4p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A kormány három év alatt 10 százalékról 3 százalék körülire csökkentené az államháztartási hiányt. A deficitcsökkentő program nyomán a vállalatok nyeresége 10-20 százalékkal csökkenhet, sőt, a kisebb cégek profitja teljes egészében elúszhat, derül ki az mfor.hu Heti Heti hármas sorozatából.

- Milyen terheket jelent a vállalkozói réteg számára, hogy - a konvergenciaprogram szerint - három év alatt 10 százalékról 3 százalék körülire csökkentenék az államháztartási hiányt?

Bartus Pál, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke, a Coop-Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója:

- A 4 százalékos különadó és a nyereségtől független minimáladó bevezetése mellett komoly terhet ró a cégekre például a minimálbér 62.500 forintra emelése, illetve a szakképzett dolgozókra vonatkozó 68.800 forintos bérminimum megállapítása, amelyet a tervek szerint 75.400 forintra emelnek. Az ágazat eredményességén ugyanakkor érezhető lesz a gazdasági növekedés lassulásának és a vásárlóerő csökkenésének a hatása is: a belföldi piac várhatóan szűkülni fog.

Meg lehet fogalmazni, milyen terheket jelent a vállalkozók számára a konvergenciaprogram célkitűzéseinek teljesítése, azonban arról kellene inkább vitázni, hogy mik a feltételei a tartós gazdasági stabilizáció megteremtésének. Ehhez nem elegendőek pusztán a tűzoltás jellegű intézkedések, a nagy elosztási rendszerek (egészségügy, oktatás, szociális ellátások, támogatások, nyugdíjrendszer) teljes átalakítására lenne szükség. A hiány ugyanis újratermelődik, ha az államháztartási reformot a kiigazítással párhuzamosan nem sikerül véghezvinni.

A konvergenciaprogramban szerepel, hány milliárd forint többletbevételt vár a kormány az adóemelésekből és új adók bevezetéséből évente. Számítani kell azonban arra is, hogy a piac reagálni fog a megszorításokra, így könnyen megeshet, hogy a várt bevételek nem folynak be a költségvetésbe.

Az adóemeléseket rövidtávon indokolhatónak tartjuk, azonban mindenekelőtt meg kellene jelölni, hogy azok meddig maradnak érvényben. Hosszabb távon a kiadásokat kellene csökkenteni az elosztási rendszerek reformja révén.

Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatótanácsának elnöke:

- Nagy terheket jelent a vállalkozások számára az államháztartás rendbetétele, de nem hiszem, hogy el tudjuk kerülni ezeket a fájdalmas lépéseket. Ki viselje a terheket, ha nem az adófizető cégek? A nyugdíjasok? Sajnos, mi sem vonhatjuk ki magukat az áldozatvállalás alól. Úgy gondolom, hogy a terhek alatt nem fog megroppanni a magyar gazdaság.

Utánaszámoltunk a költségeknek: a szigorítások együttesen mintegy 10 százalék nettó nyereségcsökkenést eredményeznek ahhoz képest, mintha nem lenne kiigazítás. Korábban jóval nagyobb nyereségnövekedéssel számoltunk. Mindez azt jelenti, hogy a nettó profitunk emelkedése kisebb lesz, mint a kiigazító program nélkül lenne.

Nem kívánok beszállni egy össznépi sírásba, így ennél többet a témáról nem mondanék. A konvergenciaprogram ellenzéki "alternatíváját" (a radikális járulékcsökkentést) nem kívánom kommentálni.

Némethy László, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke:

- Minden cég zsebéből pénzt vesz ki az állam annak érdekében, hogy 3 év alatt 10 százalékról 3,2 százalékra csökkenjen a deficit. Ez adott esetben az árbevétel több százalékát vagy a profit 10-20 százalékát is elérheti. Kisebb cégeknél akár a nyereség száz százaléka is elúszhat a megszorító intézkedések következményeként. A megszorítások leginkább a kis- és közepes vállalkozókat, valamint azok a cégeket sújtják, amelyeknél a hangsúly az élőmunkán van.

A legnagyobb félelmünk az, hogy az erőfeszítések nem hozzák meg az állami kassza által várt bevételeket. Fennáll a veszélye annak, hogy a cégek kibúvót keresnek a többletterhek megfizetése alól: már sokan gondolkodnak bizonyos tevékenységek külföldi kihelyezésében, illetve a feketegazdaság is felerősödhet. Sok múlik azon, hogy a kormány az adóemeléseken túl milyen formában kívánja 2009-ig 7 százalékponttal csökkenteni a deficitet.

Mivel a nagy átfogó reformokról még nincs kiforrott elképzelés, az adóbevétel növekedése még nem garancia arra, hogy az áhított makrostabilitás létrejöjjön. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy azokban az országokban, amelyekben az államháztartási hiányt adóemeléssel mérsékelték (például Görögországban és Portugáliában), sok évig megtorpant a gazdaság növekedése. Alacsony adókulcsokkal és a kiadások csökkentésével 6-12 hónap visszaesés után erős gazdasági növekedés indulhat be.

Nagy Vajda Zsuzsa

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
Tb-emelés: futhatnak a pénzük után a cégek
Adóemelés nélkül nincs gazdasági stabilizáció
Nem a kormány bukása az igazi veszély
Körbetartozások kezelése: az államnak kellene példát mutatni
Évközi adóemelések: inkorrekt és kártékony?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!