5p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A lengyel lakosság 93 százaléka szembesült az elmúlt évben problémás szolgáltatással, a magyaroknál ez az arány 92 százalék, míg leginkább a szlovének elégedettek a jelenlegi tapasztalataikkal – egy a napokban publikált regionális kutatás szerint.

A napokban került nyilvánosságra a Nemzetközi Ügyfélélmény Kutatás néhány eredménye, amely ebben a témában az első a Közép- és Kelet-európai régióban. A DEVELOR 2013 óta évente vizsgálja az ügyfélélménnyel (Customer Experience) kapcsolatos trendeket, Magyarországon 1200 lakossági válaszadó és 150 vállalati döntéshozó véleményére építve, a Momentor Research szakmai irányításával. A Customer Experience az egyik legnépszerűbb témává vált az elmúlt években a legfőbb szolgáltatói és kereskedelmi szektorokban, nem véletlen, hogy a telekommunikációs cégek, bankok és biztosítók esetében már minden második cégnél találunk Ügyfélélmény menedzsereket vagy akár Ügyfélélmény osztályokat is. De a téma nem csupán a szervezeti felépítésekben jelenik meg, hanem a teljes működésre rányomja a bélyegét. Egyre többen ismerik fel, hogy a háttérosztályok (back-office) szerepe is kulcsfontosságú abban, hogy az adott cég milyen színvonalú szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. A banki hitelbírálati osztály, a biztosítók kárfelmérése direkt módon befolyásolja az ügyfelek elégedettségét és lojalitását, még akkor is, ha nincsenek közvetlen napi kapcsolatban az emberekkel.

A kutatás egyik legfőbb tanulsága a panaszokra illetve azok kezelésére vonatkozik. 2014-ben Magyarországon a lakosság 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy volt olyan szituáció a szolgáltatóival kapcsolatban, amit problémásnak tartott.

Izgalmas tanulságokkal jár, ha górcső alá vesszük a vásárlói reakciókat. Talán nem tűnik meglepőnek, hogy ha valamilyen kellemetlenség ér minket, az emberek közel egyharmada csak magában dolgozza fel a történteket, és nem panaszkodik. Az már sokkal inkább figyelemreméltó, hogy a 28 százaléka csak a környezetével, azaz barátaival és munkatársaival osztja meg a negatív tapasztalatait. A szolgáltatónak vagy kereskedőnek, aki a kellemetlenséget okozta, viszont mindössze tízből hárman jelzik a problémát. Ez azt jelenti, hogy minden beérkezett panasz átlagosan hármat ér. Ez azonban komoly kihívást jelent minden cég számára, hiszen a panaszos ügyfeleik 70 százaléka rejtve marad számukra, vagyis cégek nem is kapják meg a lehetőséget, hogy kezeljék a problémát és jóvátegyék az okozott kárt.

Az ügyfélélmény témában leggyakrabban alkalmazott mutató az NPS (Net Promoter Score), ami arra a kérdésre keresi a választ, hogy "Ajánlaná-e az adott szolgáltatót vagy szolgáltatást barátainak és ismerőseinek, a megszerzett tapasztalatok alapján?". A kapott értékek szerint támogatókra, semlegesekre és bírálókra oszthatjuk az ügyfeleket. Az NPS értéke -100 és +100 közé esik.

A DEVELOR kutatása szerint a hazai bankszektor esetében azoknál az ügyfeleknél, akiknek nem volt panaszuk az elmúlt időszakban az átlagos NPS érték -4 volt. Az NPS drasztikusan zuhant -75-re azok esetében, akiknek volt panaszuk, de azt bankjuk nem kezelte megfelelően. Mi a helyzet viszont azokkal, akik problémáját a szolgáltató kielégítően orvosolta? Az ő esetükben az átlagos NPS érték – ami tulajdonképpen elégedettségük jelzője – magasabb volt +9-es értékkel, mint a panaszmentesek csoportjában.

Mi a tanulság mindebből? A DEVELOR szakértői szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a panaszok hatékonyabb begyűjtésére, hogy ne csak minden harmadik, hanem legalább 60-70 százalék ismertté váljon. De ez még csak a történet egyik oldala, másrészt ki kell dolgozni a leggyakoribb problémákra vonatkozóan a megfelelő válaszokat és megoldásokat, meghatározva azt is, hogy milyen munkakörben, milyen kompenzációról lehet döntést hozni. Ennek a formája általában egy un. Empowerment Guide, ami világos útmutatást jelent minden munkakörre vonatkozóan. Majd ha mindez megvan, akkor javasolt felkészíteni ezekre a helyzetekre azokat a munkatársakat, akik leggyakrabban találkoznak az ilyen esetekkel, többek között a szervizek munkafelvevőit, a biztosítók kárfelmérőit és minden ügyfélszolgálati kollégát.

Van egy fontos szabály a problémamegoldás esetében, amit "3E" néven ismerünk. Ha egy ügyfélnek problémája adódott a szolgáltatásunkkal, akkor azt úgy kell megoldanunk, hogy az a számára egyszerű, erőfeszítés-nélküli és extra gyors legyen. Megéri viszont az erőfeszítés és a téma komolyan vétele a szolgáltatói oldalon, hiszen láthatjuk, hogy ha jól kezeljük a panaszokat, akkor ezáltal elkötelezett ügyfeleket nyerhetünk ahelyett, hogy elveszítenénk őket.

Ha bővebb információkat szeretnek kapni a kutatásról, illetve ha nemzetközi szaktekintélyektől és nagyvállalati vezetőktől többet is megtudna a Customer Experience legújabb európai gyakorlatáról és trendjeiről, ezt megteheti a március 4-én a Royal Hotel Corinthiában megrendezésre kerülő egynapos Nemzetközi Customer Experience Konferencián. A konferenciáról bővebben is olvashat itt.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!