Karen Chopra, a Marketwatch által megkérdezett munkaerőpiaci szakember úgy véli, hogy egy-egy ajánlat esetében a legfontosabb annak mérlegelése, szívesen csinálnánk-e az adott munkát, vagy csak a munkakeresésből van már elegünk. "Az emberek többsége utálja a munkakeresést, mivel elpocsékolt időnek tartja" - vélekedik a szakértő ezzel kapcsolatban.
Chopra szerint ha olyan munkára monduk igent, amit nem szeretünk, akkor nem fogjuk élvezni. Ha pedig néhány hónapon belül ott is hagyjuk, akkor az nem fest túl jól az önéletrajzunkban. Az első ajánlat elfogadása leginkább azokra jellemző, akiknek nincs sok megtakarított pénzük, ők ugyanis nincsenek abban a helyzetben, hogy nemet mondjanak egy ajánlatra.
A Marketwatch cikkében összegyűjtötte azt az öt árulkodó jelet, melyek esetén érdemes inkább egy jobb ajánlatra várni.
Nagy visszaesés a létrán
A válság kitörése óta már több mint hatmillióan veszítették el az állásukat csak az Egyesült Államokban, így a mostani helyzetben sokkal kevesebb eszköz van a jelentkezők kezében egy jó fizetés kialkudására, mivel nagy a kínálat a munkaerőpiacon. Ugyanakkor egy nagyon alacsony fizetés esetén érdemes inkább megfontolni, hogy esetleg nemet mondjunk az ajánlatra - vélekedik Karen Chopra.
Egy másik szakember, Randy Miller úgy véli: azt mindenkinek magának kell eldöntenie, számára mi számít túl alacsony ajánlatnak. Az azonban fontos, hogy a munkakereső egészen addig kitartson, amíg a cég ajánlata nem éri el a számára is elfogadható szintet.
Allison O'Kelly, egy atlantai fejvadász cég vezetője szerint ugyanakkor nem csak a fizetés a fontos, hanem az is, hogy a pozíciókat tekintve ne essünk vissza jelentősen a ranglétrán korábbi munkánkhoz képest. Utána ugyanis sokkal nehezebb lesz visszakapaszkodni - teszi hozzá.
Túl gyors ajánlat
A jelenlegi helyzetben mindenkinek az a célja, hogy minél gyorsabban újra elhelyezkedjen, ha elveszítené állását, azonban ezzel is érdemes vigyázni. Ha egy cég túl hamar tesz konkrét ajánlatot, akkor az arra utalhat, hogy nagy a "forgalom" a vállalatnál, szinte havonta cserélik munkatársaikat. Ezért ilyen esetben szintén érdemes meggondolni, ne várjunk-e egy jobb ajánlatra.
"A cégek általában arra törekednek, hogy a lehető legjobb emberrel töltsék be az adott pozíciót. Ez pedig legtöbbször időigényes folyamat" - világít rá a Marketwatchnak nyilatkozó munakügyi szakember. Éppen ezért nem feltétlenül hátrány, ha egy cég nem tesz ajánlatot rögtön az első interjú után.
Nincs írásos ajánlat
Ha egy cég nem tesz ajánlatot írásban a jelentkezőnek, akkor könnyen lehet, hogy később visszalép, különösen a mostani időben, amikor sok cég küzd a válság ellen. A szóbeli ajánlat esetén nincs semmi, amire támaszkodhatnánk, mivel szükség esetén könnyen visszaléphet tőle a vállalat, ezért fontos, hogy csak akkor tekintsünk valóban ajánlatnak egy ígéretet, ha azt írásba is foglalják.
Ha írásos ajánlatot kapunk, akkor pedig fontos, hogy minél pontosabban meg legyen határozva a munkakör, így később nem végeztethet akármilyen munkát velünk a cég, lesz mire hivatkozni.
Randy Miller szerint minél aprólékosabb a szerződés, annál jobban védi később a munkavállalót, csökkenti a kockázatait. "Persze így is megvan annak az esélye, hogy kirúg majd a cég, de még mindig jobb, ha van a kezünkben egy papír, amire hivatkozhatunk" - teszi hozzá.
Nem szeretik a kérdezősködést
Érdemes óvatosan bánni azokkal a cégekkel, melyek vonakodnak attól, hogy a jelentkező kérdéseire egyenesen válaszoljanak - vélekedik karen Chopra. Azok a cégek, melyek attól tartanak, hogy a felajánlott munka nem lesz elég vonzó a jelentkező számára, igyekeznek eltitkolni a hátrányait - folytatja a szakember.
További figyelmeztető jel, ha a lehetséges munkaadó nem engedi, hogy a jelölt beszéljen a leendő közvetlen főnökével. "Dolgozhatsz egy jó cégnél, de ha a közvetlen felettesed kibírhatatlan, akkor az rányomja a bélyegét az egész munkára, nem fogod jól érezni magad" - hívja fel a figyelmet Chopra.
Rossz bánásmód
Az utolsó figyelmeztető jel az lehet, ha már jelöltként sem bánnak egyenrangú félként az emberrel, éreztetik felsőbbrendűségüket a vezetők. "Összességében elmondható, hogy ilyen esetekben akkor sem bánnak jobban az emberrel, ha már felvették a céghez" - teszi hozzá ezzel kapcsolatban Chopra.
Karen Chopra szerint azoknak a cégeknek is jó minél előbb búcsút mondani, melyeknél látszik, hogy nehéz megegyezni bizonyos kérdésekben a vezetőséggel. Ha ilyen helyre megyünk dolgozni, akkor tudatosan vállaljuk azt, hogy mindennapi stresszben, veszekedésben lesz részünk különböző okokból.
Beke Károly