A hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabil, sokkellenálló-képessége megfelelő - állapítja meg szerdán ismertetett pénzügyi stabilitási jelentésében az MNB. A jegybank szakemberei ugyanakkor a kockázatokra hívták fel a figyelmet, hiszen a bankrendszer jelenleg nem támogatja kellően a gazdasági fellendülést, ami részben a nemteljesítő portfólió nem megfelelő kezelésének, részben pedig a bankadónak köszönhető.
Már káros a moratórium
"A hosszú ideje fennálló kilakoltatási moratórium olyan komoly feszültségeket vitt a rendszerbe, melyek feloldása már önmagában is kockázatokat jelent, de ezek kezelhetők" - emelte ki az MNB szerdai sajtóbeszélgetésén Nagy Márton, a pénzügyi stabilitásért felelős terület vezetője. A szakember szerint a moratórium feloldása fontos lépés lehet a bankok portfóliótisztítása felé.
Nagy Márton szerint minél tovább marad fenn a moratórium, annál komolyabb kockázatok fognak megjelenni, melyeket fel kell oldani. Ma már a moratórium hátrányai kerültek túlsúlyba, hiszen például a rendesen törlesztő ügyfeleknek is komoly felárat kell fizetniük a kilakoltatási tilalom miatt.
Az MNB adatai szerint a kilakoltatási moratórium feloldása nagyságrendileg 110 ezer hitelszerződést érinthet, melyek mögött 90 ezer ingatlan van. "Ha ezt egyben ráöntik a piacra, akkor az komoly ingatlanpiaci kockázatokat okozhat, melyeket kezelni kell. Ennek érdekében portfóliótisztítási kvótát kell bevezetni a bankok számára" - emelte ki Nagy Márton. A jegybank szakembere hozzátette: erre a kvótára nézve az MNB konkrét javaslatot is tesz majd, de fontos, hogy a kvóta rugalmas legyen, negyedévenként felül lehessen vizsgálni az ingatlanpiaci helyzet és a portfóliótisztítás függvényében.
"Az előrejelzések szerint a nem teljesítő hitelek állománya a moratórium után is tovább fog emelkedni, hiszen a bankok portfóliótisztítása csak lassú lesz" - emelte ki Nagy Márton.
Messze még a hitelezés felfutása
"A vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik fordulópontra utaló jel, továbbra is csökken a hitelkihelyezés" - emelte ki Nagy Márton a szerdai sajtóbeszélgetésen. A vállalatok jelenleg kettős sokknak vannak kitéve: egyrészt a makrogazdasági körülmények miatt csökken a vállalatok hitelképessége, másrészt a bankok is szigorítanak feltételeiken.
A szigorítás oka 2008-2009-ben a likviditáshiány volt, mostanra a kockázati tolerancia és a tőkehelyzet került előtérbe az okok közül. Tőkeoldalon ugyanis egyre jobban csökken a tőkemegfelelés feletti tőkepuffer a bankoknál, amiben jelentős szerepe van a bankadónak is. A fentiek függvényében az MNB szakértői szerint jelentősen kitolódhat a vállalati hitelezés felfutása, legkorábban 2011 végén lehet növekedés.
A lakossági hitelállomány esetében is folyamatos csökkenés figyelhető meg, ráadásul ez egyre gyorsul. A háztartások esetében azonban a keresleti oldal dominál a visszaesésben, hiszen a munkaerőpiaci körülmények csak lassan javulnak és a svájci frank is tartósan erős. Éppen ezért ezen a téren még jobban kitolódhat a hitelezés beindulása, a szakemberek csak 2012 végére várják a fellendülés kezdetét.
"A vállalatok esetében tehát nyolc, a háztartások esetében pedig 10-11 negyedévvel követheti a hitelezés felfutása a gazdasági növekedés beindulását. A régióban hazánkon kívül csak a balti országokban nem történt még meg a fordulat ebből a szempontból" - hangsúlyozta az MNB pénzügyi stabilitásért felelős vezetője.
"Maga a körültekintő hitelezés elég lehet a kockázatok kezelésére, ezért mi üdvözölnénk az euróalapú jelzáloghitelezés tiltásának feloldását" - mondta a jegybank szakembere az mfor.hu kérdésére. Ugyanakkor szerinte szigorítani kellene ezzel egyidőben az MNB 2009-es javaslatának megfelelően, hiszen az ügyfeleket csak a jövedelemarányos törlesztőrészlet maximálása óvja meg a kockázatoktól. Emellett fontos lenne, hogy ha újra beindul az euróhitelezés, akkor az áttekinthető legyen, ami vagy egy referenciakamatot és egy fix kamatfelárat, vagy egy hosszútávon fix kamatot kellene, hogy jelentsen. A fenti szigorú feltételek miatt a jegybank szerint az euróhitelezés visszaállítása sem lenne jelentős hatással a hazai hitelezés felfutására.
Trükköznek a bankok az átstrukturálással?
A jegybank szakemberei szerint a hazai bankok nem minden esetben kezelik megfelelően a nem teljesítő hiteleket, ami részben a bankok, részben pedig a szabályozó hatóságok hibája. Éppen ezért a pénzügyi stabilitási jelentésben is kiemelik, hogy a hitelátstrukturálás esetében felül kell vizsgálni az értékvesztés-képzés szabályait és szükség esetén szigorítani kell azokat.
A hitelátstrukturálás eredeti célja ugyanis az ügyfelek törlesztőképességének visszaállítása lenne, átlagban egy éves átmeneti időre csökkentik a pénzintézetek 30-40 százalékkal a törlesztőrészleteket. Ilyen esetben kevés értékvesztést kell képezni a jelenlegi szabályok szerint, a hitelállomány arányában minimum egy százalék ez az előírás, holott átstrukturálás nélkül az a hitel bedőlt volna.
"A banknak tehát megéri átstrukturálni, hogy javítsa eredményét, ne kelljen nem fizetőbe tennie a hitelt és nagyobb értékvesztést képeznie. Ez főleg azokban az esetekben figyelhető meg, amikor többször átstrukturálják ugyanazt a hitelt, ez rejtett kockázatokat hordozhat a bankok számára" - hangsúlyozta Nagy Márton. Ráadásul ilyen esetben a bank nem tisztítja meg portfólióját, pedig az úgy felszabadított összeg növelhetné a hitelezést, éppen ezért a többszörös átstrukturálások esetében magasabb értékvesztési kötelezettséggel kell ösztönözni a bankokat.
Beke Károly
mfor.hu
