A koronavírus-járvány egy dolgot biztosan nem változtatott meg: a még évekkel ezelőtt kiötlött szuperbank létrehozását, a Takarék Csoport, az MKB és a Budapest Bank (BB) egyesítésével. A múlt péntek kora esti, az MKB Bank tőzsdei jelenléte miatt a kereskedés zárása után tett bejelentés arról, hogy a három szereplőből kettő, az MKB és a Takarék Csoport kinyilvánította fúziós szándékát, csak a kívülállók számára volt meglepő. A két bankban ugyanis már hosszú hónapok óta folynak a háttérmunkálatok, amelyek menetrendjét a COVID-19 sem akasztotta meg – erősítették meg forrásaink.
Így szerintük a járvány nélkül is nagyjából mostanra jutottak volna el a felek addig, hogy nyilvánosan elismerik azt, amit bankberkekben már régóta rebesgetnek, s tulajdonképpen nem is próbáltak cáfolni. Az MKB kapcsán azért kellett „tojásokon lépkedni”, mert annak részvényeit tavaly június közepén bevezették a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), így e hitelintézettel kapcsolatban azóta minden nyilatkozatot csak a szigorú börzei előírások szerint szabad megtenni, úgy, hogy a nyilvánosságra került információ valamennyi befektető számára ugyanabban az időpontban legyen elérhető.
Ám azért egy-egy nyilatkozatból a vájtfülűek kaphattak iránymutatást. Legutóbb például április közepén, az MKB éves közgyűlését követő sajtótájékoztatón Balog Ádám elnök-vezérigazgató azon kijelentéséből, miszerint „az MKB alkalmas arra, hogy döntés szülessen arról, milyen jellegű szintlépést hajtson végre a következő években”. Ez annak megerősítésével ért fel, hogy a BB-vel és a Takarék Csoporttal alkotnának egyfajta szuperbankot, ahogy azt már gyakorlatilag 2018 februárja óta szinte mindenki kész tényként kezeli.
S alig egy hónappal később a döntés a szintlépésről meg is született – az MKB és a Takarék Csoport központi bankja, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank múlt pénteken jelentette be, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá egy közös pénzügyi holding társaság létrehozásáról, azzal a céllal, hogy egyesüljenek egymással. Pontosabban a szöveg még csak arról szól, hogy „vizsgálják a lehetőségeket egy új, jelentős piaci súllyal rendelkező, hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszeréről", ám a közlemény annyira részletesen, számokkal alátámasztva írja le, hogy mi is jönne létre a két nagybank összetolásából, hogy az már jóval többnek tekinthető annál, mintsem hogy a felek górcső alá vesznek egy kecsegtetőnek tűnő alkalmat.
Szintlépésnek pedig azért számítana a fúziójuk, mert a hazai bankok között a mérlegfőösszegek alapján most ötödik Takarék Csoport és hetedik MKB immár közös, 4300 milliárd forintos mutatójával a második helyre rukkolhat elő, letaszítva onnan a tavaly év végi 3554 milliárdos eszköz-forrás végösszeget felmutatott K&H-t. A konszolidált, tehát a nagybanki csoportok mérlegfőösszegeit tartalmazó alábbi táblázatunkból a Takarék Csoport adatai azért hiányoznak, mert azok – mint két héttel ezelőtti megkeresésünkre közölték – még nem állnak rendelkezésre.
Mindenesetre az adatokból látszik, hogy az „ellen-OTP”-megfogalmazás kicsit eufemisztikus – legalábbis a számok alapján. Hiszen a Takarék- és az MKB-csoport összebútorozása után is több mint 4,5-szer kisebb lesz az aktivitásukat kifejező mérlegfőösszegük. De ha idevesszük a most még nyolcadik Budapest Bankot, akkor hármójuk ily módon már közel 6 ezer milliárd forintosra duzzadó mérlegfőösszege is még mindig jelentős, több mint háromszoros távolságra lenne az OTP-csoportétól.
Igaz, pestiesen szólva, addig még sok víz lefolyhat a Dunán. A többezer milliárdos kérdés ugyanis a MKB és a Takarék múlt pénteki színvallását követően már nem az, hogy tényleg létrejön-e a szuperbank, hanem az, hogy mikor. Előbb két ekkora méretű bank egyesülése, majd annak egy harmadikkal való fúziója ugyanis akár évekbe is beletelhet.
Amit hivatalosan tudunk: az MKB és a Takarék május végéig még csak arról nyújt be kérelmet a Magyar Nemzeti Bankhoz, hogy 50-50 százalékos részesedéssel Magyar Bankholding Zrt. néven megalapíthassák a fúziójukat előkészítő pénzügyi holding társaságot. Ennek az engedélyeztetése is időbe telik, s csak ezt követően fordulhat célegyenesbe az egyesülés. Bár a múlt pénteki közlemény szerint „az együttműködés konkrét formájáról, a pénzintézetek esetleges – részleges vagy teljes – fúziójáról csak később, neves nemzetközi tanácsadók bevonásával végzett vizsgálatok és egyeztetések nyomán” döntenek, valójában ez az első olvasatra feltételezettnél rövidebb időt vehet igénybe, lévén, hogy e munka már elkezdődött.
Mindazonáltal a fejleményekre rálátó forrásaink úgy vélik, 2020 végéig nem várható a két bank most kilátásba helyezett fúziója. Annak bejelentése azonban azért is volt fontos, mert bár nem kerülnek egy testbe, de már – ahogy egyik forrásunk találóan fogalmazott – „együtt repülünk tovább”.
Egy ekkora méretű fúzió persze óhatatlanul együtt jár elbocsátásokkal, bankfiókok bezárásával, mivel a párhuzamos tevékenységeket nem célszerű tovább működtetni. Össze kell hangolni az informatikát, a fiókhálózatokat, a szabályzatokat és – bármennyire is fájó – létszámleépítésekre is sor kerül. Ez amúgy már elkezdődött és nem a koronavírus kapcsán. Még ha az MKB és a Takarék ügyfélköre, termékei és szolgáltatásai kétségtelenül markánsan eltérőek is, azért így is lesznek olyan területek, amelyek átfedik egymást – erre a két bank közleménye is utal. Az a terminológia pedig, miszerint a „fiókhálózat észszerűsítésével jelentős megtakarítás érhető el”, fiókok bezárását jelenti. Mindezekkel jelentősen lehet faragni a működési költségeken, amivel a fuzionált bank versenyképesebbé válhat.
Kérdés, milyen formában valósul meg az egyesülés. Kézenfekvő lehet egy részvénycsere – tavaly nyáron erről is lehetett hallani, igaz, akkor még a Takarékbank és a Budapest Bank között, azzal a céllal, hogy így vinnék le a BB-ben most meglévő 100 százalékos állami részesedést 50 százalék alá. Annak érdekében, hogy – ha késve is, de – teljesítsék az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 2015 februárjában az osztrák Erste és a kormány által kötött megállapodást, miszerint legkésőbb 3 éven belül az államnak nem lehet egyetlen hazai pénzintézetben sem többségi tulajdona. Ám idén februárban lapunk Londonba irányuló megkeresésére kiderült, ilyen, jogilag értelmezhető kötelezettség nem szerepel a megállapodásban.
Visszatérve a potenciális részvénycseréhez, a korábbi verzióban arról volt szó, hogy mivel a Takarékbank gyakorlatilag (az 1 darab részvényt birtokló MFB Magyar Fejlesztési Bank kivételével) magántulajdonban van, a részvénycserével levihető a BB-ben lévő állami részesedés ötven százalék alá. Még inkább, ha az ügyletbe a szintén teljesen magántulajdonú MKB-t – amelyben közvetve Mészáros Lőrincnek és feleségének van a legnagyobb, közel 50 százalékos részvénypakettje – is bevonják. Ez az MKB részéről 2019 végéig nem volt megvalósítható, mivel az állam a bank szanálásakor vállalta az Európai Bizottság felé, hogy az 2019 végéig nem hajt végre nagyobb tranzakciót – márpedig százmilliárd forintos vagyonú bankok közötti részvénycseréje ilyennek számít. Ám az MKB-csoport 2015-ben kezdődött restrukturálási időszakának a végére ért, 2019. december 31-ére teljesítette az EU felé tett vállalásait, amely alapján várhatóan 2020 közepén lezáródhat az eljárás – közölte Balog Ádám a már említett április közepi sajtótájékoztatóján. Ez is magyarázhatja az MKB és Takarék Csoport bejelentésének időzítését.
Bár ennek kapcsán találkozni a piacon olyan véleménnyel, miszerint változott a szuperbank koncepciója, nevezetesen, mégsem nő a duó trióvá, s a Budapest Bank nem csatlakozik a fuzionáló felekhez, forrásaink szerint erről nincs szó, ez továbbra is a napirenden szerepel, ez ügyben semmi nem változott. S nemcsak azért, mert tavaly márciusban maga Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója jelentette ki, hogy a Takarékbank kérőként megméreti magát a BB privatizációjakor, ha erre lehetőség lesz, hiszen több mint egy év alatt sok minden változhat. Csakhogy az érdeklődés fennmaradására utal, hogy a március 2. óta működő azonnali fizetési rendszer bevezetését a Takarékbank, az MKB és a BB számára ugyanaz a külsős bankinformatikai cég, a Takarékinfo Zrt. végezte. Márpedig az egymástól esetenként jelentősen eltérő informatikai rendszerek összehangolása a kulcskérdése egy ekkora fúzió sikerének. Nem véletlenül emelte ki külön az MKB és a Takarék közleménye, hogy „a mai banki működés egyik kiemelt területe az informatika. Az IT-területen a működési költségek, a fejlesztések és rendszerek racionalizációja, valamint az üzemeltetési költségek jelentenek kiemelkedő potenciált”.
Teljesült feltételek
A Budapest Bank a kis- és középvállalkozói ügyfélkörével tenné teljessé a palettát, amelyhez a Takarékbank a vidéki és a lakossági, az MKB pedig a nagyvállalati, privátbanki részlegét adná. Csakhogy a BB csatlakozásához még mindenképpen kell a kormány áldása. Bár Orbán Viktor még tavaly január végén bízta meg Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős minisztert, hogy 2019. június 30-áig kutassa fel a bank iránt potenciálisan érdeklődőket, s a kormány a határidő lejárta után kapott is egy tájékoztatást, az nem tartalmazott javaslatot a BB-privatizáció megvalósításának módjáról, így nem volt miről dönteni. Akkori értesüléseink szerint úgy szólt az indoklás, hogy hiába van meg már a vevőjelölt, még időre van szükség, hogy a tranzakcióhoz szükséges feltételek teljesüljenek.
Ez utóbbiak közül azonban azóta két fontos is kipipálódott a takarékszövetkezetek tavaly novemberben lezárult integrációjával, az univerzális Takarékbank felállásával, most pedig az MKB EU-s eljárásának lezárulásával. Persze még ezt követően is évekbe telhet a teljes fúzió lezárulása. E feltételezéshez beszédes adalék: a BB-ben tavaly még egy sor vezető beosztású személyt is öt évre szóló határozott idejű munkaszerződéssel vettek fel, azzal a megjegyzéssel, ne aggódjanak, nagy esély van arra, hogy kitöltik a mandátumukat.
