2017. február 9. 05:16

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt - mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére - emlékeztetett.

A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz - mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak - figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz - tette hozzá.

Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog - jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát - emelte ki a Madarasi Anna.

Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük.

A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Mit lehet tenni? 

A törzstőke emelésre kötelezett kft-k az alábbi lehetőségek közül választhatnak: tőkeemelés, más típusú, kötelezően előírt jegyzett tőkét nem igénylő jogi személlyé történő átalakulás, vagy a végelszámolás megindítása.  A tőkeemelés történhet a törzstőkén felüli cégvagyon terhére, de ehhez mielőbb friss mérlegre van szükség – emeli ki az RSM Hungary szakjogásza.

Milyen módon és milyen határidőig kell gondoskodni a kft-k tőkeemeléséről?

A kft-k minimum jegyzett tőkéjének 3 millió forintra emeléséhez a tagoknak adott esetben többletforrást kell rendelkezésre bocsátania. Erre többféle lehetőség van - hívja fel a figyelmet Dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary jogi partnere - a tőkeemelés megvalósítható pénzbeli hozzájárulással, apporttal vagy a törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemeléssel is.

Törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés

A tőkeemelés megvalósításának egyik lehetősége a társaság törzstőkén felüli vagyonából történő tőkeemelés. Ehhez a társaságnak az előző üzleti évre vonatkozó mérlege (vagy közbenső mérlege) szerint rendelkeznie kell olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely tőkeemelésre fordítható és a tagok legalább háromnegyedének ezt meg kell szavaznia. A törzstőkén felüli vagyonból történő törzstőke emelés lényegében a saját tőke elemei közötti átrendezést jelent, amely a cégbíróság által történő bejegyzéssel teljesül. Ekkor a tagok semmilyen többletvagyon rendelkezésre bocsátására nem kötelesek.

A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság 6 hónapnál nem régebbi beszámolója, vagy közbenső mérlege alapján kell igazolnia. Ehhez a cégnek 2017. március 15-e előtt el kell fogadnia a 2016. évre vonatkozó éves beszámolóját, vagy közbenső mérleget kell készítenie, amely tartalmazza a tőkeemelés fedezetét, így érdemes minél gyorsabban lépni.

Tőkeemelés pénzbeli hozzájárulással

A tőkeemelést a tagok legegyszerűbben pénzbeli hozzájárulással teljesíthetik. Ha a megemelt tőke összegét a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően teljesítik, akkor a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a banki igazolást a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről. Ugyanakkor a Ptk. a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének határidejére vonatkozó kötelező szabályt nem tartalmaz. Nincs akadálya annak, hogy a kft. feltőkésítése során a hátralékos pénzbetét befizetésének időpontját a létesítő okirat, illetve a taggyűlési határozat akár 2 évnél hosszabb időben határozza meg.

Bár így a tőkeemelés tényleges teljesítésének időpontja kitolható, a jogszabály előír ehhez kapcsolódó korlátokat. Ha a tag a pénzbeli hozzájárulásának kevesebb, mint felét köteles megfizetni a módosítási kérelem benyújtásáig, vagy ha a vagyoni hozzájárulás teljesítésére egy évnél hosszabb határidő áll rendelkezésre, úgy a társaság osztalékfizetése korlátozásra kerül. A cég nem fizethet addig osztalékot, amíg a ki nem fizetett nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. További szabály, hogy a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért, azaz az elhatározott, de nem teljesített tőkeemelésért a tag felelős marad.

Tőkeemelés apport (nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás) révén

A Ptk. nem ír elő kötelező készpénz-apport arányt, így lehetőség van arra is, hogy a törzstőke-emelés kizárólag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) útján valósuljon meg. Apport lehet minden forgalomképes, az apportőrtől független, vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotás vagy vagyoni értékű jog, olyan követelés, amelyet az adós elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. A joggyakorlat szerint ingatlan tulajdonjoga, bérleti joga illetve használati- és üdülőhasználati joga is apportálható, valamint a már megszerzett védjegyoltalom szerződéssel szintén átruházható. Vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismeretek és tapasztalatok (know-how) is minősülhetnek nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak.

Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a törzstőke felét nem éri el és a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig, de legkésőbb a tőkeemeléstől számított három évig kell szolgáltatni. Amennyiben az apport értéke a törzstőke felét eléri, úgy azt a tőkeemeléskor rendelkezésre kell bocsátani a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig. Ha az apport átruházáskori értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a társaság az átruházástól számított öt éven belül követelheti az apportot szolgáltatótól.

Az apportálási lehetőségekről részletesebben

Apportálni az új Ptk szerint dolog tulajdonjogát, vagyoni értékű jogot vagy követelést lehet. A dolog fogalmába beletartozik valamennyi ingó dolog és ingatlan, azaz tőkeemelés lehetséges saját tulajdonban álló autó, haszongépjármű, számítógép, a cég működéséhez szükséges gépek, berendezések, készülékek tulajdonjogának a cégre történő átruházásával.

Apport tárgya azonban nem csupán hasznos, a cég működéséhez használható eszköz tulajdonjoga lehet, hanem jelentős értékkel bíró műalkotás is, így ha a tagok rendelkeznek festményekkel, szobrokkal, értékes vázákkal, vagy egyéb műalkotásokkal, akkor a törzstőke emelés azok tulajdonjogának a cégre történő átruházásával is megoldható, ugyanis a műalkotások apportja esetén sem sérülnek a hitelezői érdekek, hiszen a műalkotások is értékkel bírhatnak, és az idő múlásával értékük jelentősen emelkedhet.

Mit lehet apportálni?

Az apport tárgya ingó és ingatlan dolgokon kívül vagyoni értékű jog is lehet. Vagyoni értékű jognak minősül például egy más tulajdonában álló földön lévő földhasználati jog vagy bérleti jog. Ebbe a körbe tartozik azonban a szellemi alkotásokon fennálló vagyoni jogok átengedése is, amely magában foglalhatja az alábbiakat:

  • szerzői vagyoni jogok átruházása ott, ahol a vagyoni jogok átruházhatók, például reklámozás céljára megrendelt művek, szoftverek, filmek, videoklipek, reklámvideók esetében;
  • szerzői felhasználási jogok átengedése ott, ahol az átruházás kizárt a jogszabályok alapján és csak felhasználási engedély adható – többek között dalok, zeneművek, fotók, képzőművészeti alkotások, iparművészeti alkotások, építészeti művek, grafikai művek, így például logók, arculatok, brandek szerzői vagyoni felhasználási jogainak átengedése
  • védjegy jogok átruházása vagy átengedése 
  • földrajzi árujelző (földrajzi jelző és eredetmegjelölés) jogok átengedése vagy átruházása
  • know-how jogok átruházása vagy átengedése
  • üzleti titokhoz fűződő vagyoni értékű jogok átengedése vagy átruházása
  • domain használati jogosultság átruházása, átengedése
  • szabadalmi jog átruházása, átengedése
  • formatervezési mintaoltalom jogának átengedése, átruházása
  • használati minta oltalom jogának átengedése, átruházása
  • növényfajta-oltalom jogának átengedése, átruházása.

Amikor a brand is vagyont ér

„Valamennyi vagyoni értékű jog esetén akkor apportálhatja a tag az adott vagyoni értékű jogot, ha azzal maga a tag és nem a cég rendelkezik. Ilyen például egy céglogó, vagy akár teljes vállalati brand is lehet apport tárgya, amennyiben azt nem a cég rendelte meg és fizette ki, hanem a tag, vagyis ha a tag rendelkezik az azokon fennálló szerzői vagyoni jogokkal, mert ő maga alkotta azokat meg, vagy pedig ő rendelte meg és szerezte meg azokat a logót, brandet tervező személytől.

Ez a kitétel azért fontos, mert a hatályos Ptk. apportra vonatkozó előírásai alapján a tag csak olyan vagyoni értékű jogot apportálhat, amellyel maga rendelkezni jogosult.” – emeli ki dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. 

De mennyit ér a logó?

A vagyoni értékű jogok apportja esetén a vagyoni jog értékének meghatározása jelenthet nehézséget az apportáló tagoknak. A vagyoni jog értékét a szolgáltatáskori értéken kell meghatározni, vagyis a vagyoni értékű jognak akkori értéke vehető figyelembe, amikor az apportálás megtörtént, azaz amikor a cég átvette a vagyoni értékű jog feletti rendelkezési jogot. Fontos szabály az apport értékének meghatározásához, hogy a vagyoni értékű jogot nem lehet az apportáláskor többre értékelni, mint amennyi annak a piaci, forgalmi értéke, ugyanis ha a társasági szerződésben (alapító okiratban) megjelölt apport értéknél kevesebbet ér a vagyoni értékű jog, akkor a kettő közötti különbözetért az apportot szolgáltató tag 5 évig felel a céggel szemben és a cég felhívására köteles azt a cégnek megfizetni.

A vagyoni értékű jog értékét kft.-k esetében meghatározhatják maguk a tagok, de a fenti szabály miatt nagyobb értékű jogok esetén (például szabadalmak, know-how, szoftverjogok, mintaoltalmak, stb.) érdemes lehet független könyvvizsgálóval vagy az adott területen szakértelemmel rendelkező szakértővel (szabadalmak, iparjogvédelmi jogok esetén például szabadalmi ügyvivővel vagy erre szakosodott ügyvédi irodával) megvizsgáltatni és értékeltetni a vagyoni értékű jogot. A hatályos Ptk. alapján kft.-k esetében könyvvizsgáló vagy szakértő igénybe vétele nem kötelező az apport értékeléséhez, azt csak a részvénytársaságok esetében írja elő a törvény, azonban a későbbi viták és jogi problémák elkerülése érdekében érdemes lehet rászánni az időt és a pénzt.

Az adóról se feledkezzünk meg

A vagyoni értékű jogok apportjának adójogi vonzatai is vannak, vagyis ha magánszemély apportál cégbe ilyen jogot, akkor személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége is keletkezhet. Szellemi alkotáshoz fűződő jog apportja esetén (vagyis például szerzői jog, védjegyjog, szabadalom.) ha az apportáló maga a jog eredeti jogosultja (tehát szerző, védjegyjogosult, feltaláló, szabadalmas), akkor az apportért kapott üzletrész értéke (törzsbetét) önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és az összevont adóalap keretében kell utána szja-t fizetni. Ha pedig maga a tag is úgy szerezte ezt a jogot (nem ő a szerző, feltaláló, alkotó), akkor az érte kapott törzsbetétet (vagyoni részesedést) egyéb jövedelemként kell figyelembe venni és úgy kell utána szja-t fizetni. Ha ilyen vagyoni értékű jogot cég apportál egy másik cégbe, akkor szükséges megvizsgálni, hogy az ÁFA mentes apport feltételei fennállnak-e. Mindenképpen érdemes tehát adószakértőtől vagy adójogban jártas ügyvédtől is tájékozódni az apporttal történő tőkeemelés adójogi vonzatairól az optimális megoldás megtalálása érdekében.  

A tőkeemelés bejelentése 30 napon belül kötelező

A társasági döntést követő 30 napon belül kell a cégbíróság részére benyújtani módosításokról a változásbejegyzési kérelmet. Legkésőbb tehát 2017. március 15-én kell a szükséges döntést hozni egy Kft. törzstőkéjének felemeléséről és a Ptk. szabályaival összhangban történő továbbműködésről, és 2017. április közepéig kell benyújtani erről a változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz. A kötelező változásbejegyzésnél - kizárólag a Ptk.-ban előírt törzstőke emelés, és Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás miatti módosítások - illeték és közzétételi költségtérítés fizetési kötelezettség nem terheli a társaságot. Amennyiben más módosítást is végrehajt a társaság, úgy az általános illetékfizetési kötelezettség terheli a céget.

Szankciók a kötelezettség elmulasztása esetén

Noha a Ptk-ból a pénzbírság törlésre került, azzal a társasággal szemben, amely nem teljesíti a jogszabályban előírt tőkeemelési illetve jogharmonizációs kötelezettséget, a cégbíróság továbbra is jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni. Az intézkedésre okot adó körülmény súlyától függően pénzbírságot szabhat ki, amelynek összege százezer és 10 millió forint között változhat. Kezdeményezheti továbbá a legfőbb szerv összehívását, felügyelő biztos kirendelését, végső esetben akár meg is szüntetheti a társaságot. Ha kényszertörlésre kerül sor, a vezető tisztségviselőt, a korlátlanul felelős tagot, és a korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tagot a cégbíróság öt évre eltilthatja.  

MTI - mfor.hu