások, a hatékony szervezeti struktúra – mellett a cégek pénzügyi helyzetének biztosítása lehet a túlélés záloga. Ennek két vetületére, a visszafogottabb üzleti tervezésre és a risk management alkalmazására hívta fel a figyelmet előadásában Karagich István, a BloChamps Capital pénzügyi igazgatója.
A likviditás biztosítása a kulcs
A szakember szerint a cégek a korábbi évek elkényelmesedése után immár minden szektorban kőkemény körülményekkel szembesültek. A válságot csak azok a vállalatok fogják túlélni, melyek biztosítani tudják a működéshez szükséges likviditást. Ugyan az állami szerepvállalást a konferencia résztvevői semmiképp sem ítélték meg átütően sikeresnek, némi segítséget ilyen forrásból is kaphatnak a cégek. Az elmúlt időszakban több, viszonylag kedvező kondíciót kínáló - állami közreműködéssel életre hívott - hitelprogram és pályázati lehetőség is elérhető lett.
Hiú ábránd az államtól várni a csodát, mivel a jelenlegi törvények például gyakorlatilag semmiféle védelmet nem nyújtanak a hitelezőknek, vélte Bagyura András, a Coface Hungary értékesítési vezetője. A versenyszférában napjainkban a cégek a szállítói tartozások kapcsán gyakran egymás legnagyobb hitelezői. Így a dominóelv alapján döntik be egymást, amikor egy értéklánc valamely tagja nem fizet a szállítójának.
Még ha ez nem is mindennapos, az ma már sajnos bevett gyakorlat, hogy a vállalatok folyamatosan késedelmesen teljesítenek partnereik felé. Ráadásul ebben "az állam is partner": gyakran az állami beruházásoknál is késve egyenlítik ki a számlákat, vagy az alvállalkozók egy része nem kapja meg az általa elvégzett munka ellenértékét. Elég csak a Megyeri-híd építésével kapcsolatban hallható anomáliákra gondolni, említett egy aktuális példát Bagyura András.
A megelőzés a leghatásosabb
A szakember szerint ugyan számos nehézséggel jár, de a jelenlegi helyzetben talán az a legjobb módszer, ha a cégek megpróbálják megelőzni a bajt, és igyekeznek kiszűrni partnereik közül a nemfizető cégeket. A Coface által végzett egyik vizsgálatból például kiderült, hogy a vevők három százaléka felszámolási eljárás alatt állt - ez már csak azért is lehetséges, mert előrejelzésük szerint idén a magyarországi cégek 4-5 százaléka szűnhet meg -, míg további három százalékuk kvázi hitelképtelen volt a nyilvános adatok alapján.
Mint Bagyura András kiemelte, a vállalatok számára a szükséges adatok beszerzése korántsem egyszerű feladat. A vevők ugyanis szinte mindig megpróbálják eltitkolni cégük valós helyzetét, míg a központi nyilvántartások (például a cégbíróságoké) adatai sokszor csak komoly időbeli késéssel érhetők el. Véleménye szerint ugyanakkor az erre szakosodott céginformációs vállalkozások jelentős segítséget tudnak nyújtani, az ilyen módon vásárolható adatok pedig komoly kockázatoktól mentesíthetik a gazdasági társaságokat.
A megelőzés szerepére hívta fel a figyelmet Kapa Mátyás ügyvéd, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. Szerinte már az üzleti kapcsolat elején érdemes óvatosnak lenni. A cégek például a szerződéskötéskor kiköthetnek zálogjogot, opciós jogot, ahogy arra is van bizonyos esetekben lehetőség, hogy fenntartsák a tulajdonjogot.
Minél tovább várunk, annál kisebb az esély
Az előadók kiemelték: ha követelés keletkezik, akkor célszerű minél előbb lépni. Bagyura András ezzel kapcsolatban megemlítette azt a statisztikai tényt, miszerint minél több idő telik el a követelés lejárta után, annál kisebb az esélye annak megtérülésére. Tapasztalatok szerint például egy fél éve lejárt adósságnak már csak igen kis százalékát látják viszont a hitelezők.
A cégeknek - akár belső, akár kiszervezett formában - célszerű úgynevezett credit managementet működtetni. Ezzel folyamatosan követik a lejárt tartozásokat (korosított lista), és ezeket a vevőket folyamatosan figyelmeztetik a tartozás meglétére. Ezzel sok cég rászoktatható a számlafegyelemre. Előnye továbbá, hogy viszonylag korai fázisban ki lehet deríteni, mely partnerek problémásak, és a potenciális veszteség azáltal is limitálható, hogy ezeknek felfüggesztik a szállítást.
Kapa Mátyás szerint a lejárt követelések esetében egy-egy figyelmeztető levél azért is előnyös, mert ha a követelés jogosságát nem vitatja a vevő, akkor egy jogi ügylet során ez meggyorsíthatja a folyamatokat. Igaz, azt a jogász is elismerte, hogy ha egy eset bírósági szakaszba kerül, akkor a hitelező valószínűsíthetően nem fogja viszontlátni a pénzét. A hosszú jogi procedúra ráadásul igen költséges, így ez általában a hitelezőknek sem szokta az érdekét szolgálni.
Menedzsment Fórum
