Reálértéken 150-200 milliárd forinttal csökkent az agrárhitelek állománya a bankszektorban. Főleg hol esett vissza a hitelezés?
A hitelállomány elsősorban azon ágazatokban csökkent, amelyekben az aszályos 2022-es év után 2023-ban az árak esése még tovább nehezítette a gazdálkodást: a szántóföldi növénytermesztésben, azon belül is elsősorban az egyéni gazdaságok körében. Ez több tényező együttes hatása: jelentősen csökkentek a gazdálkodók tartalékai, a kamatok pedig rendkívül magas szinten voltak. Így sem a hitelezés, sem az integrátori finanszírozás nem volt megfelelő eszköze a forgóeszköz-finanszírozásnak, azaz a „párnacihába kellett nyúlni”. Mindemellett a korábbi években megvalósult beruházásokhoz felvett hiteleket sem pótolták újabbak. Vagyis, ha a hitelállomány egészét nézzük, azt mondhatjuk: a korábban felvett hiteleket törlesztik a gazdálkodók, újakat azonban nemigen vesznek fel.
Azoknál az agrárügyfeleknél, akiknél már üres a párnaciha, megnőtt a bedőlés kockázata?
A nemzetgazdaság ágazatai közül a mezőgazdaság kifejezetten kedvező helyzetben van a bedőléseket és a hitelezési kockázatokat tekintve. Régóta ebben az ágazatban a legalacsonyabb a bedőlések aránya és a csődráta. Ennek az az egyik legfőbb oka, hogy a nemzetgazdaság egészét nézve a mezőgazdaságban tevékenykedők elkötelezettsége a legmagasabb, ők hagynak fel legkevésbé a gazdálkodással.
Két nehéz, sokuknak veszteséges év után piaci alapon finanszírozható a növénytermesztők gazdálkodása?
Fontos kiemelni, hogy kevés olyan gazdálkodó volt tavaly és tavalyelőtt, akinek a támogatásokkal együtt is vesztesége volt. A mezőgazdaság jellegzetessége, hogy az időjárási és a világpiaci kockázatok jelentős hatással vannak a gazdálkodás eredményességére. Azok a termelők, akik előzőleg le tudták faragni a költségeiket, és növelni tudták a hatékonyságukat, még nyertesei is lehettek az elmúlt pár évnek. A jó gyakorlatokat alkalmazó gazdák piaci alapon is finanszírozhatók, de kétségtelenül számolni kell azzal, hogy a magas kamatok nehezen kigazdálkodhatók. Magas hozamok mellett ugyanakkor, még ha szűken is, de ez is beleférhet. Vegyünk példaként egy beruházást: ha olyan többletjövedelmet eredményez, amely akár 8 százalékos kamatot is kitermel, a bank természetesen tud kedvező döntést hozni.
Mire számíthat, aki nem tudja a magas hitelkamatokat kigazdálkodni? Esetleg a támogatott Agrár Széchenyi Kártyára?
Az Agrár Széchenyi Kártya mindig is a kisvállalkozások elsődleges hitelterméke lesz: jelenleg 5 százalék körüli nettó kamattal lehet számolni. Ezt egy gazdálkodásnak közepes hatékonyság mellett is ki kell tudnia termelni. Ez ugyanis elsősorban termelésfinanszírozásra szolgáló termék.
Kamattámogatás beruházási pályázatoknál
Új elem lesz a pályázati menetrend szerint az 1500 milliárd forintos forrással induló idei mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházási pályázatoknál az önrészhez kérhető kamattámogatás. Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője szerint a kamattámogatás újdonságnak számít a vidékfejlesztési pályázatoknál, az alacsony kamatszintek miatt korábban nem volt erre jelentős igény. “Egyelőre még kevés konkrétumot tudunk ezzel kapcsolatban. Annyi biztos, hogy a kamattámogatás a projekt elszámolható összköltségének legfeljebb 10 százalékát érheti majd el, az összeg tehát egyedül a projekt nagyságától függ” – mondta Mezei Dávid. A támogatás a beruházási hitel ügyfél által ténylegesen fizetendő kamatából igényelhető majd vissza. „Az újrainduló VP-s pályázatoktól az agrár- és élelmiszeripari beruházási hitelek jelentős felfutását várjuk, hiszen az ágazat beruházási ciklusai erős összefüggést mutatnak a pályázati forrásokkal. Ügyfeleink részéről már most jelentős érdeklődés tapasztalható a pályázatok iránt, pedig a beruházási kiírások még meg sem jelentek” – tapasztalja a bank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője. A pályázatok iránti érdeklődés nem függ az üzem méretétől: családi gazdaságok és élelmiszeripari nagyvállalatok egyaránt fontosnak tartják, hogy kihasználják a lehetőséget, és a saját tőkéjüket kímélve tudjanak fejlődni.
A kormány a korábbi magasabb szintre akarja visszaállítani a hitelezést. Milyen kedvezményekre, változásokra, hitelkamatokra számíthatnak az agrár-élelmiszeripari vállalkozások?
Az előbb említett Széchenyi Kártya Program továbbra is megfelelő eszköz lehet, és az EXIM hitelprogramban is találhatók az agrárvállalkozások számára bizonyos feltételek mellett igénybe vehető hitelek. A kamatok tekintetében mindenképp érdemes kiemelni, hogy a korábbi 2-3 százalékos kamatszint nagyon távolinak tűnik, középtávon nem is elérhető. Meg kell barátkozni a magasabb kamatszintekkel. A hitelek árazása nagy általánosságban a buborokhoz, azaz a bankközi kamatlábakhoz kötődik, amelyekre még jön a kockázati felár, a banki árrés. Jóslásba nem mernék bocsátkozni, de egy 2024 végén kötendő beruházási hitelszerződés piaci alapon aligha lesz 5 százalék alatti fix kamatozású.
Milyen lehetőségeket kínál az agrártermékek hozzáadott értékének növelésére készülő, kényszerülő vállalkozásoknak a Baross Gábor program?
A jelenlegi gazdasági környezetben a belső hatékonyság növelése lehet fókuszban, és nem a kapacitásbővítés. A hozzáadott érték gyarapításához viszont olyan beruházásokra van szükség, amelyek értéke meghaladja a belső hatékonyság javításához szükséges projektek összegét. Vagyis a hozzáadott érték növeléséhez jobb konjunkturális feltételek, kedvezőbb gazdasági kilátások kellenek, erre azonban még várni kell egy kicsit. Mivel minden projekt csak egy bizonyos mértékig részesülhet uniós és/vagy kormányzati támogatásban, ezeket a különböző jogcímen, különböző forrásokból kapott támogatásokat össze kell számítani, és ezek összege nem haladhatja meg az adott projektre alkalmazott maximális támogatási értékeket. Vagyis például a Baross-program korlátozottan használható a vidékfejlesztési programból finanszírozott beruházás mellé. A Baross-program főként a forgóeszköz-finanszírozásra szolgált, az MBH Bank pedig aktívan részt vett benne.
A Zöld megállapodással romlik a versenyképesség
Az Európai Unió a világ második legnagyobb agrárexportőre, a legtöbb agrártermékből nettó exportőr. Az uniós – köztük a magyar – termelők versenyképessége azonban az utóbbi időben érezhetően csökkent, részben az egyre szigorúbb, egyre nagyobb többletköltséget okozó környezet- és klímavédelmi, állatjóléti, egyéb uniós előírás, részben a munkabérek növekedése miatt. Erre figyelmeztet Mezei Dávid. „Sőt, egyre több régióban, és egyre több ágazatban nem az a gond, hogy drága a munkaerő, hanem az, hogy egészen egyszerűen nincs” – állítja az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője. A magas feldolgozottságú, különleges minőségű termékek versenyképességére ezek a tényezők jóval kevésbé vagy egyáltalán nem hatnak, szemben az alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő tömegtermékekével. Ezért lassú átrendeződés érezhető a szakember szerint az uniós agrártermelés szerkezetében. Ráadásul a kibocsátás mennyiségének csökkenése egybevág az EU Zöld Megállapodásában meghirdetett célkitűzésekkel: az üvegházhatású gázok kibocsátásának, és az egyéb mezőgazdasági inputanyagok – így a műtrágya, a növényvédőszer – használatának csökkentésével. “Az EU-n kívüli országokból, például Ukrajnából, Brazíliából vagy Marokkóból származó import, amelynek nem kell megfelelnie a szigorú belső előírásoknak, eközben egyre könnyebben jut be az unió piacára” – emlékeztet Mezei Dávid.
