Az elvárás nyomása – amikor az ajándék fontosabbnak tűnik, mint az alkalom
Az ünnep előtti rohanás sokaknál ugyanúgy zajlik: listák, bevásárló túrák, online rendelések, „hátha még kell valami” típusú vásárlások. A társadalmi és családi elvárások miatt sokszor úgy érezzük, hogy az ajándék értékével mérjük a szeretetet – holott valójában nem ettől lesz különleges a karácsony. A legtöbb ember számára nem is az ajándék tartalma a legfontosabb, hanem az, hogy valaki figyelt rájuk, gondolt rájuk, időt szánt arra, hogy örömet okozzon. Mégis hajlamosak vagyunk túlköltekezni, és megfeledkezni az ünnep eredeti üzenetéről: a kapcsolódásról.
Miért tolódott el a hangsúly?
A modern élet ritmusa, a fogyasztói szemlélet és a közösségi média mind abba az irányba terelnek, hogy minél nagyobb, látványosabb ajándékokban gondolkodjunk. Sokszor már hetekkel az ünnep előtt azon stresszelünk, mit vegyünk karácsonyra, hogyan lehetne valami igazán különlegeset találni annak, akinek látszólag mindene megvan. A karácsonyi ajándékok férfiaknak típusú dilemmák például kimondottan nehéz éjszakákat okozhatnak, hiszen nehéz olyan meglepetést választani, ami személyes, hasznos és valóban örömet ad.
Mindez mára már normálissá vált, de hajlamosak vagyunk miattuk elfelejteni, hogy a karácsony lényege valójában nem a tárgyak számában és nagyságában rejlik, hanem az együtt töltött időben.
Az ünnep másik oldala: az együtt töltött idő értéke
Az elmúlt években egyre többen kezdenek visszatérni a karácsony valódi alapjaihoz. A beszélgetésekhez, a közös főzéshez, a társasjátékokhoz, a hosszú sétákhoz és az olyan apró pillanatokhoz, amelyekből évekkel később is emlék lesz.
A legtöbb ember számára az ünnep legszebb része még mindig az, amikor együtt lehet a család, nem pedig a gondolat, hogy mit vegyek karácsonyra a másiknak. Ez az élmény pedig nem vásárolható meg, mégis többet ér bármely tárgynál.
Hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt?
Ahogy a legtöbb esetben, a karácsonyt illetően sem kell választani, hogy vagy ajándékot adunk vagy az együttlétet választjuk. A kettő megfér egymás mellett, ha tudatosan állunk hozzá.
- Legyen kevesebb, de személyesebb: egy kisebb, gondosan választott meglepetés többet ér, mint egy drága, átgondolatlan ajándék.
- Beszéljünk őszintén a családban: sok feszültséget spórolunk, ha már előre megbeszéljük, hogyan ajándékozunk.
- Legyen közös program is a csomagban: sokan ma már élményajándékot, közös vacsorát, kirándulást vagy egy kézzel készített apróságot választanak tárgyi ajándék helyett.
- Ne akarjunk megfelelni mindenhol: nem az a cél, hogy tökéletes karácsony legyen, hanem az, hogy valódi legyen.
Mit viszünk tovább az ünnepből?
Évekkel később nem arra fogunk emlékezni, mennyibe került egy-egy ajándék, vagy hogy elég különleges volt-e. Arra viszont igen, hogy kivel nevettünk, kivel beszélgettünk a fa mellett, és milyen érzést adott az együtt töltött idő. A karácsony valójában nem az ajándékok és az együttlét harca, hanem annak a felismerése, hogy a kettő közül melyik ad valódi értéket. Az ünnep legdrágább része ugyanis nem kerül pénzbe: a figyelmünk, az időnk és a jelenlétünk teszi emlékezetessé.
