A mostani zavaros világban kevés gazdaságról mondható el, hogy teljesen mentes minden pénzügyi kockázattól. Mégis óriási különbségek vannak abban, hogy milyen a kockázati kitettsége, a valutaválság esélye - írta laptársunkban, a privatbankar.hu-n az egykori jegybankelnök.
Úgy látja, hogy Magyarország nincs a glóbusz összes országa között az első tucatban a sérülékenységet tekintve. A régióban viszont már rég nem számítunk erős pontnak.
Mivel a legtöbb független elemző 2023-ra nulla körüli "növekedést", azaz legfeljebb recessziót, és nem súlyos visszaesést vár, így a „válságközeli” kitétel aligha vonatkozik a potenciális gazdasági teljesítményre; a jegybanki kontextus miatt leginkább a valutaválság jöhetne szóba. Egy ilyenből azután kifejlődhet gazdasági krízis is, de nem szükségszerűen: a török gazdaság nagy pénzügyi egyensúlytalanságok közepette működik, már hosszabb ideje - mutatott rá.
A magyar pénzügyi sérülékenységet érdemes térségi összevetésben megnézni – a külső befektetők zöme is ezt teszi. A pénzügyi egyensúlytalanságok egyik fontos mércéje a fogyasztói árak alakulása.
A havi fogyasztói árindex manapság gyorsan változhat: Európa több országában már mérséklődik a havi index a kora őszi csúcshoz képest. Nálunk azonban a fogyasztói árindex trendje emelkedő, a maginfláció meglepő magassága (2022. november: 24 százalék) további emelkedést vetít elő.
A hosszabb távú várakozásokról ad bizonyos képet az, hogy a pénzügyi piacokon milyen hozamkondíciók mellett kereskednek az állampapírokkal. A 10 éves lejáratú államkötvény hozamába beépül, hogy a pénzügyi befektetők hosszabb távon mekkora inflációt feltételeznek az adott országot illetően.
A harmadik kiválasztott mutató az ország központi bankjának devizatartalékja (USA-dollárban számolva). Ez utóbbi értelmezésénél külön eset Szlovákia: az euróövezet tagjaként felesleges lenne jelentős tartalékot begyűjteni, hiszen kereskedelmi és pénzügyi műveleteinek zömét az övezeten belül végzi, ezen ügyleteknél nem áll fenn árfolyamkockázat, amelyre tekintettel szüksége lenne tartalékolásra.
Az adatok megerősítik azt, amit az egy mutatóba foglalt (de alapos szöveges értékeléssel ellátott) hitelminősítői besorolások üzennek: a magyar gazdaság pénzügyi helyzete egy fokozattal elmarad a V3-étól, "inflációsabb" a hozzámérhető országokhoz képest. Ezekből az adatokból azonban szerinte nem olvasható ki azonnali kockázatosság - tette hozzá cikkében az MNB volt vezetője.
