Nem maradtak pusztába kiáltott szavak az év eleji agrártüntetések követelései, amelyekért traktorok ezreivel vonultak utcára a fenntarthatósági szabályok miatt ellehetetlenült uniós gazdák. Az Európai Bizottság (EB) régi-új elnöke, Ursula von der Leyen a napokban mutatta be a januárban 29 ágazati szereplővel indított stratégiai párbeszéd zárójelentését és annak ajánlásait a Közös Agrárpolitika újabb, gyökeres átalakításra.
Az európai zöld megállapodás (European Green Deal) szellemében született jelenlegi Közös Agrárpolitika új támogatási rendszerét tavaly indította el az Európai Bizottság segítve a fenntarthatóbb, klímasemlegesebb gazdálkodást. A fenntarthatósági törekvés azt szolgálja, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé válhasson, miután az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra 55 százalékkal csökkenti. A zöld célok érdekében született agrárszabályozás azonban mindmáig súlyosan sérti a gazdák érdekekeit, amely a múlt év végi és idei agrárdemonstrációkhoz vezettek.
A javaslatcsomag meghatározó eleme a 387 milliárd eurós uniós agrárbüdzsé legnagyobb tétele: az agrártámogatási rendszer radikális átalakítása. A tervezet szerint megszűnne a jelenlegi területalapú támogatás, amit a rászorultsági támogatás váltana fel. Ezt a bevételei alapján leginkább rászoruló gazda kapja. Az agrártámogatások zöme ugyanis a jelentés szerint jelenleg nem a termelőkhöz, hanem a bankok és befektetőkhöz - itthon főleg a területet bérbe adó földtulajdonosokhoz - kerül.
Több jogcímnél, például az induló fiatal gazdák esetében, egy 3 milliárd eurós keretű kedvezményes hitel váltaná ki a támogatást. Az Európai Beruházási Bank pedig speciális agrárhitelcsomagot hozna létre a termelők finanszírozására.
Az agrárkassza ügyében mindenképpen lépni kell, mert szakértői becslések szerint az uniós támogatások reálértéke az elmúlt évek inflációjával egyharmadával csökkent, miközben a zöld átállás egyre nagyobb kiadást jelent. Ezért javasolja a tervezet, hogy ezt az EU ne a Közös Agrárpolitikából, hanem más forrásból finanszírozza. A tagországok is nagyobb szerepet kapnak például a terményárak alakításában, az árstabiltás, azaz a termelők jövedelembiztonsága érdekében.
Fenntarthatósági megfontolásokból, és látva a vegántrendet, a tervezet a húsfogyasztás további csökkentésére is ösztönöz. Ezzel is késztet a szektor üvegházhatású gázkibocsátása felét adó állattenyésztés visszafogására, amelyben a tagállamoknak akár a telepek felvásárlásával, bezárásával is szerepet kaphatnak. A tervezet célzott termelői támogatást is javasol e gázkibocsátás mérséklésére és az átállásra az ökogazdálkodásra.
Fotó: Depositphotos
A gazdatüntetéseket is kiváltó zöld tervek előzetes megvitatására a tervezet szerint egy új konzultációs fórumot is létre kell hozni az ágazati egyeztetésére. Abban is érezhető a demonstrációk hatása, hogy Ursula von der Leyen a zárójelentést bemutató tájékoztatón a gazdáknak új “hatékony jutalmazási és ösztönzőrendszert” ígért a tisztességes és elegendő jövedelemhez. Mindezt olyan Közös Agrárpolitikával, amely egyszersmind fenntartható megoldás a klímaváltozás hatásainak enyhítésére.
A kocka el van vetve, mert az új Európai Bizottságnak az első száz napban (2025 márciusáig) be kell mutatni a tervezet alapján születő új KAP ütemtervét, és az idén meg kell kezdeni a rendszer átalakítását. Kérdés, hogy ez a megint megreformált új Közös Agrárpolitika milyen hosszú életű lesz a 2023-ban indult előző után.
Budapesten egyeztettek a Közös Agrárpolitikáért felelős uniós főigazgatók
A Közös Agrárpolitikáért felelős uniós főigazgatók szerdai budapesti ülésen már a gyakorlati lehetőségekről is szó volt. Ahol elhangzott, hogy az év eleji gazdatüntetés sorozatot amúgy kiváltó szigorú fenntarthatósági szabályokat tartalmazó 2023-2027-es KAP Stratégiai Tervek végrehajtása jól halad. “Sikeres és összhangban van az előzetes tervekkel” – hangsúlyozta a szerdai ülésen Christina Borchmann, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Közös Agrárpolitikáért felelős igazgatója. Már mindegyik tagállamtól megérkeztek a jogszabályi határidőig az éves teljesítménybeszámolók, és ezeket egytől egyig elfogadták. A KAP módosítási javaslatok közül pedig 17-et már jóváhagyott a Bizottság – számolt be az igazgató.
E jó hírek ellenére a KAP és a stratégiai tervek rendszerének sürgető átalakulása is szóba került. A házigazda magyar elnökség is a KAP egyszerűsítését helyezte a találkozó középpontjába az uniós agrárminiszterek állásfoglalására hivatkozva, Az uniós szabályozási környezet megváltoztatásában pedig fontos szerepe van az agrártámogatási rendszer tagállami működtetéséért felelős vezetők, szakértők tapasztalatának. “Ennek érdekében a tagállami stratégiai terveknek valóban stratégiainak kell lenni, a tartalmukat egyszerűsíteni, míg módosításukat gyorsítani kell" – indítványozta a magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Feldman Zsolt szerint meg kell tartani a mezőgazdasági ágazat zöld átálláshoz való hozzájárulását, azonban ebben a folyamatban érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat.
Érthető, ha az illetékes aggódik a rendszer működőképességéért és jövőjéért, hiszen Magyarországon a KAP Stratégiai Terv csak 5300 milliárd forintot felhasználásáról rendelkezik 2023-2027 között. Ebből 2900 milliárd forint az agrár- és vidékfejlesztési támogatás, amelynek csaknem felét a gazdaság fejlesztésére, bő egyharmadát környezeti és éghajlati célokra fordítja a kormány.
