285 forint fölé emelkedett délutánra az euró árfolyama, ez majdnem egy százalékkal haladta meg a tegnapi szintet. Hasonlóan magas jegyzésre legutóbb tavaly szeptember elején volt példa, akkor 290 közelébe is felszúrt az árfolyam. A dollárral szemben a nap második felére 208,54-ig gyengült a magyar fizetőeszköz, míg a svájci frank 237 forint közelében járt egy százalékos emelkedés után. Egy hete, amikor az SNB rögzítette az euró/frank árfolyamot, egészen 230-ig esett vissza a frank ára, azóta emelkedett már hét forintot főleg a forint gyengülése miatt. Az európai devizával szemben délután 1,2032-nél állt a frank, vagyis könnyen lehet, hogy az eurózónával kapcsolatos aggodalmak miatt most teszteli a piac először a svájci jegybankot.
Nem tetszett az Orbán-beszéd
A forint gyengülése mögött ma elsősorban a hazánkkal kapcsolatos aggodalmak növekedését fedezhetjük fel, régiós versenytársaink közül a lengyel zloty mindössze 0,2 százalékkal gyengült az euró ellenében, a cseh korona pedig még egy hajszállal erősödni is tudott. A Magyarországgal kapcsolatos hangulatot jól jelzi az is, hogy a CMA Datavision adatai szerint továbbra is 450 pont felett van hazánk ötéves CDS-felára, a pontos érték délután 451,82 bázispont volt.
A piac elsősorban a tegnap délután elhangzott Orbán-beszédre reagált, ez gyengítette a forintot is. A magyar kormányfő legnagyobb vihart kavart bejelentése a korábban rögzített devizaárfolyamokon való végtörlesztés lehetősége volt. Ezzel kapcsolatban az osztrák pénzügyminiszter már ma reggel hivatalosan is tiltakozott, majd később az Európai Bizottság szakértője is helytelenítette az elképzelést és kifejtette: Brüsszel megvizsgálja, hogy a szabályozás megfelel-e az uniós jogszabályoknak.
Délután aztán az egyik nagy nemzetközi hitelminősítőtől is megkaptuk a magunkét: a Standard & Poor's szerint negatív irányba ható kockázatai vannak a lépésnek. Emellett sokan attól tartanak, hogy ha a magyar Alkotmánybíróság vagy valamelyik nemzetközi jogi fórum törvénytelennek minősíti a lépést utólag, akkor a költségvetésnek kell majd állnia a bankok várhatóan százmilliárdos nagyságrendű veszteségét.
További negatív impulzust adott a forintnak az, hogy kedd délután Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke interjút adott a Reutersnek, melyben kifejtette: ő volt az egyik, aki szorgalmazta, hogy ne kötelezzék a bankokat forinthitel nyújtására a végtörlesztések esetén, emellett hozzátette, hogy szerinte a változások miatt könnyen lehet, hogy bankok vonulnak ki a magyar piacról.
Európa sem csendes
A magyar megítélés romlása mellett abban sem bízhatunk ezúttal, hogy majd a nemzetközi hangulat kisegít bennünket: Európában napok óta az a központi téma, hogy Görögország a piac szerint gyakorlatilag csődbe ment. Az ország CDS-felára újabb és újabb csúcsokat dönt, a nap első felében 7300 bázispont felett is járt. Kedd délután 5755,20 bázisponton volt a görög törlesztéskockázati biztosítás ára, ezzel a piac 94,37 százalékos esélyt ad az ország csődjére.
Éppen a görög kitettség miatt erősödtek fel ma reggel a francia bankokkal kapcsolatos pletykák. A bankrészvények napok óta esnek az ország tőzsdéjén, azonban ma a Wall Street Journal arról írt, hogy a BNP Paribas már senkitől sem kap dollárt, senki sem akarja hitelezni a piacon a túlzott kockázatok miatt. A cég ezt később cáfolta, de a hír bőven elég volt ahhoz, hogy elültesse a bogarat a befektetők fülébe. A francia bankrendszernek van egyébként a legnagyobb kitettsége görög eszközökben, az ország három legnagyobb bankjának összesen 57 milliárd dollárnyi görög kötvénye van. Emellett a bankok teljes adósságállománya az éves francia GDP 250 százalékára rúg.
Délután elterjedtek olyan hírek az európai piacon, hogy még ma közös sajtótájékoztatót tart Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök a görög helyzetről, hogy megnyugtassák a piacokat. Így elképzelhető, hogy még az este jön valamilyen bejelentés, a szakemberek szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Merkel ismét nyíltan kiáll a görögök mellett és leszögezi, hogy minden eszközt készek bevetni a csőd elkerülése érdekében.
Pedig a nap még jól indult az eurózóna perifériás országainak szempontjából, hiszen reggel a Financial Times arról számolt be, hogy Kína mentheti meg az olaszokat, állítólag már meg is kezdődtek a tárgyalások a két ország között arról, hogy a távol-keletiek jelentős tételben vennének olasz kötvényt és stratégiai befektetőként beszállnának olasz állami cégekbe. A kedvező hírek ellenére az olasz kötvények hozama tovább emelkedett ma.
Beke Károly
mfor.hu
