Hogyan működik a gyakorlatban? - Az örkényi távmunkaházról
2006 végén "távmunkaház interregionális koncepciójának kidolgozása és mintaértékű megvalósítása" elnevezéssel partnerségi formában megvalósítandó, határon átnyúló projekt indult a pest megyei Örkény városban INTERREG-támogatásból, melynek célja egy mintaértékű távmunkaház megvalósítása volt, amely első ízben teszi lehetővé Magyarországon ennek az egyedi atipikus foglalkoztatási módnak az alkalmazását.
A távmunkaházban való foglalkoztatás megvalósulásához elsődleges cél, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsünk, amely a munkáltató számára vonzó. Ennek feltételei a költséghatékony működés, melynek fő elemei a bér-, ingatlan- és kommunikációs költségek, valamint a munkavégzéshez alkalmas munkaerő jelenléte.
Költségeket csökkenthetnek vele a munkaadók
Az elemzések alapján megállapítható, hogy a Budapesten kívüli megyék átlagbére mintegy 30 százalékkal marad alatta a budapesti átlagbéreknek, és ez a különbség az elmúlt öt évben nem változott jelentősen. Örkény Pest megyében található, így a bér mint költségtényező kedvező hatása itt rendelkezésre állt.
Örkényben egy önkormányzati ingatlant jelöltek ki, amelyet felújítás, irodabútorokkal és technikai eszközökkel való felszerelés után bérleti viszonyban bocsátottak a munkáltatók rendelkezésére. A távmunkaház bérlésére kialakított négyzetméterár nyolc euró lett, amely még a jelentős többletszolgáltatásokkal (berendezések, személyzet) együtt is kiemelten versenyképes a budapesti és más vidéki nagyvárosok áraihoz képest.
A távmunkaház fenntartására vonatkozó üzleti terv tíz éves időtervre készült, a cél a távmunkaház önfenntarthatóságának biztosítása volt, azaz a pénzügyi profitgenerálás nem volt szempont. A hasznot maga a foglalkoztatás létrejötte, a hozzá kapcsolódó oktatás és a térségbe áramló bérek képezték.
Munkáltatói szempontból a távmunkaházban való foglalkoztatás során távmunkásonként évente megközelítőleg egymillió forint költségcsökkenés realizálható. Ez mintegy 31 százalékos költségcsökkenést jelent a hagyományos irodai foglalkoztatáshoz képest.
A távmunka bevezetése a vállalaton belül szervezési és beruházási feladatokat is generál, a költség–haszon-elemzésekbe egyszeri beruházási költség is beépült. A legnagyobb nyereség a vállalatok számára természetesen akkor realizálható, ha minél több főt sikerül alkalmazni a távmunkaházban, és az átalakítást minél kisebb költségvetésből tudja a munkáltató elvégezni. A vizsgálat alapján ötven fő távmunkás esetén két év után már minden esetben mintegy 80–90 millió forintos nyereséggel számolhat a munkáltató. Ezen számítások alátámasztják, hogy a távmunkaházban való foglalkoztatás reális gazdasági előnyt jelenthet a vállalatok számára.
A térségeknek is megéri
A fenntartó térség számára is előnyös a távmunkaház. Az örkényi távmunkaház adatai alapján alkotott modell alapján a munkabéren és ingatlanbérleti költségeken keresztül a térségbe beáramló tőke összegének mértéke ötven fő után évente 110 millió forint, így öt év után már 550 millió forint.
Nagyon fontos a távmunkaházból ellátandó munkafeladatok kiválasztása is, hogy a térségben élő munkavállalók alkalmasak legyenek azok minőségi ellátására. Az örkényi projektben a következő feladatokat határozták meg: adatrögzítés, adatfeldolgozás; telefonos ügyfélszolgálat; telefonos értékesítés és adatfelvétel; rendszerfelügyelet. Emellett egy tananyagot is készítettek a térségből jelentkező nyolcvan fő számára, amely során a munkafeladatok távmunkában történő elláttását tanították meg. A projekt részeként egy OKJ-s minősítést biztosító számítógépes tanfolyamot is elvégeztek a résztvevők.
A távmunkaház hivatalos megnyitója után egy héttel jelentkezett az első komoly érdeklődő, aki a távmunkaház teljes kapacitását, mind a 22 távmunkahelyet kibérelte. A foglalkoztatás megkezdését követő hatodik hónap után a munkáltató elmondása szerint a foglalkoztatás a kezdetektől zökkenőmentesen zajlik, az meghozta a hozzá fűzött reményeket, és alátámasztotta a kezdeti számításokat.
Forgács Tamás
Magyar Távmunka Szövetség
