Az innováció nyitottságot, kritikus gondolkodást, állandó problémakeresést, a lehetséges megoldások felvetését és ütköztetését igényli. Az a szervezet, amelyben a problémák felvetése negatív reakciókat válthat ki, hiába költ innovációra, nem éri el vele a kívánt eredményt. De a bürokrácia, a merev, esetenként érthetetlen és felesleges szabályok, az állami intézkedések kiszámíthatatlansága is gátolja az innovációt. De talán a legnagyobb gát a bizonytalanság. Ha az ötlet kitalálójában felmerülhet a kétség, hogy eredményeit nem tudja megvédeni, az elveszi a kedvét az innovatív gondolkodástól. Másrészről az innováció sikeréhez szükség van úgynevezett innovációs ökoszisztémára, azaz támogató rendszerre, amelynek csak egy – bár nem elhanyagolható – eleme a finanszírozás. De ugyanennyire fontos az ország intézményrendszerének hatékony, korrupciómentes működése, a vállalkozások működési biztonsága, a vállalkozók és a kormány közötti együttműködés kiszámíthatósága és a vállalkozás- és innovációbarát kultúra.
Magyarország a GDP 1,48 százalékát költötte innovációra 2019-ben. Ez az EU-ban a nem túl rossz 12. helyet jelenti. Ugyanakkor innovációs eredményeink az EU tagországok között ennél sokkal rosszabbak. Hosszú ideje nem tudunk előbbre lépni az Európai Innovációs Teljesítménytáblán a 22-23-as pozícióból. A legutóbbi, 2020 évi sorrendben a 23. helyen vagyunk, ami 11 hellyel rosszabb, mint az innovációs kiadásaink szerinti helyezésünk. Az MNB 2021. évi Termelékenységi Jelentése így fogalmaz: „az innovációs ráfordítások időbeli alakulását tekintve alapvetően kedvező a kép, azaz döntően növekednek a ráfordítási számok. Az innovációs hatékonyságot nemzetközi viszonyrendszerbe helyezve érdemi lemaradást láthatunk.” (55. oldal)
A tanulmány tehát elsősorban az innovációs rendszer gyenge hatékonyságában látja a probléma okát, amit így foglal össze: „összességében a kimeneti indikátorok dinamikája nincs összhangban a bemeneti indikátorok jellemzően trendszerű növekedésével, ami az innovációs hatékonyság csökkenését jelenti.”
De mi okozhatja, hogy az innovációs ráfordítások nagysága nem tükröződik az innovációs eredményekben, vagyis az innovációs befektetések nem hozzák meg az elvárt eredmény? Az MNB tanulmány az innovációs ráfordítások gyenge hatékonyságára, azaz alacsony megtérülésére mutat rá. De milyen más, ritkábban mért, de fontos feltételek járulhatnak hozzá a gyengébb innovációs eredményekhez?
Magyarországon az innovációs rendszer erősen felülről – „top-down módon” – irányított. A pályázatok tartalmát „felső szinteken” határozzák meg, az alulról jövő kezdeményezésnek esetleg a nagyvállalatok esetén van esélye. A kisvállalati szektor a pályázati rendszer bonyolultsága és az általában túl magas minimálisan megpályázható összegek miatt nem fér hozzá a pályázatokhoz. A szabadalmaztatás a kis cégek számára még mindig drága. Az intézményrendszer működési bürokráciája továbbra is nagy, ami aránytalanul sújtja a kisebb cégeket. Az innovációs ökoszisztéma kiépítése, a három fő szereplő, az állam, a cégek és az egyetemek összehozása szintén felülről kezdeményezett és irányított, a vállalati résztvevők pedig többségében nagyvállalatok.
Ugyanakkor kutatások bizonyítják, hogy az innovációt nem lehet felülről jövő döntésekkel és irányítással létrehozni. A legtöbb innovációt, az innovációt támogató környezetben, alulról jövő ötletekkel a kiscégek kezdeményezik és valósítják meg. Ha pedig az alulról jövő kezdeményezésekre, akár cégen, akár más szervezeten belül nincs fogadókészség, akkor az ötletek előbb-utóbb elapadnak.
Végül ejtsünk még néhány szót egy másik, az innovációhoz fontos tényezőről, a bizalomról. Az általános bizalmi szint Magyarországon a nemzetközi elemzések szerint nagyon alacsony. Például az IMD (Institute for Management Development, Svájc, Lausanne) 2020 évi versenyképességi tanulmánya szerint a társadalmi kohézióval mért bizalmi szint tekintetében Magyarország a vizsgált 63 ország között csupán az 51. helyen van. Ez, az EU-s tagállamok között a 23. helyet jelenti.Az Innovációs Teljesítménytáblán elért helyezésünk nagyon hasonló: a 22. vagyunk.
Az innováció a gyors változások közepette, a nagy technológiai átalakulások idején kulcskérdés a cégek és az országok gazdasági eredményessége szempontjából egyaránt. Érdemes lenne ezért elvégezni egy olyan átfogó elemzést, amely objektív választ adna arra, hogy mely, esetleg nehezen mérhető, de fontos, eddig nem, vagy kevéssé vizsgált tényezők akadályozzák Magyarországon az innovációs ráfordítások hatékonyságának javítását, a ráfordítások és hatások, eredmények jobb összhangjának kialakulását. A rugalmasság növekedése, az alulról jövő kezdeményezések sikeresélyeinek javulása, a bizalmi légkör erősítése és a kisvállalkozások innovációs környezetének javítása valószínűleg megtalálható lenne az összhang megteremtésének lehetséges módszerei között.
