A kormány elképzelései szerint 2012. január 1-től az adható melegétel utalványok 18 ezer forintos maximumát 12,5 ezer forintra csökkentenék, amit jövőre a SZÉP-kártyához tartozó, évi 150 ezer forintos keretből lehetne megoldani. Ez azonban további problémákat vethet fel, hiszen a kártya-alapú rendszer kiépítéséhez kevés a hátralévő 2,5 hónap.
Ami viszont a hidegétel utalványokat érintő változást illeti, sajtóinformációk szerint még kétesélyes a dolog. Egyaránt van esély arra ugyanis, hogy ez a típus megszűnik, de arra is, hogy átmeneti jelleggel még megmaradna, havi maximum 5-8 ezer forint értékben, és csak egyetlen olyan állami szolgáltató lenne, amelyik kibocsáthatná ezeket az utalványokat. Ez egyébként a korábbi hírek szerint akár a Magyar Posta Zrt. leányvállalata, a Posta Paletta is lehet, melyet év elején alapítottak 100 millió forintos alaptőkével és 150 millió forint tőketartalékkal, 2012 végére pedig a hazai utalványpiac 10-15 százalékát szeretné magáénak tudni.
Milliárdos forgalom az utalványok révén
2010-ben 386 milliárdos forgalmat generált a cafeteria rendszer az érintett 2,5 millió munkavállaló részvételével. Ebből az étkezési utalványok piaca 200 milliárd forintot tesz ki, népszerűségük pedig nem változott 2011 szeptemberéig, hiszen továbbra is jelentős szeletet hasít ki a béren kívüli juttatások piacából, melynek 99 százaléka papíralapú utalvánnyal valósul meg – válaszolta az Étkezési Utalvány Forgalmazó Egyesülés (EUFE) az mfor.hu megkeresésére.
A rendszer egyébként hozzájárul a belső fogyasztás élénkítéséhez, és a hazai kisvállalkozások forgalmának növeléséhez is. A kisebb vállalkozások mellett, tagadhatatlanul jelentős forgalom zajlik ezek segítségével az üzletláncok esetében is, hiszen például a Tesco-Globál Áruházak beszámolója alapján a 2010. év végi állapot szerint 547 millió forint még be nem váltott étkezési és ajándékutalvánnyal rendelkeztek.
Legalább 120 milliárd mínusz összesen
„A tervezett változtatások pont a munkavállalók körében legnépszerűbb kedvezményes juttatási elemtől fosztaná meg a munkaadókat. Kizárólag a SZÉP Kártya az alacsony keresetűek számára nem megoldás, hiszen számukra a napi igények kielégítése, például az étkezés biztosítása létszükséglet” – magyarázta az egyesület. A béren kívüli juttatások rendszerének ilyen hirtelen átalakítása súlyos nehézségeket okozna a munkáltatók számára és kiszolgáltatottá tenné őket.
A cafeteria rendszert érintő tervezett változtatások miatt az állam is jelentős áfa, szja és a bért terhelő egyéb járulékoktól esne el. Optimista nézet szerint, ha a felhasználók 40 százaléka át tudna térni jövő év elejétől a kártya-alapú juttatásra, akkor is a költségvetésnek éves szinten mintegy 20 milliárd forintos kieséssel kell számolnia. Az EUFE szerint a helyzetet tovább súlyosbítja még az is, hogy a jelenleg 2,5 millió érintett munkavállaló nettó jövedelme az átalakítás miatt mintegy 100 milliárd forinttal csökkenne, vagyis a gazdaságból is ekkora vásárlóerő tűnne el.
Miért jó megoldás a bércsökkentés ellen?
A munkavállalóknak azért előnyös megoldás az étkezési utalványok használata, mert 2011. január 1-től csak 19,04 százalékos adó terheli az utalványokat. Ennek köszönhető az is, hogy korábban az EUFE az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése miatt csökkenő bérek kompenzációjának megfelelő alternatívájaként nevezte az étkezési utalványokat.
Abban az esetben ugyanis, ha a munkaadó 18 ezer forintos béren kívüli juttatással kompenzálna, akkor az ezt terhelő adó 3 427 forint, az összes kiadás így 21 427 forint. Ha azonban ezt az összeget a munkavállaló bérébe építenék be, akkor abból az adók miatt mindössze 10 368 forintot kapna az alkalmazott az EUFE számításai szerint. Így ez utóbbi esetben nem csak a dolgozó jár rosszabbul, de a munkaadó is, hiszen 2 918 forint TB-járulék, 3 388 forint SZJA, 250 forint szakképzési hozzájárulás és 4 502 forint munkáltatót által fizetett TB-járulék csökkenti a keretösszeget.
Székely Sarolta
mfor.hu
