Az NBI-es licensz megszerzéséhez szükséges a kluboknak az előző évi beszámolójukat is csatolni, ezért több csapat honlapján is elérhető már a 2018-as gazdálkodásról szóló dokumentum. Ennek nyomán számoltunk be eddig már a meglepően szárnyaló Puskás FC, a veszteséget termelő Loki, az adományozó cégeket vonzó Mezőkövesd és a súlyos gondokkal küzdő Balmazújváros tavalyi évéről. Ez a lista most a kisvárdai focicsapattal bővül, mely egyelőre csak a legfőbb számokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást tette közzé, a részletekre rávilágító kiegészítő mellékletet egyelőre (?) nem hozták nyilvánosságra. A lényeg azonban így is látható: az NBI a Kisvárdának is veszteséget hozott.
A veszteséges működés önmagában nem meglepetés, több okból kifolyólag sem. Egyrészt az NBI-ben részt vevő csapatoknál a korábbi években sokkal jellemzőbb volt a veszteség termelése, mint a nyereséges működés. Mostanság viszont, a TAO-nak, az államilag irányított támogatásoknak köszönhetően, valamint a NER egyre nagyobb fokú szerepvállalásának hatására egyre gyakrabban és egyre több klubnak sikerült nyereségessé tenni a működést. Erre az egészre elég jó példaként szolgálhat a Tállai Andráshoz kötődő Mezőkövesd Zsóry, melynek bevételei tavaly megcsappantak ugyan, de ezt hirtelen felbukkanó, adományozó kedvükben lévő vállalatok kipótolták (a korábbi 10 millió után 149 milliót juttattak a csapatnak), így sikerült elkerülni a veszteséges működést. A Kft. 52 milliós nyereséget tudott kimutatni, ami a közreműködő nagylelkű cégek nélkül nem jöhetett volna össze.
Kisvárda úgy tűnik - bár gyakran és nem minden alapot nélkülözve kapja a Kelet Felcsútja jelzőt -, egyelőre gyengébb érdekérvényesítő képességgel és háttérkapcsolatokkal rendelkezhet. Nem sikerült ugyanis elkerülni a veszteséget, igaz, most ezt még elbírta a büdzséjük a mérleg alapján. De itt sincs kolbászból a kerítés...
Az NBI-es belépőnek is köszönhetően 56 százalékkal növekedtek az értékesítésből származó bevételek, 623 millió folyt be a kasszába. Ez több, mint amennyit a Mezőkövesdnek, a Paksnak sikerült elkönyvelnie tavaly, és majdnem annyi, mint a debreceni focicsapat bevétele. Emellé még 22 millió forint egyéb bevételről adott számot a Várda Labdarúgó Kft.
A bevételekből a korábbi 78 millió helyett 163 milliót költöttek el anyagjellegű ráfordítás címén, a személyi jellegű ráfordítások pedg 311 millióról 530-ra ugrottak tavaly. Utóbbi egyébként várható volt az NBI-be kerülés alapján, a Kisvárda ugyanis erősítés gyanánt alaposan bevásárolt a 2018/2019-es szezon előtti átigazolási időszakban. Az új, rutinosabb, erősebbnek vélt játékosok pedig feltételezhetően magasabb bérigényt is támasztottak a leigazolásuk előtt.
Mindezek eredményeként már üzemi szinten kitermelődött a veszteség zöme, amit 1,1 millió forint adófizetési kötelezettség hízlalt még tovább. Végeredményként így valamivel több mint 73 millió forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a Kft. az előző évi 571 ezer forint minimális nyereség után.
Ez a 73 millió forint a csapat büdzséjéhez mérten elég jelentős összeg, hiszen a 100 millió forintos saját tőkét azonnal 27 millióra apasztotta. Ez azt is jelenti, hogy tulajdonosi plusz befizetés, tőkenövelés nélkül még nagyjából 25 milliós veszteséget képes elviselni a cég mérlege. Ekkor ugyanis már a számviteli törvények értelmében extra intézkedés válik szükségessé - a saját tőke ugyanis nem lehet kisebb a jegyzett tőke felénél, ami a Kisvárda esetében 5,1 millió forint.
A büdzsét ráadásul megugró tartozások is nehezítik. A 2017-es 56 milliós kötelezettség-állomány tavaly 217 millióra ugrott, ez részben köszönhető egy 100 millió forintos friss rövid lejáratú kölcsönnek is.
