A tenderre a Magyar Gallup Intézet Kft., a TNS Hungary Kft. és a Szonda Ipsos Kft. jelentkezett, mindhárman tovább is jutottak a tárgyalásos fordulóba. A Gallup - továbbjutása ellenére - a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, két kifogással. Az első problémája az volt, hogy a média ügynökségekhez telepítendő szoftver (amely a nézettségi, ismertségi adatokat tartalmazza) értékelésekor előnyt élvez azon ajánlattevő, amely eddig végezte ezt a munkát. A második probléma a kutatás módszerének értékelése volt. Az elsőre kimondta a döntőbizottság, hogy valóban sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A második kifogás bonyolultabb ennél.
Az értékelésben 50 pontos súlyszámmal szereplő kutatási módszertant ugyanis a)-h) pontokig továbbbontotta az ajánlatkérő. A pontok között szerepelt például a mintavétel módja, a kérdőív milyensége és az adatvétel lebonyolítása is, továbbá a már említett szoftver-elterjedtség (mennyire ismerik azt a reklám ügynökségek). A zsűri az egyes pontokat 1-től 5-ig osztályozta, és a kutatási módszertanban az lett a legjobb, aki - összesítve - a legtöbb pontot kapta.
A döntőbizottság megállapította, hogy a kiíró valójában al-szempontokat állapított meg a módszertan értékelésekor, viszont ezekhez nem rendelt újabb súly-számokat, márpedig ez a közbeszerzési törvény szerint kötelező. A két jogsértés annyira súlyos volt a Közbeszerzési Döntőbizottság szemében, hogy 1 millió forintos bírságot szabott ki az ajánlatkérőre. Egyúttal megsemmisítette a kutatási módszertan értékelési al-szempontjait.
