- Milyen terheket jelent a vállalkozói réteg számára, hogy - a konvergenciaprogram szerint - három év alatt 10 százalékról 3 százalék körülire csökkentenék az államháztartási hiányt?
- A 4 százalékos különadó és a nyereségtől független minimáladó bevezetése mellett komoly terhet ró a cégekre például a minimálbér 62.500 forintra emelése, illetve a szakképzett dolgozókra vonatkozó 68.800 forintos bérminimum megállapítása, amelyet a tervek szerint 75.400 forintra emelnek. Az ágazat eredményességén ugyanakkor érezhető lesz a gazdasági növekedés lassulásának és a vásárlóerő csökkenésének a hatása is: a belföldi piac várhatóan szűkülni fog.
Meg lehet fogalmazni, milyen terheket jelent a vállalkozók számára a konvergenciaprogram célkitűzéseinek teljesítése, azonban arról kellene inkább vitázni, hogy mik a feltételei a tartós gazdasági stabilizáció megteremtésének. Ehhez nem elegendőek pusztán a tűzoltás jellegű intézkedések, a nagy elosztási rendszerek (egészségügy, oktatás, szociális ellátások, támogatások, nyugdíjrendszer) teljes átalakítására lenne szükség. A hiány ugyanis újratermelődik, ha az államháztartási reformot a kiigazítással párhuzamosan nem sikerül véghezvinni.
A konvergenciaprogramban szerepel, hány milliárd forint többletbevételt vár a kormány az adóemelésekből és új adók bevezetéséből évente. Számítani kell azonban arra is, hogy a piac reagálni fog a megszorításokra, így könnyen megeshet, hogy a várt bevételek nem folynak be a költségvetésbe.
Az adóemeléseket rövidtávon indokolhatónak tartjuk, azonban mindenekelőtt meg kellene jelölni, hogy azok meddig maradnak érvényben. Hosszabb távon a kiadásokat kellene csökkenteni az elosztási rendszerek reformja révén.
Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatótanácsának elnöke:
- Nagy terheket jelent a vállalkozások számára az államháztartás rendbetétele, de nem hiszem, hogy el tudjuk kerülni ezeket a fájdalmas lépéseket. Ki viselje a terheket, ha nem az adófizető cégek? A nyugdíjasok? Sajnos, mi sem vonhatjuk ki magukat az áldozatvállalás alól. Úgy gondolom, hogy a terhek alatt nem fog megroppanni a magyar gazdaság.
Utánaszámoltunk a költségeknek: a szigorítások együttesen mintegy 10 százalék nettó nyereségcsökkenést eredményeznek ahhoz képest, mintha nem lenne kiigazítás. Korábban jóval nagyobb nyereségnövekedéssel számoltunk. Mindez azt jelenti, hogy a nettó profitunk emelkedése kisebb lesz, mint a kiigazító program nélkül lenne.
Nem kívánok beszállni egy össznépi sírásba, így ennél többet a témáról nem mondanék. A konvergenciaprogram ellenzéki "alternatíváját" (a radikális járulékcsökkentést) nem kívánom kommentálni.
- Minden cég zsebéből pénzt vesz ki az állam annak érdekében, hogy 3 év alatt 10 százalékról 3,2 százalékra csökkenjen a deficit. Ez adott esetben az árbevétel több százalékát vagy a profit 10-20 százalékát is elérheti. Kisebb cégeknél akár a nyereség száz százaléka is elúszhat a megszorító intézkedések következményeként. A megszorítások leginkább a kis- és közepes vállalkozókat, valamint azok a cégeket sújtják, amelyeknél a hangsúly az élőmunkán van.
A legnagyobb félelmünk az, hogy az erőfeszítések nem hozzák meg az állami kassza által várt bevételeket. Fennáll a veszélye annak, hogy a cégek kibúvót keresnek a többletterhek megfizetése alól: már sokan gondolkodnak bizonyos tevékenységek külföldi kihelyezésében, illetve a feketegazdaság is felerősödhet. Sok múlik azon, hogy a kormány az adóemeléseken túl milyen formában kívánja 2009-ig 7 százalékponttal csökkenteni a deficitet.
Mivel a nagy átfogó reformokról még nincs kiforrott elképzelés, az adóbevétel növekedése még nem garancia arra, hogy az áhított makrostabilitás létrejöjjön. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy azokban az országokban, amelyekben az államháztartási hiányt adóemeléssel mérsékelték (például Görögországban és Portugáliában), sok évig megtorpant a gazdaság növekedése. Alacsony adókulcsokkal és a kiadások csökkentésével 6-12 hónap visszaesés után erős gazdasági növekedés indulhat be.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Tb-emelés: futhatnak a pénzük után a cégek
Adóemelés nélkül nincs gazdasági stabilizáció
Nem a kormány bukása az igazi veszély
Körbetartozások kezelése: az államnak kellene példát mutatni
Évközi adóemelések: inkorrekt és kártékony?
