A Z generáció tagjai, másnéven zoomerek vagy digitális bennszülöttek egyre nagyobb számban vannak jelen a munkaerőpiacon: becslések szerint öt éven belül ezek az 1995 és 2009 között születettek tehetik ki a munkaerő harminc százalékát. Arányuk jelenleg körülbelül 20-22 százalék; a legfiatalabb zoomerek még az iskolapadban ülnek. Az előttük járó generáció, a gazdaságilag szintén aktív milleniumi vagy Y generáció tagjai – jellemzően az 1981 és 1994 között születetteket sorolják ide – szintén a munkaerő tetemes hányadát, körülbelül 30-33 százalékát alkotják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
A legfiatalabbak bevonzása, integrálása és megtartása részben a világlátásukból és a korábbi generációkétól eltérő képességeikből és készségeikből adódóan a mai napig komoly fejtörést okoz a cégek egy részének. Ugyan a két legfiatalabb munkaerőpiaci generáció tagjait az életkorukat tekintve akár 25-28 év is elválaszthatja egymástól, igényeik és elvárásaik sok tekintetben hasonlóak. A Deloitte 2025-ös globális felmérésében éppen e két generációra koncentrált: a 14 éve zsinórban készülő kutatáshoz összesen 44 ország 23 482 Z, illetve Y generációs munkavállalóját kérdezte az elvárásairól, a céljairól.
A legfontosabb sarokpontok
Megszámlálhatatlan kutatás és felmérés foglalkozott és foglalkozik a Z generációs munkavállalókban rejlő potenciál felderítésével. Ezek egy része azt tükrözi, hogy szép számmal akadnak munkáltatók, akik motiválatlannak tartják a Z generáció tagjait, és azt is felróják nekik, hogy nehezen köteleződnek el, ellenben gyakran és szívesen változtatják a munkahelyüket. Az Intelligent közel ezer munkaerőfelvételért felelős vezető megkérdezésén alapuló jelentéséből az is kiderül, hogy a megkérdezettek nagyjából fele hiányolja a szakmaiságot és a releváns munkatapasztalatokat a zoomereknél.
A Deloitte felmérésének eredményéből az derül ki, hogy mindkét generáció tagjai előszeretettel összpontosítanak a tanulásra és a fejlődésre. Az alapvető tulajdonságokat és értékeket tekintve is számos hasonlóság mutatkozik a Z-sek és a milleniumiak között: például ambiciózusak, ám számukra a siker nem merül ki a vállalati ranglétrán való előrejutásban.
Sőt, sokukat egyáltalán nem motiválja egy vezető pozíció – és az azzal járó felelősség és feladatok – ígérete. A tanulás és fejlődés viszont prioritás számukra, és el is várják a munkaadóktól, hogy ezek feltételeit megteremtsék.
Sokan közülük lemondanak az elméleti továbbképzésről és helyette a területükön megszerezhető gyakorlati, szakmai tapasztalatokra igyekeznek szert tenni – a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználva. Az eredmények arra utalnak, hogy mindkét generáció tagjai többet szeretnének egy állásnál, és bár fontos nekik az anyagi biztonság, a fizikai és pszichés jóllét is döntő szempont, ahogy az is, hogy úgy érezzék: a munkájuknak van értelme. A megkérdezettek többsége olyan állást és munkahelyet szeretne, ahol megvan a lehetőség e három tényező egyensúlyban tartására. A Deloitte felmérése számos területre kiterjedt a munkahelyi fejlődéstől és vezetői támogatástól kezdve a fenntarthatóságig és környezeti felelősségvállalásig – a továbbiakban viszont a korábban már említett „hármast” vesszük részletesebben szemügyre.
Az Y és a Z generációsok munkahelyi boldogságának kulcsa
A felelősségteljesen működő vállalatok egyik állandó dilemmája, hogyan járulhatnak hozzá alkalmazottaik elégedettségéhez. Ha ugyanis ez a faktor hiányzik, az a teljesítményen, az elvégzett munka minőségén és az elköteleződésen is meglátszik. Nincs ez másként a legfiatalabb dolgozók esetében sem. A zoomerek és a milleniumiak számára – a felmérés eredményei szerint – az anyagi biztonság, az értelmes munka és a jóllét szorosan összefügg egymással, ezek megléte vagy hiánya jelentősen befolyásolja a munkahelyi boldogság alakulását.
Fotó: Depositphotos
Anyagi biztonság és boldogság
Mindkét generáció tagjai számára fontos, hogy munkájuk pénzügyi stabilitással járjon: a magukat anyagilag biztonságban érző Z-sek 60 százaléka nyilatkozta, hogy boldog, míg az anyagi biztonságot nem élvező társaik mindössze 28 százaléka érzett ugyanígy. Az arány a milleniumi munkavállalók esetében 68-31 százalék volt, ami azt jelenti, hogy utóbbiak számára a boldogságnál többet nyom a latban a financiális biztonság.
A tartalmas, értelmes munka és a boldogság
A zommerek és az Y generációs munkavállalók is vágynak rá, hogy motiváltan, elkötelezetten dolgozhassanak, ehhez viszont alapfeltétel számukra, hogy munkájukat érdekesnek és értékesnek tartsák: a munkaerőpiacon aktív Z generációsok 54, míg a Y generációsok 53 százaléka tartja ezt kiemelkedően fontosnak. És ha feladataik elvégzése közben saját értékrendjük érvényesül, még nagyobb nagyobb valószínűséggel állítják, hogy boldogok munkahelyükön – derül ki a Deloitte 2025-ös felméréséből.
Wellbeing és boldogság
Ahol a munkáltató prioritásként kezeli a mentális egészség fenntartását, és a munka-magánélet egyensúlyát, ott az alkalmazottak nagyobb valószínűséggel vallják, hogy boldogok, mint ahol ez a kérdés nincs napirenden vagy éppen az utolsó tényezők között szerepel. A wellbeing, vagyis a fizikai és mentális jóllét mindkét generáció tagjai számára kulcsfontosságú a boldogsághoz.
A mentális jóllétükkel elégedett Z generációsok 62 százaléka nyilatkozta, hogy boldog a munkahelyén, míg ugyanez az arány a milleniumiaknál 67 százalék volt.
De hogy ne csak az általános álláspontot és törekvéseket nézzük, érdemes megemlíteni Ranjay Gulati, a Harvard Business School professzorának véleményét is. Gulati a munka és magánélet egyensúlyának prioritásként kezelésével kapcsolatban érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Amint azt korábban a CNBC-nek elmondta: ugyan sok zommer számára fontos karriercél az egyensúly megteremtése és fenntartása, mert ettől remélik a boldogságot, arra már kevesen gondolnak, hogy a munka vs. magánélet meghatározással valójában szembeállíthatják egymással a munkát és az életet. Ezen értelmezés szerint a munka kötelesség, nyűg, a magánélet pedig a vágyott dolog. A szakértő szerint a két célnak ki kell egészítenie egymást, össze kell fonódnia. Véleménye szerint a legboldogabb emberek elsősorban nem a munka és a magánélet közötti egyensúlyra törekednek, hanem a harmóniát keresik, amit a munka és a szakmai élet megfelelő összekapcsolása eredményezhet.
Elégedetlenség és lépéskényszer: a legfőbb okok
A Deloitte felméréséből az is kiderült, hogy a megkérdezettek egy része nem elégedett jelenlegi munkahelyével. A Z generációsok 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy két éven belül szeretne váltani, míg ez az arány a milleniumiak esetében 17 százalék volt. A felmérés készítői kíváncsiak voltak a legfőbb okokra és lehetőségekre, amelyek miatt a megkérdezettek munkahelyet vagy éppen szakmát váltanának. Ezek között vezető helyen szerepeltek a jelenleginél kedvezőbb munkaerőpiaci feltételek (32/ 33 százalék), a jobb munka-magánéleti egyensúly (28/ 26 százalék), a magasabb fizetés (26/ 29 százalék). De a rugalmasabb munkavégzés is sokat nyom a latban ennél a két generációnál.
