Idén júliusban Magyarország értesítette az Európai Bizottságot a műhús előállításának és forgalmazásának betiltásáról szóló törvénytervezetről. A felülvizsgálati időszakot követően a Bizottság a múlt héten arra jutott, hogy
Magyarország javaslata „indokolatlan”. Ezt az álláspontot több uniós tagállam is támogatta.
Az Európai Bizottság az uniós TRIS (Technical Regulation Information System) értékelés alapján foglalt állást a tervezett magyar szabályozással szemben.
A műhús – vagy más néven kultivált, illetve laboratóriumi hús – olyan hús, amelyet nem állatok legyilkolásával, hanem sejttenyésztéssel állítanak elő: állati sejtekből szöveteket növesztenek, így az előállított termék szerkezetileg és ízben hasonló a hagyományos húsokhoz. Tehát nem az olyan húspótlókról van szó, amelyek például szója vagy valamilyen más növényi fehérje felhasználásával igyekeznek imitálni a húskészítményeket. Az állati hús kiváltására számos kutatás folyik, az egyik izgalmas irányról nemrégiben írtunk:
A TRIS-eljárás megakadályozza, a nemzeti parlamentek úgy fogadjanak el az egységes európai piacot is befolyásoló törvényeket, hogy nem konzultálnak előtte más tagállamokkal és az Európai Bizottsággal. Az értékelés alapján a magyar tilalom kockázatot jelentene az Európai Unióban működő harmonizált újélelmiszer-engedélyezési folyamatra, amely az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által végzett tudományos értékelést is magában foglalja a laboratóriumban előállított hús biztonságosságáról és egészségügyi hatásairól. A Bizottság emlékeztette Magyarországot, hogy köteles hivatalosan válaszolni a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételekre az eljárásban meghatározott határidőkön belül, miután megkapta a véleményt. Tavaly Olaszország úgy tiltotta be a műhúst, hogy nem várták meg a TRIS-eljárás lezárását.
Francesca Gallelli, a Good Food Institute Europe intézményi kapcsolatokért felelős vezetője úgy fogalmazott a német Vegconomist szerint:
„A magyar javaslat szemben áll az európai jog alapelveivel, ahogyan az olasz szabályozás is tette volna, ha betartotta volna a TRIS-eljárást. Mindkét tilalom alaptalan, nem tudományos bizonyítékokon alapul, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a kultivált hús még nem elérhető az európai fogyasztók számára.”
A Good Food Institute szerint Svédország nehezményezte, hogy Magyarország nem nyújtott be kockázatértékelést a műhús esetleges egészségügyi vagy környezeti veszélyeivel kapcsolatban. Hollandia pedig azzal érvelt, hogy egy másik uniós tagállamban jogszerűen forgalomba hozott termékek kereskedését nem lehet önkényesen korlátozni. Litvánia és Csehország szintén rámutatott, hogy a javasolt tilalom akadályozná az áruk szabad mozgását az unió belső piacán, és ellentétes lenne a szabad kereskedelem elveivel. Litvánia hozzátette, hogy az EU-nak versenyképesnek kell maradnia ezen technológiák fejlesztésében, és globális szinten meg kell határoznia a szabályozás és a szabványok feltételeit.
A kultivált húst mostanáig csak Szingapúrban, az Egyesült Államokban és Izraelben engedélyezték. Az EU-ban egyetlen ilyen, a műhús-technológián alapuló termék van az engedélyezési folyamatban – a francia, Gourmey nevű cég laboratóriumi körülmények között előállított libamájat dobna piacra.
Fotó: Pixabay
A Good Food Institute Europe által megrendelt, a laboratóriumi hússal kapcsolatos európai attitűdöket 15 európai országban – köztük Magyarországon – vizsgáló felmérés azt mutatta, hogy az uniós fogyasztók többsége maga szeretné eldönteni, hogy fogyaszt-e kultivált húst – természetesen miután az uniós szabályozó hatóságok biztonságosnak minősítették azt.
A YouGov felmérése arra jutott, hogy az európaiak széles körben támogatják a „biztonságos” műhús forgalmazását. Ez a vélemény különösen erős Portugáliában (69 százalék), Németországban (65 százalék), valamint Hollandiában és Ausztriában (63-63 százalék). Dániában a megkérdezettek 62, Csehországban 61, Spanyolországban 58, Belgiumban pedig 57 százaléka támogatja az új típusú húst. A felmérésről szóló cikkben nem említik a magyar adatokat, ezért a Good Food Institute-hoz fordultunk, válaszaikkal bővítjük cikkünket.
A tanulmány júliusi közzétételekor Seth Roberts, a Good Food Institute Europe vezető szakpolitikai menedzsere elmondta: „A kultivált húsnak a világ egyik legszigorúbb szabályozási folyamatán kell átmennie, mielőtt az EU-ban elérhetővé válik. Ez a felmérés azt mutatja, hogy sok ország lakói úgy vélik, az engedélyezés után a fogyasztókra kellene bízni, hogy eldöntsék, fogyasztanak-e belőle vagy sem.”
Mi a magyar indoklás?
Nagy István agrárminiszter először tavaly, a kormányközeli Indexnek beszélt arról, hogy Magyarország jogi szabályozással korlátozná a műhús emberi fogyasztását, mivel az mesterséges sejtszaporításon alapul, és veszélyezteti a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatokat és a vidéki életmódot. Sokáig a korlátozó jogszabálynak se híre, se hamva nem volt, bár a – jellemzően a kormány holdudvarához sorolt – média igyekezett fenntartani a témát.
Júliusban aztán a 24.hu vette észre, hogy az Agrárminisztérium társadalmi vitára bocsátotta terveit a laboratóriumi hús előállításának, forgalomba hozatalának tilalmáról. Eszerint a tárca még az idén megtiltaná a laborhús előállítását és forgalmazását. A törvény még összetevőként sem engedélyezné a laboratóriumban előállított hús felhasználását, a tilalom alól csak az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználás mentesülne.
