A kormány hamarosan áttekinti a folyamatban lévő állami beruházásokat, és ennek során több projekt határideje is módosulhat. Erre utalt legalábbis Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón.
Az építőipar helyzete az új fővárosi kézilabdacsarnok miatt került szóba a tájékoztatón. Kérdésre a miniszter közölte, hogy a Ferencvárosban, a Bólyai-laktanya helyén épülő, 20 022 férőhelyes csarnokra azért van szükség, mert Budapest sportfőváros lett, és a Papp László Budapest Sportaréna kapacitásai teljesen foglaltak, másfél évre előre lekötött eseményeik vannak. (Ennek némileg ellentmond az a privátbankáron és az mfor-on megjelent hír, mely szerint a kulturális eseményeknek is otthont adó létesítmény programjai megritkíthatja a kultúr-tao eltörlése.) Az új létesítmény lesz az otthona a 2022-es Európa-bajnokságnak.
Ezzel kapcsolatban kitért a beruházás tervezésével, árazásával kapcsolatos nehézségekre, az építőipar helyzetére. Mint mondta "az építőipari árak robbanásszerűen emelkedtek, s a kormánynak az most a dolga, hogy áttekintse, vannak-e átütemezhető feladatok, mert mi is fűtjük a növekedést és ezáltal az áremelkedést is". Vagyis elismerte, hogy az erőltetett állami beruházások torzítják a piacot, kapacitást kötnek le és drágítják a kivitelezést.
A kézicsarnok költségéről nem kívánt konkrétumokat elárulni, mert bár vannak számítások, nem biztos, hogy a most számolt ár nem változik néhány év múlva.
Az mfor és a privátbankár kérdésére elmondta, hogy a kézicsarnok miatt nem kell levonulni más folyamatban lévő állami beruházásról, de az általános építőipari kapacitáshiány miatt a kormány áttekinti, hogy mely projekteket lehet átütemezni. Konkrét projekt említése nélkül megjegyezte, előfordulhat, hogy adott beruházás 2020-as határidejét 2021-re módosítják.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
Gulyás arról is beszélt, hogy az állami projektek mellett a lakásipari boom - a falusi csok, további lakástámogatások - is fűtik a piacot. Ugyanezt - a piaci fűtöttségét - tapasztalták az ágazati szakemberek, akik a napokban a Construma kiállításon beszéltek az építőipar előtt álló feladatokról. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részvételével tartott pódiumbeszélgetésen elhangzott, hogy jelentős elmaradás van az újlakás-építési piacon, amit a következő években kellene behozni.
Zsabka Zsolt, a BKIK Ipari Tagozatának elnöke a határidők jelentőségét emelte ki: ma már a beruházás kezdő és bejefezési időpontjának meghatározása vált a legfontosabbá az intézményi megrendelők számára, az árazás és a minőség csak ezt követően kerül szóba.
