Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

A több mint két éve, 2018 februárjában nyilvánosságra került elképzelés egy szuperbank létrehozásáról ugyanis az előre megírt forgatókönyv szerint halad. Eszerint jelentette be a piaci berkekben „ellen-OTP”-ként aposztrofált majdani intézmény három leendő tagjából kettő, a Takarék Csoport és az MKB Bank azon szándékukat, hogy egyesülnének egymással. Hozzájuk csatlakozik majd a Budapest Bank (BB), ez a lépés továbbra sem került le a napirendről, legfeljebb annak időpontja kérdéses.

A koronavírus-járvány egy dolgot biztosan nem változtatott meg: a még évekkel ezelőtt kiötlött szuperbank létrehozását, a Takarék Csoport, az MKB és a Budapest Bank (BB) egyesítésével. A múlt péntek kora esti, az MKB Bank tőzsdei jelenléte miatt a kereskedés zárása után tett bejelentés arról, hogy a három szereplőből kettő, az MKB és a Takarék Csoport kinyilvánította fúziós szándékát, csak a kívülállók számára volt meglepő. A két bankban ugyanis már hosszú hónapok óta folynak a háttérmunkálatok, amelyek menetrendjét a COVID-19 sem akasztotta meg – erősítették meg forrásaink.

Így szerintük a járvány nélkül is nagyjából mostanra jutottak volna el a felek addig, hogy nyilvánosan elismerik azt, amit bankberkekben már régóta rebesgetnek, s tulajdonképpen nem is próbáltak cáfolni. Az MKB kapcsán azért kellett „tojásokon lépkedni”, mert annak részvényeit tavaly június közepén bevezették a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), így e hitelintézettel kapcsolatban azóta minden nyilatkozatot csak a szigorú börzei előírások szerint szabad megtenni, úgy, hogy a nyilvánosságra került információ valamennyi befektető számára ugyanabban az időpontban legyen elérhető.

Vida József, a Takarék Csoport (balról) és Balog Ádám, az MKB Bank vezetőjeVida József, a Takarék Csoport (balról) és Balog Ádám, az MKB Bank vezetője

Ám azért egy-egy nyilatkozatból a vájtfülűek kaphattak iránymutatást. Legutóbb például április közepén, az MKB éves közgyűlését követő sajtótájékoztatón Balog Ádám elnök-vezérigazgató azon kijelentéséből, miszerint „az MKB alkalmas arra, hogy döntés szülessen arról, milyen jellegű szintlépést hajtson végre a következő években”. Ez annak megerősítésével ért fel, hogy a BB-vel és a Takarék Csoporttal alkotnának egyfajta szuperbankot, ahogy azt már gyakorlatilag 2018 februárja óta szinte mindenki kész tényként kezeli.

S alig egy hónappal később a döntés a szintlépésről meg is született – az MKB és a Takarék Csoport központi bankja, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank múlt pénteken jelentette be, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá egy közös pénzügyi holding társaság létrehozásáról, azzal a céllal, hogy egyesüljenek egymással. Pontosabban a szöveg még csak arról szól, hogy „vizsgálják a lehetőségeket egy új, jelentős piaci súllyal rendelkező, hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszeréről", ám a közlemény annyira részletesen, számokkal alátámasztva írja le, hogy mi is jönne létre a két nagybank összetolásából, hogy az már jóval többnek tekinthető annál, mintsem hogy a felek górcső alá vesznek egy kecsegtetőnek tűnő alkalmat.

Szintlépésnek pedig azért számítana a fúziójuk, mert a hazai bankok között a mérlegfőösszegek alapján most ötödik Takarék Csoport és hetedik MKB immár közös, 4300 milliárd forintos mutatójával a második helyre rukkolhat elő, letaszítva onnan a tavaly év végi 3554 milliárdos eszköz-forrás végösszeget felmutatott K&H-t. A konszolidált, tehát a nagybanki csoportok mérlegfőösszegeit tartalmazó alábbi táblázatunkból a Takarék Csoport adatai azért hiányoznak, mert azok – mint két héttel ezelőtti megkeresésünkre közölték – még nem állnak rendelkezésre.  

 

Mindenesetre az adatokból látszik, hogy az „ellen-OTP”-megfogalmazás kicsit eufemisztikus – legalábbis a számok alapján. Hiszen a Takarék- és az MKB-csoport összebútorozása után is több mint 4,5-szer kisebb lesz az aktivitásukat kifejező mérlegfőösszegük. De ha idevesszük a most még nyolcadik Budapest Bankot, akkor hármójuk ily módon már közel 6 ezer milliárd forintosra duzzadó mérlegfőösszege is még mindig jelentős, több mint háromszoros távolságra lenne az OTP-csoportétól.

Igaz, pestiesen szólva, addig még sok víz lefolyhat a Dunán. A többezer milliárdos kérdés ugyanis a MKB és a Takarék múlt pénteki színvallását követően már nem az, hogy tényleg létrejön-e a szuperbank, hanem az, hogy mikor. Előbb két ekkora méretű bank egyesülése, majd annak egy harmadikkal való fúziója ugyanis akár évekbe is beletelhet.

Amit hivatalosan tudunk: az MKB és a Takarék május végéig még csak arról nyújt be kérelmet a Magyar Nemzeti Bankhoz, hogy 50-50 százalékos részesedéssel Magyar Bankholding Zrt. néven megalapíthassák a fúziójukat előkészítő pénzügyi holding társaságot. Ennek az engedélyeztetése is időbe telik, s csak ezt követően fordulhat célegyenesbe az egyesülés. Bár a múlt pénteki közlemény szerint „az együttműködés konkrét formájáról, a pénzintézetek esetleges – részleges vagy teljes – fúziójáról csak később, neves nemzetközi tanácsadók bevonásával végzett vizsgálatok és egyeztetések nyomán” döntenek, valójában ez az első olvasatra feltételezettnél rövidebb időt vehet igénybe, lévén, hogy e munka már elkezdődött.

Mindazonáltal a fejleményekre rálátó forrásaink úgy vélik, 2020 végéig nem várható a két bank most kilátásba helyezett fúziója. Annak bejelentése azonban azért is volt fontos, mert bár nem kerülnek egy testbe, de már – ahogy egyik forrásunk találóan fogalmazott – „együtt repülünk tovább”.

Egy ekkora méretű fúzió persze óhatatlanul együtt jár elbocsátásokkal, bankfiókok bezárásával, mivel a párhuzamos tevékenységeket nem célszerű tovább működtetni. Össze kell hangolni az informatikát, a fiókhálózatokat, a szabályzatokat és – bármennyire is fájó – létszámleépítésekre is sor kerül. Ez amúgy már elkezdődött és nem a koronavírus kapcsán. Még ha az MKB és a Takarék ügyfélköre, termékei és szolgáltatásai kétségtelenül markánsan eltérőek is, azért így is lesznek olyan területek, amelyek átfedik egymást – erre a két bank közleménye is utal. Az a terminológia pedig, miszerint a „fiókhálózat észszerűsítésével jelentős megtakarítás érhető el”, fiókok bezárását jelenti. Mindezekkel jelentősen lehet faragni a működési költségeken, amivel a fuzionált bank versenyképesebbé válhat.

Kérdés, milyen formában valósul meg az egyesülés. Kézenfekvő lehet egy részvénycsere – tavaly nyáron erről is lehetett hallani, igaz, akkor még a Takarékbank és a Budapest Bank között, azzal a céllal, hogy így vinnék le a BB-ben most meglévő 100 százalékos állami részesedést 50 százalék alá. Annak érdekében, hogy – ha késve is, de – teljesítsék az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 2015 februárjában az osztrák Erste és a kormány által kötött megállapodást, miszerint legkésőbb 3 éven belül az államnak nem lehet egyetlen hazai pénzintézetben sem többségi tulajdona. Ám idén februárban lapunk Londonba irányuló megkeresésére kiderült, ilyen, jogilag értelmezhető kötelezettség nem szerepel a megállapodásban.

Visszatérve a potenciális részvénycseréhez, a korábbi verzióban arról volt szó, hogy mivel a Takarékbank gyakorlatilag (az 1 darab részvényt birtokló MFB Magyar Fejlesztési Bank kivételével) magántulajdonban van, a részvénycserével levihető a BB-ben lévő állami részesedés ötven százalék alá. Még inkább, ha az ügyletbe a szintén teljesen magántulajdonú MKB-t – amelyben közvetve Mészáros Lőrincnek és feleségének van a legnagyobb, közel 50 százalékos részvénypakettje – is bevonják. Ez az MKB részéről 2019 végéig nem volt megvalósítható, mivel az állam a bank szanálásakor vállalta az Európai Bizottság felé, hogy az 2019 végéig nem hajt végre nagyobb tranzakciót – márpedig százmilliárd forintos vagyonú bankok közötti részvénycseréje ilyennek számít. Ám az MKB-csoport 2015-ben kezdődött restrukturálási időszakának a végére ért, 2019. december 31-ére teljesítette az EU felé tett vállalásait, amely alapján várhatóan 2020 közepén lezáródhat az eljárás – közölte Balog Ádám a már említett április közepi sajtótájékoztatóján. Ez is magyarázhatja az MKB és Takarék Csoport bejelentésének időzítését.

Bár ennek kapcsán találkozni a piacon olyan véleménnyel, miszerint változott a szuperbank koncepciója, nevezetesen, mégsem nő a duó trióvá, s a Budapest Bank nem csatlakozik a fuzionáló felekhez, forrásaink szerint erről nincs szó, ez továbbra is a napirenden szerepel, ez ügyben semmi nem változott. S nemcsak azért, mert tavaly márciusban maga Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója jelentette ki, hogy a Takarékbank kérőként megméreti magát a BB privatizációjakor, ha erre lehetőség lesz, hiszen több mint egy év alatt sok minden változhat. Csakhogy az érdeklődés fennmaradására utal, hogy a március 2. óta működő azonnali fizetési rendszer bevezetését a Takarékbank, az MKB és a BB számára ugyanaz a külsős bankinformatikai cég, a Takarékinfo Zrt. végezte. Márpedig az egymástól esetenként jelentősen eltérő informatikai rendszerek összehangolása a kulcskérdése egy ekkora fúzió sikerének. Nem véletlenül emelte ki külön az MKB és a Takarék közleménye, hogy „a mai banki működés egyik kiemelt területe az informatika. Az IT-területen a működési költségek, a fejlesztések és rendszerek racionalizációja, valamint az üzemeltetési költségek jelentenek kiemelkedő potenciált”.

Teljesült feltételek

A Budapest Bank a kis- és középvállalkozói ügyfélkörével tenné teljessé a palettát, amelyhez a Takarékbank a vidéki és a lakossági, az MKB pedig a nagyvállalati, privátbanki részlegét adná. Csakhogy a BB csatlakozásához még mindenképpen kell a kormány áldása. Bár Orbán Viktor még tavaly január végén bízta meg Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős minisztert, hogy 2019. június 30-áig kutassa fel a bank iránt potenciálisan érdeklődőket, s a kormány a határidő lejárta után kapott is egy tájékoztatást, az nem tartalmazott javaslatot a BB-privatizáció megvalósításának módjáról, így nem volt miről dönteni. Akkori értesüléseink szerint úgy szólt az indoklás, hogy hiába van meg már a vevőjelölt, még időre van szükség, hogy a tranzakcióhoz szükséges feltételek teljesüljenek.

Ez utóbbiak közül azonban azóta két fontos is kipipálódott a takarékszövetkezetek tavaly novemberben lezárult integrációjával, az univerzális Takarékbank felállásával, most pedig az MKB EU-s eljárásának lezárulásával. Persze még ezt követően is évekbe telhet a teljes fúzió lezárulása. E feltételezéshez beszédes adalék: a BB-ben tavaly még egy sor vezető beosztású személyt is öt évre szóló határozott idejű munkaszerződéssel vettek fel, azzal a megjegyzéssel, ne aggódjanak, nagy esély van arra, hogy kitöltik a mandátumukat.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.