A technikai fejlődés és a társadalmi változások arra is hatással vannak, hogy az emberek miként költik, továbbítják, teszik félre és fektetik be pénzüket. A Koppenhágában tartott Money 20/20 Europe konferencián a bankvilág és a fintech cégek mintegy négyezer szakértője vitatta meg, mit hoz a jövő a bankolásban.
Új technológia: szükséges, de nem elégséges
Önmagától a fejlett technikától még nem lesz az ügyfélkapcsolatból sírig tartó szerelem. „Az ügyfelek élményt vásárolnak, nem pedig számítástechnikai alkalmazást” – jelentette ki a R/GA digitális ügynökség képviselője. A technika, valamint az ügyféladatok és bankolási szokások okos felhasználása azonban lehetővé teszi a személyre szabott, ügyféligényekhez folyamatosan alkalmazkodó kiszolgálást.
Így működik a blockchain technológia (JWorks Tech Blog)
Számos bank régről meglévő IT-rendszereket használ. Nick Ogden, a Clearbank vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a 14-16 éves korosztály elvárásainak a bankok által ma használt régi alaprendszerek egyszerűen nem képesek megfelelni. A pénzintézetekre milliárdokat kell majd a lépcsőzetes IT-fejlesztésre költeniük, ez pedig nehéz döntések elé állítja őket - mondta Huy Nguyen Trieu, a Disruptive Group vezérigazgatója.
A jövő a levegőben van
A koppenhágai konferencián a szakemberek egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia központi szerepet játszik majd a banki és pénzforgalmi szolgáltatásokban. Pedro Bizzaro, a Feedzai csalásmegelőzési vállalat képviselője szerint a mesterséges intelligencia olyan lesz, mint ma az áram, nem pedig olyan, mint az olaj. A háttérben fog működni, kész tényként fogjuk kezelni a meglétét. A korábban az Amazonnál és az Ubernél dolgozó Danny Lange azt mondta: a gépi tanulás lehetővé teszi, hogy az egyes ügyfelek számára kidolgozott ajánlatok közül az elfogadott és az elutasított ajánlatokat egyaránt figyelembe véve tökéletesítsék a szóban forgó ügyfélről kialakított képet, és ennek megfelelően tudják módosítani a vele való kommunikációt. A mesterséges intelligencia emellett az előírásoknak való megfeleléshez is hozzájárul, és nagyobb bankolási biztonságot is nyújt, hiszen – miként arra Mark Barnett, a MasterCard szakértője rámutatott – elősegíti a kiberbűnőzés, például a közvetítőn keresztül végrehajtott pénzmosás beazonosítását és az ellene való fellépést.
A Money 20/20 Europe konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a „levegő kora” (amit hangvezérelt, kéz használata nélküli kommunikáció jellemez) hamarosan átveszi az uralmat a jelenlegi „üvegkortól”, vagyis a képernyők (azaz a kézi elektronikus eszközök, a számítógépek és a laptopok) világától. A jövőben a hang lesz a meghatározó médium az internetes vásárlások terén: a várakozások szerint 2020-ig a tranzakciók mintegy 30 százaléka már hangalapú lesz. A jövőben a hangvezérlésű technológia egyre intelligensebbé válik abban, hogy tükrözze a szövegösszefüggést és az egyedi felhasználót, például a hang tónusából leszűrhető érzelmi állapot kielemzésében (mesterséges érzelmi intelligencia). A „levegő uralmát” a várakozások szerint tovább erősíti az, hogy a bankszektorban már ma is kulcsszerepet játszanak a mobiltelefonra fejlesztett termékek és szolgáltatások.
Mindent a szemmel
Koppenhágában egy másik trend is élesen kirajzolódott, mégpedig a biometria szerepe az azonosításban. Habár a digitális ujjlenyomat-olvasók jelentik az élenjáró megoldást ezen a téren, rengeteg arc- és hangfelismerő, valamint íriszolvasó megoldás áll közel a bevezetéshez. Az említett biometriai alkalmazások jelentik a zökkenőmentes és gyors tranzakciók biztosításához szükséges azonosítás sarokkövét. A fizetési szolgáltatások szektorában az egyik széles körben támogatott elgondolás szerint az azonosítás folyamatát még inkább láthatatlanná kellene tenni, ahol a végső cél az lenne, hogy magának az ügyfélnek a megjelenése lenne az azonosítás, vélte Philippe Vallée, a Gemalto vezérigazgatója.
A koppenhágai konferencián felszólalók ugyanakkor szkeptikusan nyilatkoztak a blockchain lakossági felhasználásáról. Mark Barnett, a MasterCard szakértője kijelentette, hogy nem igazán látja át, a blockchain milyen problémára jelentene megoldást az ügyfelek szempontjából. Mivel a világon a tranzakciók 85 százalékát még mindig készpénzzel bonyolítják, nehéz elképzelni a blockchaint elsődleges fizetési eszközként, tette hozzá Barnett. Vitaindító előadásában Won Pyo Hong, a Samsung SDS egyik vezetője rámutatott, hogy jelenlegi állapotában a blockchain túlságosan lassú, hiszen az engedélyezés idejét gyakran percekben, nem pedig milliszekundumokban mérik – emellett azok az iparágak, amelyeket a blockchain leginkább szét tudna zilálni, az erőteljesen szabályozott szektorok közé tartoznak. Hong azonban arra is rámutatott, hogy a blockchain van fejlődési potenciálja, és a folyamat-automatizálásában is alkalmazható az olyan dokumentáció-igényes területeken, mint például az egészségügy vagy a digitális logisztika.
mfor.hu
