2019. június 13. 12:06

A magyar átlagfizetés majdnem négyszereséért végzik a munkát a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztéséről gondoskodó kínai-magyar vegyesvállalatnál.

A magyar és a kínai kormány még 2015. novemberében kötött megállapodást a Budapest-Belgrád magyarországi szakaszának fejlesztésére. A két fél egy évvel később létrehozta a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Kft.-t, melynek feladata a tervező és kivitelező kiválasztására irányuló tenderek előkészítése, lefolytatása, a szerződések megkötése és a megvalósítási fázisban a projektmenedzsment és monitoring tevékenységek ellátása. A cégben

  • 43 százalékos részesedése van a kínai CRIC-nek (China Railway International Corporation),
  • 42 százalékot a CRIG (China Railway International Group),
  • 15 százalékot pedig a MÁV Zrt. birtokol.

Fotó: Pixabay Fotó: Pixabay

A 85 százalékban tehát kínai és 15 százalékban magyar tulajdonban lévő vegyesvállalat tavalyi éve nem alakult valami fényesen, legalábbis az éves beszámolóban közzétett számok erről tanúskodnak. Azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a fejlesztési munkák még csak a jövőben fognak elindulni, egyelőre mint az a napokban kiderült a kivitelezési szerződést kötötték meg a nyertes konzorciummal (ebben 50 százalékban tag a Mészáros Lőrinchez köthető RM International Kft.), így érdemi árbevételhez semmiképp nem juthatott a társaság. A tenderek előkészítése, lefolytatása, szerződéskötés azonban költségeket generált, ennek fényében pedig nem lehet meglepetés az adózott eredmény soron szereplő tetemes veszteség sem.

A közzétett dokumentumok szerint árbevételként 6,5 millió forintot könyvelhettek el, ami a munkavállalók felé történő rezsiköltség továbbszámlázásának köszönhető. A ráfordítások azonban ennél jóval magasabb szinten alakultak. Anyagjellegűként 719 millió forintot számoltak el az előző évi 870 millió után, ám ennek összetételére nem tértek ki a kiegészítő mellékletben.

Hatalmasat emelkedtek viszont a személyi jellegű ráfordítások, ezen a jogcímen 917 milliót számoltak el a korábbi 550 millió után. A növekedés hátterében a létszám bővülése áll: a munkavállalók átlagos létszáma ugyanis 28 főről 47-re emelkedett. Ugyan a bérköltségre sem térnek ki a mellékletben, ám az tudható, hogy a teljes személyi jellegű ráfordításoknak megközelítőleg 80 százalékát teszi ki a bérköltség. Ezzel kalkulálva kiderül, hogy az országos átlag sokszorosáért foglalkoztathatják a dolgozókat a vegyesvállalatnál.

Az átlagbér számításaink szerint 1,3 millió forintot tesz ki, a néhány ezer forintos különbséget nem számítva ez maradt az előző évi szinten. Mindeközben tavaly az országos átlagos bruttó bér 330 ezer forint volt Magyarországon, vagyis a kínai-magyar vegyesvállalatnál ennél 3,9-szer magasabb az átlagos fizetés.

Mindezek eredményeként üzemi szinten is már hatalmas veszteség keletkezett: 1,6 milliárd forint a 2017-es 1,4 milliárdos mínusz után. Ez lényegében megegyezik az adózott eredménnyel is.

A vegyesvállalat saját tőkéje azonban mégis elbírta ezt a hatalmas veszteséget köszönhetően a tulajdonosok által végrehajtott tőkeemeléseknek. A Zrt. saját tőke tavaly év végén 333 millió forintot tett ki. A 2018-ban juttatott 2,3 milliárd után - amiből 1,2 milliárdot a melléklet szerint teljes egészében a magyar állam biztosított a MÁV Zrt.-n keresztül - 2019. januárjában 2,3 milliárd forint pénzbeli ázsiós tőkeemelésről határoztak a tulajdonosok. A tőkeemelés átutalására 2019. januárjában, a cégbíróság általi bejegyzésre 2019. februárjában került sor.