9p

Kisebb hozamokat, gyengébb minőséget ígér idén a búza. A szélsőséges időjárás, a vámmentes ukrán import, a tavalyinál rosszabb és hullámzó árak is borzolják a gazdák idegeit. Örül, aki le tudja kötni a termést.

A gabonatermesztőt még az ág is húzza. A klímaváltozás hatására a szokásos Péter-Pál nap előtt bő három héttel korábban, az őszi árpával június 7-én, nagy kérdőjelekkel kezdődött idén a kalászosok aratása. Napokon belül már a búzát is vágják, de hogy pontosan mikor azt a záporesős medárdi időszakban előre még a termelők sem tudják. Azt sem, mit kezdjenek a terméssel, mert egyik napról a másikra csapongva ugrálnak a tőzsdei árak: a felvásárlók kivárnak. A folytatás is bizonytalan az Ukrajnából az EU-ba vámmentesen ömlő sokmillió tonnás importot látva. Mindezekről az Agroinform napokban tartott webináriumán mondták el a szakemberek és a piaci szereplők a véleményüket.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke világossá tette, hogy egy lehetősége maradt a termesztőknek. Jobb minőséget kell termelni, mint az olcsó ukrán import. Az idei piaci zavarok alapján azt ajánlotta a gazdáknak, máris kezdjék el a vevőkkel lekötni a termést.

Alkalmazkodni kell!

Bene Zoltán, az osztrák Mautner-csoporthoz kapcsolódó Karintia Kft. ügyvezetője arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy újra érték lett a minőség. Az ausztriai gazdák üzleti sikerei alapján a prémium búza termelésének hazai és piaci lehetőségeiről beszélt. Azért is, mert a június 6-án elfogadott döntéssel az EU-ba továbbra is vámmentesen érkezhet az ukrán gabona, ami, mint mondta, a „mi piacainkat rombolja”. Ez óriási gondot okoz a hazai termelőknek, hiszen Ukrajna a világpiac öt legnagyobb búzaexportőrének egyike. Az EU búzaimportjában is Ukrajna a legnagyobb szereplő, megelőzve Kanadát, Moldovát, Oroszországot, Szerbiát. A háború kitörése utáni, 2022/2023-as szezonban már 4,76 millió tonna ukrán búza érkezett az EU-ban, amely a 2023/2024-es gazdasági évben – a teljes import több mint 70 százalékát adva – 5,14 millió tonnára nőtt, és tovább bővül. Azután, hogy a 2023/2024-es szezonban már 7,2 millió tonna búza érkezett az EU-ba, és Bene Zoltán úgy becsülte, az idén tízmillió tonna lesz az import, ehhez alkalmazkodni kell.

Mindenhol lesz mit betakarítani?
Mindenhol lesz mit betakarítani?
Fotó: Depositphotos

Annál is inkább, mert Magyarországon a búzatermelésben 80 százalék a tömeg- és csak 20 százalék a prémium minőség aránya. Fel kellene mérni, mire van szüksége a piacnak, és célzottan termelni. Értékelte a magyar búza célpiacainak igényét, ugyanis a hazai export 77 százaléka Olaszországba és Ausztriába irányul, igaz, a szomszédba csak félmillió tonna érkezik. De az olaszok csak az alacsonyabb minőségű, olcsót veszik, pedig a prémium minőségnek – tonnánként 20 ezer forinttal – nagyobb lenne a felára. Igaz, cserébe komoly a minőségi elvárás.

Ausztriában nem véletlenül a hazai fordítottja a minőségi arány. A szomszédos országban 80 százalékban prémium búzát termelnek, Burgenlandban pedig irigylésre méltó, 30 százalék a biobúza aránya.

Mitől prémium minőségű a búza? A vevők főleg a fehérje minőségét várják el, amely paramétereket a malmok vizsgálják. Prémium minőségű fehérjét azonban csak megfelelő fajtával lehet elérni. Ezért már a fajtaválasztással eldől, a minőségi paramétereknek a termés meg fog-e felelni. 

„Ne erőltessük a bőtermőket!”

Ezzel szemben a szakember szerint Magyarországon csak a mennyiség számít, a „bőtermő” fajtákkalszerény a minőség, ráadásul a terméseredmény is. A hektáronkénti termésátlag a legjobb években sem érte el a 6 tonnát, miközben Ausztriában ennél tíz százalékkal nagyobb a hozam, s prémium a minőség.

És ez csak romlani fog ezután, ha nem változtatnak a gazdák, mert a klímaváltozással egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, amitől még kisebb, hektáronként akár 5 tonnás termésátlag lesz. Ezért „ne erőltessük a bőtermőket, inkább a prémium minőséget” – ajánlotta Bene Zoltán. A klímaváltozás miatt ráadásul korai érésű fajtákat kellene termelni, mert nagyobb a termésbiztonság. Abban az időszakban a növény még több esőt kap, így hektáronként és naponta 200 kilogrammal is több lesz a termés.

Nem tudnak versenyezni

A szakember azzal is szembesítette a termelőket, hogy a Keletről érkező olcsó búzával a hozamokban és az árakban nem tudnak versenyezni. Az aestivum búzák termelése helyett viszont az olasz piacon keresett „tésztabúzával”, a durummal és a jó minőséggel igen. Ezért jó hír, hogy az – olasz piacra is berobbant – orosz exportra júliustól tonnánként 148 eurós vámot vetett ki az EU, ez árelőnyt hozhat a magyar termelőknek is. Az sem véletlen, hogy mindehhez a cége egyik durum-fajtáját ajánlotta, amely hektáronként akár 8 tonnára is képes.

Csak nyár és tél lesz

Bizony nagy szükség is lesz a hazai termelők túléléséhez a racionális fajtaválasztásnak, okszerű gazdálkodásnak, mert – amint erről Németh Lajos meteorológus beszámolt – a következőkben minden évszak melegebb és melegebb lesz, mint korábban. Így 3-4 fokkal lesz magasabb a középhőmérséklet, és a négy helyett lassan már csak két évszak: tél és nyár vár majd ránk. A hőségnapok és hőségriadók száma egyre nő. Bár éves átlagban a csapadék mennyisége nem különbözik az eddigitől, az intenzitása igen. Hirtelen akár másfél havi csapadék is lezúdul majd egyetlen nap alatt.

Ilyen előzmények után Bognár István, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere – aratás előtti piaci pillanatképpel – arra próbált választ adni, stabilizálódhat-e a növénytermesztés helyzete év végéig. Nos, az uniós versenytársakat összemérve, a bemutatott versenyképességi adatok alapján aligha.

Legalábbis a vizsgált időszakban 187 százalékkal nőttek itthon a búzatermesztés költségei, míg Hollandiában csak 137 százalék volt a gyarapodás és a termelés is sokkal hatékonyabb. Ráadásul itthon nemcsak az energiaár nőtt, vágtatni kezdett az infláció, miközben elszállt a forint/euró árfolyam, az már a 400-as szintet közelíti. Hab a tortán, hogy eközben az amúgy szélsőségesen ugráló tőzsdei ár és a hazai felvásárlási ár 2023 végére elszakadt egymástól, ezzel tervezhetetlenné téve az esetleges betárolást vagy az azonnali értékesítést. Nagy kár, mert itthon a gabonatermelésben 15-18 millió tonnás – az egyelőre kihasználatlan – termelési potenciál. 

Ami az idei várakozásokat illeti, – bár az EU több termést vár tőlünk, mint tavaly – a termelők spóroltak a műtrágyával, növényvédő-szerekkel, ami a hozamokra és a minőségre is rossz hatással lesz. Pedig már tavaly is 70 százalék volt a takarmány és csak 30 százalék a malmi búza aránya, ami nagyon rossznak számít. Így csak a támogatással nem lett veszteséges a termesztés.

De az idén legalább az átmenő készletek, a sokéves átlag szerint alakulnak majd, nem nyomja majd a kínálatot a többlet úgy, mint tavaly.

Csontos Attila, a Júlia Malom Kft. ügyvezetője számbavette, milyen minőségnek melyek a jellemzői. A legnagyobb áron eladható búzánál például legalább 14 százalék az elvárt minőségi fehérje. Ilyen bombasztikus minőséget itthon is el lehetne érni a szakember szerint, de ehhez magyar fajtát jó szívvel nem is tudott ajánlani. A „B” minőséghez viszont van magyar fajta. Az átlagos paraméterek által jellemzett tömegbúzák piacán viszont nagy a harc: az ukrajnai, romániai, szerb termelőkkel kell versenyezni. Ez alapján arra jutott, hogy az itthon legnagyobb tömegben termelt búza (a Nádor) fajta nem felel meg annak, hogy minőségi búzaként magasabb árat érjenek el vele. A szakember azt javasolta az érintett nemesítőknek, hogy itt az idő olyan magyar fajtát létrehozni, ami olyan jó, mint a legjobb osztrák fajta.

Ő is azt előlegezte meg, hogy az idén várhatóan nem lesz öttonnás, csak 4,8 tonnás a magyar termésátlag, a növekedéshez szemléletváltás kellene. Ekkora átlagnál viszont „kommersz” helyett minőségi búzát kell termelni a jövedelmezőséghez. Arra a következtetésre jutott, hogy mindehhez drasztikusan csökkenteni kell a fajták számát, mert a termelők nem tudnak közülük értelmesen választani. Példának hozta, hogy a franciák is csak 8, Kanadában mindössze 5 fajta közül választhatnak a gazdák, mégis versenyképesek. Össze kell tehát állítani, melyik éréscsorotban melyik fajta tudja a csúcsminőséget, össze kellene fogni a szakmának a váltásra. Azt ajánlja, a hazai minőségi kategóriák helyett a beltartalmat, az összes paramétert kell vizsgálni, mert a jelenlegi besorolás erre alkalmatlan.

Csak prémium búzát szabad termelni

Az uniós importdömpinget, Ukrajna tartós piaci jelenlétét látva a peresztegi agrárvállalkozó, Széplaki Tamás is úgy véli, az évtizedek óta mindössze ötmillió tonnás hazai búzatermeléssel kár lenne belemenni a mennyiségi versenybe. Csak prémium búzát szabad termelni, amellyel annyi többletjövedelmet lehet elérni, hogy hosszú távon sikeressé váljon a gabonatermesztés. Persze ehhez emelni kell a technológiai színvonalat is, ami befolyásolta a gabona minőségét. A lehető legrövidebb aratás a cél, hogy ne romoljon az árban realizálható minőség, amelyhez összhangba kell hozni az arató-, a szállító-, a tárolási kapacitást. Ha azonban a tápanyag-ellátáson, az okszerű növényvédelmen – mint az idén – spórolnak a gazdák, csak veszíthetnek Széplaki Tamás szerint. Ehelyett válasszanak olyan fajtát, amely ellenáll a kórokozóknak, a betegségeknek, az időjárási anomáliákat.

Nem lehetetlen! Amint azt Csontos Attila is felidézte, voltak csúcsminőségű magyar fajtáink, mint a Bánkúti, amely bizonyítja, hogy itthon is lehet prémiumbúzát termelni, de Ukrajnában is lehet (ráadásul hatalmas területen). 

Acélos a magyar búza

A mi előnyünk, hogy a magyar búza acélos, így több vizet fog felvenni, mint amennyit szeret a vevő, ebben genetikusan jobbak a magyar fajták. Ha e bázisból újra versenyképes fajtát hoznak létre, akkor talán a bolognai tőzsdén is úgy jegyzik majd a „magyar búzát”, mint a keresett osztrák prémiumkalászost.

Szép terv, ha nem szól közbe a klímaváltozás. Német Lajos szerint azonban a szellem már kiszabadult a palackból. Nem tudni milyen lesz az éghajlat.

Kérdés, hogy meg tudják-e majd termelni itthon a prémium búzát, és az ellenáll-e a szélsőségeknek, tűri-e a légköri aszályt. Ahogyan már gyapotot is termeltek itthon. Az ország déli vidékein tíz évből nyolcban már attól rettegnek, lesz-e termés. A nyári tenyészidőben nő az aszály hossza, és felhőszakadások jönnek, de a leömlő víz nem hasznosul.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!