Az EUFE által megrendelt felmérést még az eredeti és azóta elnapolt adójavaslat alapján készítette a Kopint-Tárki, amely azzal számolt, hogy a korábbi nulla után közel 53 százalékos adókulccsal kell számolniuk a munkaadóknak - jelezte Klauber Mátyás.
A szakértő hozzátette, hogy egy év alatt 231 milliárd forintra rúg az étkezési utalványok értéke, s ennek a PM által tervezett összesítetett adóbevétele kissé több, mint 120 milliárd forint lenne.
Az adóváltozások nyomán követendő magatartásukat firtató kérdésre válaszolva a munkaadók az étkezési utalványra fordított összeg 31 százalékát továbbra sem vonnák meg, egy másik csoport az összeg 13 százalékának erejéig béremelést adna, így az utalványok korábbi összegének 56-57 százalékát nem kapnák meg a munkavállalók - ismertette a vizsgálat eredményét a Kopint-Tárki kutatásvezetője.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a "nagy felhajtás, kicsi haszon" tipikus példájaként említette az étkezési jegyek tervezett megadóztatását, s úgy ítélte meg, a hatástanulmány mutatja, hogy az adórendszert csak óvatosan szabad változtatni.
Az adórendszer stabilitásának megőrzése igen fontos érték - mondta Lőcsei Tamás. A PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint a vállalati bérpolitikába beépült az étkezési jegy, s a bérpolitikát változtatni igen bonyolult, költséges művelet.
Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke és Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára egybehangzóan állította, hogy az étkezési utalványok beépültek a bérrendszerbe, így a juttatás megszüntetése felboríthatja munkabékét.
A Pénzügyminisztérium meghívott képviselője nem jelent meg a kerekasztal megbeszélésen, így a szaktárca álláspontját a jelenlévők nem ismerhették meg.
