A Népszava cikkében arról beszélgetett Kovács József orvos-bioetikussal, hogy mégis mi változott azóta, a nagyon leegyszerűsítve lényegében azt kimondó állásfoglalás óta, amely szerint a beteg önrendelkezési joga nem terjedhet ki odáig, hogy segítséget kapjon a halálához.
Az erre vonatkozó kérdésre válaszolva a professzor elmondta, hogy nemzetközileg történtek komoly változások, például az elmúlt 25 évben nyolc országban vált megengedetté az aktív eutanázia, ebből négy európai. Elsőként Hollandiában, majd további hét országban: Belgiumban, Luxemburgban, Spanyolországban, Kanadában, Kolumbiában, Új-Zélandon és Ausztrália bizonyos államaiban vált megengedetté. Emlékeztetett, egy másik lehetőség az orvos által segített öngyilkosság, a PAS (physician-assisted suicide), ami jelenleg Amerika 11 államában legális, valamint Svájcban.
Aktuális a kérdés
Dr. Karsai Dániel András alkotmányjogász szeptember utolsó hetében tette közzé azt, hogy gyógyíthatatlan betegsége folytán (amiotrófiás laterálszklerózis, közkeletű rövidítésben: ALS) a törvényi tilalom ellenére azt szeretné, hogy legálisan ő dönthesse el: mikortól tartja folytathatatlannak a saját életét. Ezért a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, hogy a kegyes halált (az eutanáziát) jogszerűen, törvényesen kérhesse és kaphassa. Vele készült interjúnkat itt olvashatják:
Azzal kapcsolatban, hogy milyenek az esélyei Karsai Dánielnek arra, hogy kedvező döntést kapjon, Kovács József úgy fogalmazott, hogy a jogász beadványa értelmezhető úgy is, hogy az öngyilkosságban való segítségnyújtást kéri, meg úgy is, hogy az aktív eutanáziát. Az orvos által asszisztált öngyilkosság esetében a beteg megkapja a gyógyszereket, amit egy meghatározott protokoll szerint maga vesz be. Az orvos csak előkészíti ezeket, de ő nem aktív. A másik esetben, aktív kegyes halálnál az orvos maga adja be ezeket a gyógyszereket.
Hangsúlyozta, ugyanakkor az életvégi döntésbe ma is beletartozik Magyarországon, hogy valaki visszautasítsa az életmentő, életfenntartó kezelést, például lélegeztetést, mesterséges táplálást, amihez orvosi segítségre van szükség.
Hiányoznak a feltételek
Az arra vonatkozó kérdésre, hogy megvannak-e Magyarországon az aktív eutanázia megengedésének, a professzor úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint nincsenek. Hangsúlyozta, ennek ha az egyéb kérdésektől el is tekintünk, biztos, hogy van legalább két feltétele: az adott ország legyen nagyon gazdag és szabálykövető, és ezeknek együtt kell érvényesülniük. Mint mondta, a gazdagságra azért van szükség, hogy egy haldokló mindent megkaphasson, ami csak elérhető a egészségügy pillanatnyi színvonalán, s ha így sem lehet csillapítani a szenvedését, csak akkor kerülhessen szóba az eutanázia. De a magyar egészségügy nem ennyire gazdag, itt könnyen lehet, hogy emiatt nem kapja meg a szenvedéscsillapítás minden lehetőségét.
Az pedig elfogadhatatlan, hogy a szegénység okozta szenvedésből való kiútként tekintsenek az eutanáziára. Ha ezt megengednénk, oda lehetne a motiváció arra is, hogy fejlesszék az egészségügyet – tette hozzá.
A másik feltétel véleménye szerint a szabálykövetés. Hollandia például nagyon szabálykövető. Magyarország kevésbé az, így az emberek esetleg nem lesznek biztosak abban, hogy minden szabályszerűen fog történni – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mindez az eutanázia esetében nagyon nagy probléma.
(Népszava)
