Tavaly a háztartások jövedelmi pozícióját kevésbé befolyásolta a családtagok, illetve a keresők létszáma, mint két éve.
Két évvel ezelőtt a mainál jelentősebben befolyásolta a háztartások jövedelmeinek alakulását a létszám és a család összetétele; korábban ugyanis egyértelműbb volt az ok-okozati kapcsolat -- derül ki a Tárki legfrissebb, Növekedés alulnézetben című jelentéséből. A család jövedelme leginkább a családtagok létszámától függött, ám a keresők aránya is komolyan befolyásolta a család jövedelemszerkezetét.
Ám az 1999. április--2000. március közti időszakban felvett adatok alapján módosult a kép. Tavaly már mérséklődött a keresők számának szerepe a családi jövedelemszerkezetre. Holott korábban legjelentősebben ettől függött a család "boldogulása". Emellett a háztartáslétszám relatív súlya is kisebb mértékben alakította a család jövedelmi pozícióját a vizsgált időszakban, mint korábban. Ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy a bevezetett családpolitikai és adózási intézkedések jelentősen csökkentették az egy főre jutó jövedelem érzékenységét a családlétszámtól.
Az egy főre jutó jövedelem szinte teljesen függetlenné vált attól, hogy a családban hány kereső él -- állítják a kutatók. Így a család jövedelmi pozícióját az eltartott gyermekek aránya is kedvezően befolyásolta az utánuk igénybe vehető adókedvezmények és az állam nyújtotta családi támogatások miatt. Ám hozzáteszik, hogy e hipotéziseket csak a további évek vizsgálatai erősíthetik meg.
Az adókedvezményeknél a gyerekszámot és a család összkeresetét veszik figyelembe. Az adóhivatal adatai szerint az 1999-es jövedelmek után 33,3 milliárd forint személyi jövedelemadó-kedvezményt vettek igénybe a gyermekek után. Azaz ennyi jövedelem maradt a gyermekeket nevelő családok kasszájában.
Változott a jövedelemszerkezet
Mérhető hatása van a családtámogatási és adózási rendszerben bekövetkezett változásoknak a családok életére -- vélik a Tárki kutatói.
