Évről évre több súlyos, akár halált is okozó kórházi fertőzésekről számolnak be a kórházak, de a valóságban még rosszabb a helyzet – írja a Direkt36 tényfeltáró központ a kórházi fertőzésekről szóló cikksorozatának első részében, amely a Telexen jelent meg.
2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak az egészségügyi intézmények, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk a kórházak elismerték azt is, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában. 2022-ről még nincs elérhető adat.
A Direkt36 emlékeztet ugyanakkor arra, hogy ezek a számok nem fedik teljesen a valós helyzetet. Egy részletes európai vizsgálat 2017-ben arra jutott, hogy Magyarországon évente több mint 78 ezer kórházi fertőzés történik, ami azt jelenti, hogy a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka (csaknem minden 25. ember) fertőzést kap. Ez többszöröse az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) bejelentett kórházi fertőzéseknek.
Miközben a probléma nyilvánvaló, a Direkt36 kutatásai szerint a kormány és az állami szervek nem tesznek komoly erőfeszítéseket a megoldására. Sőt, mindent elkövetnek azért, hogy eltitkolják a betegek és valójában még az egészségügyben dolgozók elől is, hogy mennyire súlyos a helyzet, és hogy mely kórházakban kellene különösen odafigyelni a fertőzések visszaszorítására.
Tudják, de tagadják
A Direkt36 ugyanakkor egy egyéves nyomozás során számos új részletet feltárt a kórházi fertőzésekről. A most induló, Semmelweis Projektnek hívott négyrészes cikksorozat és a hozzá kapcsolódó, november 11-én megjelenő dokumentumfilm főbb megállapításai a következők:
- a magyar állam és a politikusok tisztában vannak a probléma súlyával, de több energiát fektetnek a tagadásába és a szőnyeg alá seprésébe, mint a megoldásába;
- szándékosan és változatos eszközökkel titkolják, hogy valójában mi a helyzet az egyes kórházakban, nehogy „megijedjen a lakosság”;
- bebizonyítjuk, hogy a helyzet még a hivatalos statisztikáknál is súlyosabb, és a valóságban lényegesen több a kórházi fertőzés;
- szakemberek segítségével készítettünk és közzéteszünk egy Magyarországon egyedülállóan részletes, néhány évvel ezelőtti adatokon alapuló elemzést, amelyből nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy a magyar kórházak – sőt, az egyes kórházak egyes osztályai – hogyan teljesítenek egymáshoz képest, hány fertőzést azonosítanak;
- több – a rangsorunkban kiugróan sok fertőzést jelentő – kórház esetében közelebbről is bemutatjuk, mi áll a háttérben
- európai összehasonlításban több mutatóban is sereghajtó Magyarország: kevés kézfertőtlenítő fogy, kevés a laborvizsgálat, kevés a nővér, miközben még mindig sok a többágyas kórterem. Ezek a tényezők mind segítik a fertőzések terjedését.
A kórházak rangsorának – amelyet egy következő cikkben tesz közzé a Direkt36 - alapját egy olyan nyers adatbázis képezte, amelyet még a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) perelt ki az államtól és bocsátott a Direkt36 rendelkezésére. Ez még a Covid-járvány előtti időszakból, összesen három évből tartalmazza minden bejelentett kórházi fertőzés részletes adatait.
Közben a legfrissebb kórházi fertőzéses adatokért a TASZ segítségével pert indított a Direkt36, mert az NNGYK – figyelmen kívül hagyva, hogy korábban már több bíróság is kimondta, hogy nem titkolhatja el a kórházi fertőzéses adatokat – továbbra is igyekszik meggátolni azok nyilvánosságra kerülését.
Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium nem reagált a Direkt36 kérdéseire, és nem érkezett válasz a kórházakat felügyelő Országos Kórházi Főigazgatóságtól sem. A fertőzések adatait gyűjtő NNGYK szakmai vezetője adott egy interjút a Direkt36-nak, de ő eleve azt hangsúlyozta, hogy ők csak a szakmai ajánlásokat teszik meg a kórházaknak, az pedig már az intézmények vezetőinek és a fenntartónak – tehát az államnak – a feladata, hogy biztosítsák a szükséges forrásokat
