3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Így kívánja elősegíteni a hazai cégek finanszírozásának diverzifikálását. A július 1-jétől induló, 300 milliárd forintos keretösszegű Növekedési Kötvényprogram által keletkező többletpénzt a jegybank az alapkamaton kamatozó betéti eszköz révén semlegesíti.

A jegybank a program keretében hazai székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalatok 3-10 éves futamidejű, legalább B+ hitelminősítéssel rendelkező kötvényeit vásárolhatja meg, egy kötvénysorozatból legfeljebb 70 százalékot. Egy vállalatcsoporttal szemben maximum 20 milliárd forint lehet a jegybank kitettsége. A kibocsátás minimális volumene egymilliárd forint kell, hogy legyen. (A vállalati kötvények állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint január végén 626 milliárd forintot tett ki).

Matolcsy György
Matolcsy György

Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindult Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciót – olvasható abban a közleményben, amelyet a Monetáris Tanács a mai ülését követően adott ki. Amelyen – mint arról az mfor.hu beszámolt – monetáris szigorítást jelentett be: 0,1 százalékponttal, -0,05 százalékra emelte azt a kamatot, amelyet fizet a nála egy napra elhelyezett betétekért.

A több mint hét éve nem látott lépést Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azzal indokolta, hogy a jegybank elérte a 3 százalékos inflációs célját. További lépésként a Monetáris Tanács a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

Mindent meg kell tennünk, hogy az elért árstabilitást fenntartsuk – hangsúlyozta Matolcsy György a mai sajtótájékoztatóján. Utalva arra, hogy az infláció az utóbbi hónapokban elkezdett emelkedni: 2019 februárjában az infláció 3,1, míg a maginfláció 3,5 százalék volt. A maginfláció emelkedését főként a feldolgozott élelmiszerek és a piaci szolgáltatások magasabb inflációja okozta, amihez a teljes fogyasztóiár-index esetében a feldolgozatlan élelmiszer- és üzemanyagárak növekedése járult hozzá. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció a januári 3 százalékot követően februárban 3,2 százalékon alakult.

Az inflációt továbbra is változékony tételek befolyásolják, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. Az éves fogyasztóiár-index 2018 közepe óta folyamatosan 3 százalék körül ingadozik és az adószűrt maginfláció 2019 elején 3 százalékra emelkedett, így az MNB elérte inflációs célját.

Eseti döntést hoztunk, nem nyitunk új ciklust, hanem a negyedéves adatok alapján lépünk a jövőben is – jelentette ki Matolcsy György. Hozzátéve: támogató, laza marad a monetáris politika, ez következik a mandátumukból. Vagyis a szigorítás nem folyamatos lesz, hanem adagolja majd a jegybank az intézkedéseket.

Már a kamatdöntés megjelenése után is gyengülni kezdett a forint, de az egy órával későbbi bejelentéseket követően került igazán lejtőre a magyar fizetőeszköz: majdnem egy százalékkal, közel 319 forintra gyengült az euróval szemben. Amit elemzők azzal magyaráznak, hogy a befektetők elégedetlenek voltak a jegybanki döntésekkel. Elsősorban az önthetett olajat a tűzre, hogy a jegybank nem tekinti egy új - szigorításon alapuló - monetáris ciklus kezdetének a mai ülést, ellenben Matolcsy György egyedi döntésről beszélt, és hangsúlyozta, hogy laza marad a kamatpolitika.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!