<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
mfor.hu

Brüsszel élénken figyeli az Ausztrália vs. Big Tech meccset. Az Európai Parlament kész arra, hogy csavarjon egyet a digitális szabályozásán, és a szigetországihoz hasonló módon arra kötelezze a netes nagyvállalatokat, hogy a korábbi gyakorlatukkal szakítva fizessenek kompenzációt a felületeiken megjelenő, sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért. Mire ebből a magyar lapok megéreznének bármit, sok-sok hónap vagy inkább év telik el. A lapokat szerte a világon csak az olvasók tarthatják el, támogatással vagy előfizetéssel.

Az Európai Unió kész arra, hogy Ausztrália példáját követve arra kötelezze a nagy techvállalatokat, hogy fizessenek a felületeiken terjesztett újságcikkekért, írja a Financial Times. A lap szerint az Európai Parlament képviselői a témában egyszerre két, mérföldkő jelentőségű reguláción dolgoznak: a Digital Services Acten és a Digital Markets Acten. Értelemszerűen az előbbi a netes szolgáltatásokat, utóbbi a netes kereskedelmet szabályozná, együtt pedig új keretek közé kényszeríthetnék a bigteches hírterjesztést.

Korábban írtuk: Háború a Google és az ausztrál kormány között: fizetni nem akar a techóriás, leállítaná a keresőjét

A konkrét intézkedések között lehet az, hogy a techcégeknek kötelező lesz egyeztetni az unióval a licenszszerződéseiket azok megkötése előtt, illetve informálniuk kell majd a médiakiadókat, ha változtatnak valamit az algoritmusukon, mely az átvett cikkeket rangsorolja (tehát például szólni kellene előre az újságoknak, ha a tartalmaikat a jövőben kevesebb felhasználónak akarnák megjeleníteni).

Az FT-nek nyilatkozva a DSA-n dolgozó Alex Saliba máltai EP-képviselő azt mondta, "akut kiegyensúlyozatlanság" van a nagy techcégek és a médiakiadók alkupozíciói között, melyre az ausztrál megközelítés hatékonyan hívta fel a figyelmet. Ő is kifejtette, amiről mi is, mások is sokat írtunk már, hogy a Google és a Facebook arra használja domináns pozícióját a netes keresések, a közösségi média és az online hirdetések piacán, hogy megteremtsék ezt a kiegyensúlyozatlanságot, és hogy "jelentős hasznot húzzanak" a hírtartalmakból.

"Azt hiszem, úgy igazságos, ha visszafizetnek egy fair összeget"

- mondta az FT-nek Saliba. Andrus Ansip észt EP-képviselő pedig azt nyilatkozta a lapnak, hogy "nem fogjuk elfogadni ezt a helyzetet, hogy valaki felhasználja a tartalmat, a szerzőket meg egyáltalán nem honorálják."

Mfor-vélemény

Ahogy már korábban is írtuk nagy háttéranyagunkban, elszántnak tűnik a világ, hogy megregulázza a Big Tech cégeit, legalábbis a Facebookot és a Google-t mindenképpen. A magyar kormány is a tettek mezejére szándékozik lépni, legalábbis Varga Judit igazságügy-miniszter erről számolt be nemrég Facebook-posztjában. A cégek maguk is igyekeznek kicsit proaktívabbak lenni a kérdésben: a Google - saját alkalmazásaikat terjesztve - pályázatokat indított, de ígér dollármilliárdokat is, a Facebook pedig új appot indított kifejezetten a kiadók "megsegítése" céljából. Ezek azonban vagy egyelőre csak ígéretek, vagy aprópénznek számítanak a média működéséhez, de főleg a két cég óriási profitjához képest - amelyet jelentős részben a média, a lapok által generált olvasói kereslet generál. Mire ebből bármi is a magyar sajtóhoz befolyik, akár több választási cikluson is túl lehetünk. Így mi továbbra is abban hiszünk, hogy csak az olvasóinkkal közösen, előfizetéses rendszerben tudunk megbízhatóan, egyre jobb minőségben tartalmakat kínálni. 

(FT)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.