<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lesz a forinttal? Tényleg lehet egyszámjegyű az infláció? Most már megkapjuk az EU-s pénzeket? Mekkora a baj az egészségügyben, oktatásban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Jaksity Györggyel- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A munkáltatók 98 százaléka az Erzsébet-utalvány mellett dönt, ha béren kívüli juttatásról van szó, derült ki egy friss felmérésből. Emellett kedvelt még a melegkonyhás étkezési szolgáltatás is a SZÉP-kártyán belül.

A munkáltatók többsége a dolgozók étkezését, pihenését, egészségmegőrzését és rekreációját támogatja a béren kívüli juttatásokkal – összegezte Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-vel együttműködésben készült „Mi lesz a bérekkel és juttatásokkal 2013-ban?” című kutatás béren kívüli juttatásokra vonatkozó eredményeit. A 2013-as cafeteria toplistát az egy évvel ezelőtt bevezetett Étkezési Erzsébet-utalvány és a SZÉP Kártya különböző alszámlái vezetik.

A szakértő a kutatási eredményeket tartalmazó összefoglaló tanulmányból kiemelte, hogy az átlagadatok jelentős különbségeket takarnak - természetesen annak függvényében, hogy már működő rendszerről, a juttatásokat most először bevezető cégekről, avagy a cafeteria motiváló erejére fókuszálókról van-e szó.

Van, aki egymilliós cafeteriát ad

Mint azt már nyilvánosságra hozták, a béren kívüli juttatásokról egyértelműen pozitívan döntő cégek éves átlagos keretösszege idén bruttó 251 887 forint. Azonban azok, akiknél jól bevált a rendszer, ennél magasabb, 266 ezer forintban maximálják dolgozóik juttatásainak összegét. A cafeteria-elemeket frissen bevezetni tervezők pedig átlagosan 168 ezer forintos összeghatárban gondolkodnak. Vannak azonban olyan munkáltatók, akiknél a cafeteria-keret az 1 millió forintot is eléri 2013-ban. Az ő esetükben 500 ezer forintig érvényesül a kedvezményes adózás kihasználása. A felmérés szerint a munkáltatók kétharmada azért ad béren kívüli juttatást, mert az kevesebbe kerül, mint ugyanakkora összeg bérként történő kifizetése.

Erzsébet tarol

A cafeteria-elemek toplistáját vizsgálva szembeötlő, hogy idén a béren kívüli juttatásokat adó cégek 98 százaléka tervez Étkezési Erzsébet-utalványt biztosítani dolgozói számára, különböző keretösszegben. Többségük kihasználja az idei évben megemelt 8000 forint/fő/hó kedvezményes adózású keretösszeget, azonban 14 százalékuk még ezt is túllépi – emelte ki Kocsmár Kornél, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója.

Emellett kedvelt még a Szép Kártya melegétkezési szolgáltatása, a szálláshely szolgáltatás, de sokan választják az önsegélyező pénztárba történő juttatás és az egészségmegőrzést, sportot, rekreációs biztosító alszámla feltöltése is. 

A SZÉP Kártya különböző alszámláira adható juttatások, valamint az egészségpénztárba és az önsegélyező pénztárba történő munkáltatói befizetések vonatkozásában mért kétharmados munkáltatói szándék azt jelzi, hogy a cégek vezetői közül egyre többen ismerik fel a munkáltatói gondoskodás fontosságát a pihenés, az étkeztetés, az egészségmegőrzés és a sport tekintetében. Az iskolakezdési támogatást – amely 2013-tól már utalvány formájában is történhet –, illetve a korábbi években elterjedt helyi utazási bérlet biztosítását, és az önkéntes nyugdíjpénztárba utalt céges hozzájárulást a munkáltatók több mint fele felvette vagy felvenni tervezi a választható elemek közé. A kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás rendszeres havi díjának emelkedő tendenciájú céges finanszírozásával egyértelműen a munkavállalói elköteleződést lehet növelni – hangsúlyozta Dara Péter, aki egyben utalt arra is, hogy a változó gazdasági környezetben a munkáltatói gondoskodás, a hosszú távban való gondolkodás egyre inkább hozzájárulhat a dolgozók lojalitásának növeléséhez, amelynek kulcsszerepe lehet a cégek versenyképességében.

mfor.hu